Eger belvárosában vannak olyan történelmi helyek, amelyek mellett akár naponta elsétálhatunk anélkül, hogy sejtenénk, milyen különleges értékeket rejtenek falaik. Az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont egyik ilyen kincse a Madaras terem: egy évszázadokon át rejtőző, különleges falképekkel díszített helyiség, amely ma ismét eredeti szépségében fogadja a látogatókat.
A történet ráadásul jóval messzebbre vezet, mint elsőre gondolnánk. Madarakhoz, egy egykori püspöki díszkerthez, egy mára eltűnt madárházhoz – és több mint harminc réteg festék alatt megbújó 18. századi falképekhez.
Egy pihenőhely, amely már Bél Mátyást is lenyűgözte
Az Egri Főegyházmegye történeti ismertetése szerint Bél Mátyás 1730-ban járt Egerben, és látogatása során Erdődy Gábor püspök rezidenciáját is felkereste. Beszámolójában külön figyelmet szentelt a díszkertben álló madárháznak.
A korabeli madárházban különféle ritka és látványos madarakat tartottak: gerléket, galambokat, fenyőrigókat, gémeket, szárcsákat, fácánokat, tengelicéket és csízeket is. Bél Mátyás azonban nem csupán az élő madárvilágot találta figyelemre méltónak. Leírásában a festett díszítésre is kitért:
„Nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is…”
Ez a mondat adta korábbi írásunk címét is – és több mint kétszáz év elteltével különösen érdekes jelentést kapott.
A madárház eltűnt, a festmények azonban megmaradtak
Az egykori madárházat idővel elbontották. A kertbe vezető pihenőterem, az úgynevezett sala terrena azonban fennmaradt.
Sokáig szinte semmi sem árulta el, milyen különleges díszítés rejtőzik a falakon. A terem fiókos dongaboltozata ugyan jelezte, hogy egykor reprezentatív helyiség lehetett, valódi meglepetése azonban csak évszázadokkal később került napvilágra.
2013-ban, az Érseki Palota felújítását megelőző épületkutatás során a restaurátorok több mint harminc festékréteg alatt találták meg a falakat egykor teljes egészében beborító madárábrázolásokat.
Ez az egyik legizgalmasabb részlete a történetnek: amit ma a látogató természetes módon a terem részeként lát, az hosszú időn keresztül teljesen rejtve volt.
Madarak, növények és egy elveszett barokk világ
A száraz vakolatra festett, úgynevezett secco technikával készült falképek madarakat és természeti motívumokat jelenítenek meg. A boltozatok, növényi részletek és madárfigurák együtt olyan hatást keltenek, mintha a palota belső tere és az egykori kert világa összekapcsolódna.
Ebben rejlik a Madaras terem igazi különlegessége. Nem egyszerűen dekorációról van szó: a helyiség őrzi annak a barokk életformának az emlékét, amelyben a palota és a kert egységet alkotott.
A madárház már nincs meg, de a falakon fennmaradt madarak ma is felidézik azt a világot, amelyet Bél Mátyás csaknem három évszázaddal ezelőtt látott.
Az Érseki Palota ma már Eger egyik különleges múzeumi helyszíne
Az épület története önmagában is jelentős. A Széchenyi István utca 3. szám alatt álló palota 1740-től az egri püspökök, majd érsekek rezidenciája, turisztikai látogatóközpontja pedig 2016-ban nyílt meg.
A látogatható terekben ma többek között történeti enteriőrök, főpapi dolgozószoba, szalon, fogadóterem, hálószoba és kápolna, képtári és kincstári emlékek, valamint az egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka is megtekinthető. A palotához barokk díszkert is kapcsolódik.
A Madaras terem tehát nem önmagában álló látványosság, hanem annak a történelmi épületegyüttesnek az egyik legkülönlegesebb részlete, amely évszázadokon keresztül meghatározó szerepet töltött be Eger életében.
2026-ban is látogatható
A cikket érdemes frissíteni az aktuális információkkal is. A palota hivatalos tájékoztatása szerint 2026. április 1. és szeptember 30. között keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva. Október 1-jétől kezdődik a téli nyitvatartás, amikor keddtől szombatig 10 és 16 óra között várják a látogatókat. Az ünnepnapokon ettől eltérő rend lehet.
A palota ráadásul ma sem csupán állandó kiállítás. Az intézmény rendszeresen mutat be egy-egy különleges műtárgyat is: 2026 júliusában éppen a Madaras terem került „A hónap műtárgya” sorozat középpontjába, szeptemberben pedig már a kincstár egyik különleges gótikus kelyhét mutatják be.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger oldalán
Az Érseki Palota története szorosan összekapcsolódik Eger történelmi belvárosával. Korábbi cikkünkben a Széchenyi István utca történetét mutattuk be, benne az Érseki Palotával és annak építéstörténetével is.
Érdemes felidézni az Érsekkert történetét is. A mai park előzményei között vadaskertet és később kialakított díszkertet találunk; a 18. században a püspöki rezidenciához kapcsolódó kertek egész rendszere határozta meg ezt a városrészt.
Szintén ehhez a történeti környezethez kapcsolódik az Érsekkert régi kőhídjáról készült összeállításunk, amely egy újabb fennmaradt darabját mutatja meg az egykori egri érseki kert világának.
Egy terem, amely évszázadok múltán ismét mesél
A Madaras terem talán éppen azért olyan érdekes, mert első pillantásra nem Eger legismertebb látványosságai közé tartozik. Nincs monumentális tornya, nincs hatalmas homlokzata – egy viszonylag csendes helyiség az Érseki Palotában.
Falai azonban három évszázad történetét őrzik.
A képek túlélték az átalakításokat és az egymásra kerülő festékrétegeket. A madárház eltűnt, a kert megváltozott, a palota új funkciókat kapott, a falakon megbúvó madarak azonban megmaradtak.
És ma ismét láthatók.
Talán ezért is találó még mindig Bél Mátyás közel háromszáz éves gondolata: nemcsak a madaraktól volt vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is.
Források
Egri Főegyházmegye – A hónap műtárgya: A Madaras terem
Egri Főegyházmegye – Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont
Egri Érseki Palota – 2026-os nyitvatartás
Minden, ami Eger – Eger szíve, ahol évszázadok története találkozik: a Széchenyi István utca titkai