A hosszú Szvorényi utca a Gárdonyi térnél kezdődik és Egerszalók felé vezet. Régebben Szalóki útnak hívták, a Hatvani hóstya második fertálya volt.
Szvorényi József életrajza
Sátán született 1816. július 5-én, ahol édesapja kántortanító volt.
Elemi iskoláit falujában, középiskoláit Egerben végezte. 1833-ban az egri növendékpapok sorába lépett, ahol bölcseletet, majd 1835-től teológiát tanult. A harmadik év befejezése után, 1838. szeptember 14-én a ciszterci rend tagja lett. A Szemináriumban alapító tagja volt 1835. december 19-én a Theológiai Magyar Olvasó Társaságnak. 1838-1839-ben Zircen fejezte be teológiai tanulmányait. 1839-ben tanár lett Székesfehérváron, ahol 1840. augusztus 17-én pappá is szentelték.
1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta. 1849 és 1854 között az egri ciszterci gimnázium tanára. 1854-ben Pestre költözött, mert részt vett a Magyar Tudományos Akadémia által a magyar–német műszótár szerkesztésére összeállított bizottság munkájában.
A szótár elkészülte után, 1856-ban visszatért Egerbe tanárnak, ahol 1866-ban a gimnázium igazgatója lett. 1886-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki és a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
Kiváló pedagógus volt, széles körben használatos tankönyveket is írt, Ékesszólástan című művét többször megjelentették. Sajtó alá rendezte Vitkovics Mihály és Szemere Pál összegyűjtött munkáit.
Egerben hunyt el 1892. december 11-én. Sírja a Hatvani temetőben látható. Emléktábláját, Minárovics József munkáját, Hevesi Sándor kezdeményezésére állították fel a róla elnevezett utca elején.
Látnivalók
A Heves megye műemlékei 2. kötetében szereplő Siskovics-házat (p. 583.) a könyv megjelenése után lebontották.
Az 1800-as évek elején Farenson Ferenc egri festő tulajdonában volt. 1810-ben Povolni Ferenc egri kőművesmester (Povolni Jánosnak, a Líceum főpallérjának a fia) vásárolta meg, aki átépítette az egész épületet. 1834-ben Povolni eladja házát Axmann József kasznárnak. 1840-1851 között Halasy Márton táblabíró, 1887-ben Halasy István, ezt követően pedig 1932-ig a Halasy örökösöké volt. A magasföldszintes klasszicista lakóház érdekessége az attikán látható kiterjesztett szárnyú faragott sas, amely építőművészeti jelképek felett lebeg.
Joseffi György sópénztárnok házát 1791-1825 között említik először. 1830-1845 között Markmüller József megyei mérnök tulajdonában volt, aki átalakíttatta a lakóház homlokzatát. 1848-tól Száz Móric mérnök, később örököseinek birtokában volt a földszintes, későbarokk stílusú, klasszicista részleteket mutató lakóház.
Mária-oszlop
Az eredeti oszlopot Tarródy István, Heves vármegye alispánja és országgyűlési követe állíttatta 1797-ben. A most látható oszlop másolat az 1990-es évekből, az Egri Városszépítő Egyesület jóvoltából.
A nemrég lebontott kerítés mögött volt a „rácsos óvoda”, egy Györgyényi Ignác kanonok által az 1890-es években gyermekotthon céljára alapított épület. Ennek udvarán állt az oszlop. Az épület 1903-ig, az Arany János úti óvoda megépüléséig szolgált hóstyai óvodaként, később alapítványi gyermekmenhelyként működött.
Címlapfotó, eger.hu
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése