A Tisza-tó 2026. szeptember 19-én olyan arcát mutatja Abádszalók és Kisköre térségében, amelyet nehéz megszokott tóparti látványként értelmezni. Pete Zsolt friss drónfelvételein kikötői stégek sorakoznak szárazon, csónakok állnak a repedezett mederfenéken, hatalmas iszapos területek kerültek felszínre, miközben az egykori összefüggő vízfelületet helyenként már csak keskenyebb vízi utak szabdalják.
A fotós találóan, ugyanakkor keményen fogalmazott a sorozat mellé:
„Csodálatos Tisza-tó (bukása)”
A képek valóban drámaiak. Fontos azonban hozzátenni: nem a Tisza-tó eltűnéséről vagy végleges „bukásáról” van szó, hanem egy rendkívüli, szélsőségesen vízhiányos év következményeiről. A hivatalos vízügyi adatok alapján 2026 nyara és kora ősze a Tisza és a Tisza-tó történetének egyik figyelemre méltó kisvizes időszaka lett.
Amit eddig Poroszlónál láttunk, most Abádszalóknál is mellbevágó
A Minden, ami Eger az elmúlt hetekben folyamatosan követte a Tisza-tó rendkívüli átalakulását.
Korábban megmutattuk, milyen állapotok alakultak ki Poroszlónál és Tiszafürednél, majd külön cikkben foglalkoztunk a poroszlói híd alatt felszínre került mederrészletekkel. Heves vármegye területén Tiszanána-Dinnyéshát is egészen megdöbbentő képet mutatott: az Álompart előtt hatalmas területen szabaddá vált a meder.
Pete Zsolt szeptember 19-i felvételei most a tó másik térségét, Abádszalók és Kisköre környékét dokumentálják.
És éppen ettől különösen értékes ez a fotósorozat: ugyanannak a rendkívüli évnek egy újabb helyszínét láthatjuk.
Csónakok a száraz mederben
Talán a kikötőkről készült képek a legbeszédesebbek.
Felülnézetből egészen szürreális a látvány: a hosszú stégek alatt nincs víz, mellettük csónakok sorakoznak a kiszáradó, helyenként már repedezett mederfenéken. Más felvételeken jól kivehető az egykori vízborítás határa, valamint az a keskenyebb vízfelület, amely még kapcsolatot biztosít a mélyebb részek között.
A Tisza-tó sekélysége miatt a vízszint csökkenése nem egyszerűen azt jelenti, hogy a part néhány méterrel beljebb kerül. Már viszonylag kisebb függőleges vízszintváltozás is hatalmas területeket tehet szabaddá.
Ez magyarázza a drónképek szokatlan látványát: a tó térképe szinte újrarajzolódik a szemünk előtt.
A kiskörei híd környéke különösen látványos
A sorozat egyik legerősebb részén a kiskörei közúti és vasúti híd környezetét látjuk.
A híd egyik oldalán még nagyobb összefüggő vízfelület húzódik, máshol viszont hatalmas világos és sötét mederfoltok rajzolódnak ki. A víz egykori helyét csatornaszerű mélyedések, iszapos területek és növényzettel borított részek váltják.
A magasból különösen jól érzékelhető, mennyire mozaikossá vált a táj.
Ez egyúttal arra is emlékeztet, hogy a Tisza-tó nem hagyományos természetes tó. A Kiskörei-tározó vízjárása szorosan kapcsolódik a Tiszához és a Kiskörei Vízlépcső üzemeltetéséhez, ezért az érkező folyóvíz mennyisége alapvetően meghatározza, mennyi vízzel lehet gazdálkodni.
2026 már a nyár elején rendkívüli évvé vált
A mostani állapot nem szeptemberben kezdődött.
A KÖTIVIZIG szerint 2026-ban már a nyár elején extrém vízhiányos időszak alakult ki. Július végén a Tisza-tó vízkészletének megóvása érdekében rendkívüli üzemrendre volt szükség a Kiskörei Vízlépcsőnél.
Augusztus elején a vízügy már arról számolt be, hogy a Tisza vízgyűjtőjének rendkívüli csapadékhiánya, az alacsony folyóvízi utánpótlás és a fokozott párolgás miatt a tó vízszintje naponta akár 2–4 centiméterrel is csökkent.
Szeptemberre pedig elfogyott a Kisköre-felső 610 centiméteres szintje fölött számított hasznosítható vízkészlet.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elfogyott a Tisza-tó vize. A mélyebb medencékben, az élő Tiszában és más vízterületeken továbbra is jelentős mennyiségű víz található – ezt korábbi cikkünkben is fontosnak tartottuk tisztázni.
Szeptember 18-án még mindig extrém kisvízről beszélt a vízügy
A helyzet szeptember közepére sem rendeződött.
A KÖTIVIZIG szeptember 18-i, vagyis a Pete Zsolt felvételeinek elkészülte előtti napi jelentése szerint tovább folytatódott az extrém kisvizes időszak. Szolnoknál ekkor –343 centiméteres vízállást mértek, és az előző 24 órában sem hullott számottevő csapadék a térségben vagy a Tisza részvízgyűjtőin.
A Hydroinfo szeptember 18-i adatai Kisköre alsónál –389 centiméteres, Tiszafürednél pedig 425 centiméteres vízállást mutattak. Fontos, hogy a különböző vízmércék számai közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mert saját nullpontjukhoz viszonyított értékek.
Vagyis a szeptember 19-én készült drónképek nem egyszerűen látványos fotók: egy hivatalosan is extrém kisvizes időszak pillanatfelvételei.
Már rendkívüli mérésekkel követik a Tiszát
A helyzet súlyát jelzi az is, hogy a Közép-Tiszán kialakult alacsony vízállás miatt a KÖTIVIZIG szakemberei július óta rendszeres geodéziai és vízhozamméréseket végeznek.
A Kiskörei Vízlépcsőtől egészen a Hármas-Körös torkolatáig folyamkilométerenként rögzítettek adatokat, hogy pontosabban megismerjék, miként viselkedik a folyó ebben a szélsőséges helyzetben. Erről a Minden, ami Eger oldalán is részletesen beszámoltunk az Extrém kisvíz a Közép-Tiszán – már kilométerenként mérik, hogyan változtatják meg a gázlók a folyót című cikkünkben.
Nemcsak természeti, hanem turisztikai kérdés is
A Tisza-tó idei állapota a turizmust is próbára tette.
Sarudon az alacsony vízszint miatt már augusztusban idő előtt be kellett fejezni egyes vízi szolgáltatások működését, Abádszalókon pedig a szolgáltatók többek között a sekély vízzel és a nagy mennyiségű hínárral szembesültek.
Éppen ezért került előtérbe az a kérdés is, hogy miként lehet a Tisza-tó turizmusát kevésbé kiszolgáltatottá tenni egy-egy szélsőséges nyárnak.
A témával szeptember 18-án külön cikkben foglalkoztunk: Az aszály után újra kell gondolni a Tisza-tó turizmusát – négyévszakos térségben gondolkodnak a szolgáltatók.
Galéria – ilyen a Tisza-tó 2026. szeptember 19-én
Pete Zsolt képei együtt igazán erősek. A galériába ezért nem csak a legdrámaibb száraz medres fotókat érdemes beválogatni. A még vízzel borított részeket is meg kell mutatni, mert így lesz hiteles a sorozat: láthatóvá válik a különbség a mélyebb vízterek és a teljesen vagy részben szárazra került sekély öblök között.
Javasolt galériasorrend: nyitóképnek az első, nagy panorámás felvételt választanám, utána jöhetnek a kiszáradt kikötők és csónakok, a kiskörei híd környékének drónképei, majd a nagy mederpanorámák. Záróképnek különösen jó az utolsó felvétel, amelyen egyszerre jelenik meg a híd, a megmaradt víz és a hatalmas száraz meder.
A képsor így nemcsak dokumentál, hanem történetet is mesél.
Egy rendkívüli év dokumentumai
A Tisza-tó továbbra is itt van.
Csakhogy 2026 megmutatta, mennyire függ ez a különleges vízi világ a Tisza vízhozamától, a vízgyűjtő csapadékától, a párolgástól és attól a vízkészlettől, amellyel a rendkívüli helyzetben gazdálkodni lehet.
A szeptember 19-i képeken pedig mindez egyszerre válik láthatóvá.
A szárazon maradt stégek, a mederben álló csónakok és a magasból kirajzolódó egykori vízfelületek olyan felvételek, amelyekre évekkel később is úgy nézhetünk majd vissza:
ilyen volt a Tisza-tó a 2026-os rendkívüli aszály őszén.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek: Így néz ki most a Tisza-tó – Poroszlónál és Tiszafürednél is megmutatta nyomait a rendkívüli aszály · Megdöbbentő arcát mutatja a Tisza-tó – a poroszlói híd alatt már a meder titkai kerülnek felszínre · Katasztrofális a vízhiány Tiszanána-Dinnyésháton – az Álompart helyén már a kiszáradt meder uralja a tájat · Extrém kisvíz a Közép-Tiszán – már kilométerenként mérik, hogyan változtatják meg a gázlók a folyót · Az aszály után újra kell gondolni a Tisza-tó turizmusát
Hivatalos és külső források: KÖTIVIZIG – Hidrometeorológiai tájékoztató, 2026. szeptember 18. · KÖTIVIZIG – Tovább csökken a Tisza-tó vízszintje · KÖTIVIZIG – Üzemrend-változás Kiskörén · Hydroinfo – tiszai vízállási adatok
Borítókép: Tisza-tó, Abádszalók–Kisköre térsége, 2026. szeptember 19. Fotó: Pete Zsolt.