Hild József neve elsősorban a reformkori Pest klasszicista városképével forrt össze, életművének egyik legfontosabb és legegyénibb alkotása azonban Egerben áll. A monumentális egri főszékesegyház közel két évszázada meghatározza a város látképét, és egyben Hild templomépítészetének egyik csúcspontja.
Ha Eger belvárosára magasabbról tekintünk, szinte lehetetlen nem azonnal észrevenni a Bazilikát. Két tornya, hatalmas kupolája és tömbjének egyszerű monumentalitása messziről uralja a városképet. Az épület mögött pedig ott áll a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb mestere: Hild József.
A reformkori Pest egyik megteremtője
Hild József 1789-ben született Pesten, építészcsaládban. Édesapja, Hild János ugyancsak építész volt, így a fiatal József szinte beleszületett az építés világába. Bécsben tanult, majd külföldi tapasztalatokat szerzett, és pályája során a magyar klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált.
A Lechner Tudásközpont összefoglalója szerint Hild működése különösen erősen kötődött Pesthez. Lakóházak, paloták, szállodák, fürdők, középületek és templomok egész sora készült tervei alapján. Csak Pesten közel ezer építési engedély iránti kérelem kapcsolódott a nevéhez. Munkássága így nem egyszerűen néhány nevezetes épületet hagyott az utókorra: Hild egész városrészek arculatának kialakulásában vett részt.
Aki a régi Pestet megépítette – Lechner Tudásközpont
Ám Hild jelentősége messze túlnyúlt Pest határain.
Egerben született meg egyik legnagyobb alkotása
Az 1827-ben az Egri Főegyházmegye élére került Pyrker János László érsek nagyszabású terveket hozott magával. Eger fejlesztését szívügyének tekintette: foglalkozott a vár rendezésével, a fürdőkultúra fejlesztésével, a művészetek támogatásával és a város szépítésével is. Legnagyobb vállalkozásává azonban egy új főszékesegyház felépítése vált.
A tervezésre Hild Józsefet kérte fel.
Az építkezés 1831-ben kezdődött. Eger városának hivatalos ismertetője szerint 1836 májusára fejeződött be, az ünnepélyes felszentelést pedig 1837. május 6–7-én tartották. Egy ekkora templom ilyen rövid idő alatt történő felépítése már önmagában is rendkívüli teljesítménynek számított.
Hild József egri remekműve
A főszékesegyház nem egyszerűen egy volt Hild számos munkája közül. A szakirodalom a mester egyik legjelentősebb szakrális alkotásaként tartja számon.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális portáljának összefoglalója egyenesen Hild szakrális építészetének csúcsaként jellemzi az egri templomot. A monumentális épület bejáratát 17 méter magas korinthoszi oszlopok hangsúlyozzák; tömegének meghatározó elemei a tornyok és a központi kupola.
A klasszicizmus mestere, Hild József – kultura.hu
A templom szobrászati díszítésének fontos részei az olasz Marco Casagrande alkotásai. Az épület előtti szobrok között Szent István és Szent László, valamint Péter és Pál apostol alakja fogadja az érkezőt.
A Bazilika tehát nemcsak méretével monumentális. Az építészet, a szobrászat és később a festészet hosszú idő alatt kialakult egysége teszi Eger egyik legfontosabb műemlékévé.
Az épület elkészült – a belső még sokáig változott
Érdekesség, hogy az 1830-as években elkészült főszékesegyház belső kialakítása korántsem ért véget Hild idejében.
Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint az építkezés rendkívüli költségei miatt a teljes díszítés nem készülhetett el azonnal. A szentély kialakítása például csak 1910-ben történt meg, a freskók jelentős része pedig az 1950-es évek elejéről származik.
Az Egri Főegyházmegye története – Pyrker és az új székesegyház
Ez magyarázza azt is, hogy a ma ismert egri Bazilika egyszerre őrzi Hild klasszicista építészeti gondolatát és több későbbi korszak művészeti lenyomatát.
Hild nyoma Heves vármegyében sem ér véget Egerrel
Hild József Heves vármegyei kötődése miatt különösen érdekes, hogy a környéken a klasszicizmus nem kizárólag Egerben hagyott jelentős emlékeket.
A vármegye épített örökségének összefoglalása az egri főszékesegyházat a térség klasszicista építészetének országos szinten is kiemelkedő alkotásaként említi. A korszak további jelentős emlékei találhatók többek között Gyöngyösön és Andornaktályán is.
Hildhez személyesen is kötődik egy másik különleges környékbeli templom: a szilvásváradi református kerektemplom, amely ugyancsak az ő tervei alapján készült. Hild vidéki templomépítészetének sorában így Eger mellett Szilvásvárad is fontos helyet foglal el.
Vagyis aki Hild József örökségét keresi, annak nem feltétlenül Budapesten kell kezdenie az utazást.
Heves vármegye két különleges Hild-emléket is őriz.
Pestet építette – Egernek jelképet adott
Hild József pályafutása során több száz épületen dolgozott, és 17 templom építésében vett részt. Az egri, az esztergomi és a szatmárnémeti székesegyház az ő tervei szerint készült, a pesti Szent István-bazilika építése pedig szintén Hild elképzelései alapján indult el. Halála után Ybl Miklós folytatta a munkát.
Mégis különleges hely illeti meg Egert ebben az életműben.
Hild itt nem egy már létező nagyváros egyik házát vagy palotáját tervezte meg. Eger városképének egyik legfontosabb építészeti hangsúlyát alkotta meg.
A Bazilika közel két évszázaddal később is ugyanazt teszi, amire Hild monumentális klasszicista épületeit szánta: rendezi maga körül a teret, messziről irányítja a tekintetet, és már azelőtt jelzi Eger központját, hogy az ember elérné a történelmi belvárost.
Ezért Hild Józsefre nemcsak úgy érdemes emlékeznünk, mint arra az építészre, „aki a régi Pestet megépítette”.
Egerből nézve talán így pontosabb:
ő volt az az építész is, aki Egernek az egyik legmaradandóbb jelképét adta.
Források
Lechner Tudásközpont – Aki a régi Pestet megépítette
Eger város hivatalos oldala – Bazilika
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Egri Főegyházmegye – történeti áttekintés
Kultura.hu – A klasszicizmus mestere, Hild József
Bródy Sándor Könyvtár – Épülettörténet
Az egri Bazilika, Hild József klasszicista építészetének egyik legjelentősebb alkotása.
Fotó: Szinok Gábor