Eger utcái nemcsak épületeket és közlekedési útvonalakat őriznek, hanem a város történelmének különböző korszakait is. Különösen igaz ez a mai Szvorényi József utcára, amelynek neve a 20. század politikai változásaival együtt többször is megváltozott. Az Árpád utcával való találkozás környékén ma is több olyan részlet található, amely Eger régebbi városképére emlékeztet.
A Szvorényi József utca Eger egyik régi útvonala. A városnak ez a része egykor a Hatvani hóstyához tartozott, az utat pedig korábban Szalóki útként ismerték, hiszen Egerszalók irányába vezetett.
A második világháború után az utca neve is áldozatul esett annak az országos folyamatnak, amelynek során számos közterület kapott a kommunista rendszer ideológiájához kapcsolódó elnevezést. A Szvorényi utcát 1945 után Szovjet Hadsereg utcának nevezték el. Korabeli sajtóforrások még az 1980-as években is ezen a néven említették. A rendszerváltozás után ismét Szvorényi József nevét viseli.
A környék múltját különösen értékessé teszi, hogy több, a Szvorényi utcát és az Árpád utca környékét ábrázoló történeti fénykép is fennmaradt. A Fortepan képeinek helyszínazonosítása során például több felvételt sikerült pontosan ehhez az utcaszakaszhoz kötni: vannak képek a Szvorényi József utcáról az Árpád utcától a Szederkényi Nándor utca felé, az Árpád utcával szemközti területről, valamint a környék egykori lakóházairól is.
Ki volt Szvorényi József?
Az utca névadója, Szvorényi József (1816–1892) Eger művelődéstörténetének jelentős alakja volt.
- július 5-én született Sátán, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte, majd 1833-ban az egri papnevelő intézet növendéke lett. 1838-ban belépett a ciszterci rendbe, 1840-ben pedig pappá szentelték.
Pályája később ismét szorosan összekapcsolódott Egerrel. 1849-től az egri ciszterci gimnázium tanára volt, majd néhány év pesti kitérő után 1856-ban visszatért a városba. 1866-ban az egri gimnázium igazgatója, 1868-tól pedig perjele is lett.
Tudományos munkásságát országosan is elismerték: a Magyar Tudományos Akadémia már 1846-ban levelező tagjává, 1886-ban pedig tiszteleti tagjává választotta. Ugyanebben az évben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével is kitüntették. Nyelvészeti, irodalomtörténeti és pedagógiai munkái mellett tankönyveket írt, amelyek közül több hosszú időn keresztül használatban maradt.
Szvorényi József 1892. december 11-én Egerben hunyt el. Sírja ma is megtalálható a Hatvani – Fájdalmas Szűzanya – temetőben; a Nemzeti Örökség Intézete nyilvántartása szerint nyughelye a VII. parcellában található.
Régi házak mesélnek az utca múltjáról
A Szvorényi utca nemcsak névadója miatt érdekes. Több olyan régi lakóépület található vagy található volt itt, amelyek a 18–19. századi Eger városképének emlékeit őrizték.
A Szvorényi utca 14. szám alatti Farenson–Povolni-ház története például az 1800-as évek elejére vezethető vissza. A ház Farenson Ferenc egri festő tulajdonában is állt, majd 1810-ben Povolni Ferenc egri kőművesmester vásárolta meg és építette át. A magasföldszintes klasszicista lakóház egyik jellegzetes részlete az attikán látható, kiterjesztett szárnyú faragott sas.
A 16. szám alatti Joseffi–Szász-ház ugyancsak régi épület. Joseffi György sópénztárnok házaként már a 18–19. század fordulójának forrásaiban megjelenik. Később Markmüller József megyei mérnök birtokába került, aki a homlokzatát is átalakíttatta.
Az utca történetéhez tartozott a Siskovics-ház is, amelyet még A Heves megye műemlékei című mű második kötete is ismertetett, ám az épületet később lebontották.
A Mária-oszlop is a környék történetének része
A Szvorényi utca környékének egyik érdekes emléke a Mária-oszlop. Az eredeti oszlopot Tarródy István, Heves vármegye alispánja és országgyűlési követe állíttatta 1797-ben.
A ma látható oszlop már másolat, amely az 1990-es években az Egri Városszépítő Egyesület közreműködésével került a helyére.
A közelben működött egykor a helyiek által „rácsos óvodaként” emlegetett intézmény is. Györgyényi Ignác kanonok az 1890-es években gyermekotthon céljára alapította az épületet. Az intézmény 1903-ig hóstyai óvodaként, később gyermekmenhelyként működött.
Ugyanaz a kereszteződés – egészen más városkép
A Szvorényi és az Árpád utca találkozása azért is érdekes helytörténeti pont, mert egyetlen utcaszakasz történetén keresztül Eger több korszaka is kirajzolódik.
A régi Szalóki út még a hóstyák világát idézte. A Szvorényi név a város egyik jelentős tudósának és pedagógusának állított emléket. A Szovjet Hadsereg utca elnevezés már a második világháború utáni politikai korszak lenyomata volt, míg a mai név ismét Eger saját történelméhez kapcsolja az utcát.
A régi fényképek pedig különösen jól megmutatják, mennyit változott közben a környék. Házak tűntek el, új épületek jelentek meg, megváltozott a közlekedés és az utcakép – az utcák vonalvezetésében és néhány megmaradt épületben azonban még ma is felismerhető a régi Eger.
Éppen ezért érdemes időnként nemcsak végigsétálni ezeken az utcákon, hanem megállni egy-egy régi ház előtt. Sokszor olyan történetet őriznek, amely mellett nap mint nap úgy haladunk el, hogy nem is tudunk róla.
Források
Minden, ami Eger – az eredeti cikk
Magyar Tudományos Akadémia – Szvorényi József akadémikusi adatlapja
Nemzeti Örökség Intézete – Szvorényi János József sírhelye és életrajza
Magyar Katolikus Lexikon – Szvorényi József
Fortepan-képek helyszínazonosítása – Szvorényi és Árpád utca, Eger
Borítókép: eger.hu