Ma már nehéz elképzelni azt az időszakot, amikor egyetlen nagyáruház megnyitása önmagában városi eseménynek számított. Nem voltak bevásárlóparkok, hipermarketek és üzletsorok a város szélén, az internetes vásárlás pedig természetesen még a fantázia világába tartozott. Ha valaki ruhát, cipőt, háztartási cikket vagy ajándékot keresett, a belvárosba indult.
Egerben ennek a korszaknak talán leglátványosabb emléke a Dobó tér mellett álló egykori Centrum Áruház. Az 1974-ben átadott épületet lehet szeretni vagy nem szeretni, egyvalamit azonban nehéz vitatni: több mint fél évszázada része Eger történetének, és egriek generációinak emlékeiben nem egyszerűen épületként, hanem egykori bevásárlóhelyként él.
A Centrum története ráadásul jóval több egy áruház történeténél. Benne van a magyar kereskedelem átalakulása, a hetvenes évek fogyasztói világa, Eger belvárosának nagy átépülése és végül annak a korszaknak az elmúlása is, amikor a város főterén működő nagyáruház jelentette a modern kereskedelmet.
Az Állami Áruháztól a Centrumig
A magyar nagyáruházak története jóval korábban kezdődött, mint ahogy a Centrum név megjelent volna. A második világháború után, 1948-ban államosították az ország jelentősebb áruházait, majd fokozatosan központosították a kereskedelmet.
1966-ban létrejött az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A következő években a Centrum az ország egyik legismertebb kereskedelmi hálózatává vált. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban egyaránt megjelentek az áruházai, a Centrum felirat és a jellegzetes embléma pedig a hetvenes–nyolcvanas évekre szinte mindenki számára ismerős lett.
Eger sem maradt ki ebből a folyamatból.
A Dobó téren azonban már a Centrum előtt is működött áruház. Az idősebb egriek még emlékezhetnek az Állami Áruházra, amely jóval alacsonyabb épületével egészen más térfalat alkotott a város főterének ezen az oldalán.
Még ennél is érdekesebb a telek régebbi története.
A mai áruház helyén egykor az „Angyal”-hoz címzett vendégfogadó és kocsma állt. A hely múltja tehát már jóval a modern kereskedelem megjelenése előtt összekapcsolódott Eger belvárosi életével. A környék évszázadokon keresztül a piac, a kereskedelem és a találkozások egyik fontos területe volt.
1974 májusa: megnyílt az új egri Centrum
Az új Centrum Áruház tervezését Peschka Alfrédra, a LAKÓTERV építészére bízták.
Az áruházat 1974 májusában adták át.
Mai szemmel különösen érdekes, hogy az épület már megszületésekor sem volt egyszerű feladat. Egy korszerű, nagy alapterületű áruházat kellett elhelyezni Eger barokk történelmi központjában, közvetlenül a Dobó tér és a Minorita templom szomszédságában.
Peschka Alfréd nem egyszerűen egy nagy dobozt próbált elhelyezni a téren. Az épület tömegét lépcsőzetesen alakította ki, a földszintet pedig erősen megnyitotta.
Ennek eredeti formájában fontos szerepe volt.
Egy „utca” vezetett keresztül az áruházon
Az eredeti Centrum egyik legérdekesebb építészeti megoldása mára nagyrészt elveszett.
A földszinten olyan átjárható teret alakítottak ki, amely kapcsolatot teremtett a Dobó tér és az épület másik oldalán fekvő terület között. A nagy üvegfelületeknek köszönhetően a ház nem lezárni próbálta a városi teret, hanem átengedni magán.
A járókelő szinte úgy haladhatott keresztül az áruház földszintjén, mintha egy fedett városi utcán sétálna.
Ez azért lényeges, mert a Centrumot ma már egészen más állapotában látjuk. A földszinti portálok átépültek, üzletek, hátfalas kirakatok és reklámfelületek jelentek meg, ezért az eredeti átláthatóság és a két oldal közötti vizuális kapcsolat nagyrészt megszűnt.
Vagyis amikor ma véleményt alkotunk az épületről, valójában már nem teljesen azt a házat látjuk, amelyet az 1970-es évek elején megterveztek.
Mozgólépcső, nagy kirakatok és tetőterasz
Az 1974-es Egerben a Centrum kifejezetten modern világnak számított.
Az épületben mozgólépcső vitte fel a vásárlókat az emeletre. Ami ma természetesnek tűnik egy bevásárlóközpontban, ötven évvel ezelőtt egy vidéki város főterén még látványosságszámba ment.
De volt valami, amit ma már sokan egyáltalán nem tudnak az egri Centrumról.
Az áruház tetején terasz működött.
Ott kávézni is lehetett, miközben egészen különleges kilátás nyílt a történelmi belvárosra és a Minorita templomra. Az 1974-ben készült fényképek között olyan felvétel is fennmaradt, amely erről a teraszról mutatja a Dobó teret.
Ma ez szinte hihetetlenül érdekes várostörténeti részlet: egy modern áruház teteje egyben Eger egyik belvárosi kilátópontja is volt.
Mit jelentett akkoriban egy Centrum?
Ehhez egy kicsit el kell felejtenünk a mai vásárlási szokásainkat.
A hetvenes és nyolcvanas években egy nagyáruház egészen más szerepet töltött be, mint napjainkban egy üzlet.
A Centrum egyik legfontosabb vonzereje éppen az volt, hogy sokféle terméket lehetett egy helyen megvásárolni. Ruházati termékek, cipők, rövidáruk, háztartási eszközök és számtalan más árucikk került ugyanazon épület különböző osztályaira.
Az áruházak nagy gondot fordítottak a kirakatokra is. A kirakat nem egyszerű reklámfelület volt: sokan akkor is megnézték, ha éppen nem akartak vásárolni.
Különösen ünnepek előtt változott meg az áruházak világa. A karácsonyi bevásárlás, az iskolakezdés vagy egy-egy szezonális vásár tömegeket vonzott.
A Centrumok akciókat szerveztek, reklámkampányokat indítottak, és olyan vásárlási élményt próbáltak teremteni, amely akkoriban újdonságnak számított.
Tulajdonképpen a későbbi bevásárlóközpontok számos kereskedelmi fogása már itt megjelent – csak egészen más környezetben.
Az egri Centrum és a Dobó tér furcsa együttélése
Kevés egri épület váltott ki annyira eltérő véleményeket az elmúlt ötven évben, mint a Centrum.
Ennek oka nyilvánvaló.
Az egyik oldalon ott áll Eger barokk főtere a Minorita templommal, a régi polgárházakkal és a vár látványával. Ebbe a környezetbe került bele az 1970-es évek modern építészete.
Érdekes azonban, hogy az épület szakmai megítélése már elkészültekor sem volt egyszerű.
A korabeli építészeti értékelések között kifejezetten elismerő véleményeket is találunk. A tervező igyekezett megismerni Eger történetét, a környező utcákat és a városszerkezetet, mielőtt kialakította az épületet.
A lépcsőzetes tömegek sem véletlenül születtek. Az óriási áruházi alapterületet próbálták kisebb egységekre bontani, hogy a ház ne egyetlen hatalmas tömbként jelenjen meg a történelmi környezetben.
A vita azonban gyakorlatilag azóta sem ért véget.
Sokan ma is a Dobó tér idegen elemének tartják, mások viszont már a hetvenes évek magyar építészetének megőrzendő emlékét látják benne.
És közben eltelt több mint ötven év.
A régi fényképeken egészen más világ veszi körül
Az egri Centrum történetéhez különösen jó forrást jelentenek a fennmaradt archív felvételek.
Az egyik legjobb 1974-ben készült.
A Dobó tér felől nézünk a Zalár József utca irányába, előttünk pedig ott áll a szinte vadonatúj Centrum. Az épület körül még egészen más a városi környezet, az utcán korabeli autók állnak, és a mai belvárosi képhez szokott szem számára maga Eger is meglepően másnak tűnik.
1975-ből színes felvétel is fennmaradt. A Zalár József utca felől látható az áruház, mögötte pedig feltűnnek a Minorita templom tornyai.
1980-ban ismét megörökítették a környéket, 1985-ből pedig olyan fénykép maradt fenn, amelyen már egy nagyon ismerős, nyüzsgő egri Centrum látható.
Ezeken a képeken az áruház már nem új építészeti kísérlet.
Egyszerűen a város része.
Egykor itt találkozott a fél város
Az ilyen helyek jelentőségét nem feltétlenül az építészeti leírásokból lehet igazán megérteni.
Hanem az emlékekből.
„Találkozzunk a Centrumnál.”
Egy ilyen mondat évtizedeken keresztül teljesen természetes lehetett Egerben. A belváros közepén álló áruház tájékozódási pont, bevásárlóhely és találkozóhely lett.
Aki a Dobó térre ment, szinte biztosan elhaladt előtte. Aki vásárolni indult, jó eséllyel betért. Generációk nézték a kirakatait, mentek fel a mozgólépcsőjén, vásároltak az osztályain.
Ez az a része a Centrum történetének, amelyet egy alaprajz vagy építészeti elemzés már nem tud megmutatni.
A rendszerváltás után megváltozott minden
A Centrum Áruházak országos történetének nagy fordulata a rendszerváltás után következett.
1991-ben átszervezték a vállalatot, majd megkezdődött a privatizáció időszaka. 1997-ben a Skála Coop többségi tulajdont szerzett a Centrumban, 1999-ben pedig létrejött a Skála és Centrum Rt.
Közben azonban Magyarország kereskedelme alapjaiban változott meg.
Megjelentek a hipermarketek, bevásárlóközpontok, szakáruházak és később az internetes kereskedelem. Az a modell, amelyben egy városközponti nagyáruház szinte mindent egyetlen épületben kínált, fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét.
A kétezres évekre országosan sorra tűntek el vagy alakultak át a régi Centrumok.
Az egri épület azonban megmaradt.
A Centrum már történelem – az épület viszont még itt van
Talán éppen ettől különleges az egri történet.
A Centrum mint országos kereskedelmi világ gyakorlatilag eltűnt, de Eger főterén még mindig ott áll az egyik legismertebb emléke.
Közben az épület maga is megváltozott. Az eredeti portálrendszer eltűnt, a földszinti átláthatóság megszűnt, üzletek és reklámok alakították át a homlokzatot. A környezet is teljesen más lett: átalakult a Dobó tér, megváltozott a közlekedés, megnőttek a fák, és maga a belváros is másképpen működik.
A Centrum azonban maradt.
Az 1974 májusában átadott áruház 2024-ben töltötte be az ötvenedik évét, vagyis ma már több mint fél évszázados épületről beszélünk.
Ez pedig lassan megváltoztatja azt is, ahogyan nézünk rá.
Ami egykor radikálisan modern beavatkozás volt Eger történelmi belvárosában, mára maga is várostörténet lett.
Egy darab a hetvenes évek Egeréből
Talán ezért érdemes úgy tekinteni a régi Centrumra, mint egy korszak lenyomatára.
Emlékeztet arra az Egerre, ahol még autók jártak a Dobó tér környékén, ahol az Állami Áruház helyére egyszer csak egy hatalmas, modern kereskedelmi épület került, ahol a mozgólépcső önmagában élmény lehetett, és ahol az ember egy bevásárlás után akár felmehetett a tetőteraszra kávézni, miközben előtte magasodott a Minorita templom két tornya.
A Centrum országos története véget ért.
Az egri Centrum története azonban még nem.
Az épület ma is ott áll azon a helyen, ahol 1974 májusában megnyitotta kapuit – és bár eredeti funkciója és megjelenése sokat változott, már több mint ötven éve hozzátartozik a Dobó tér képéhez és az egriek emlékeihez.
Források
Centrum Áruházak története – Origo
Az egri Centrum-áruház – Állami Főépítész
Fortepan – Eger, Centrum Áruház, 1974, Bojár Sándor
Fortepan – Eger, Centrum Áruház, 1975, FŐFOTÓ
Fortepan – Eger, Centrum Áruház, 1980, Mezey András
Fortepan – Eger, Centrum Áruház, 1985, Gábor Viktor
Bródy Sándor Könyvtár – Eger, Centrum Áruház archív fotó és leírás
Borítókép: Eger, a Centrum Áruház 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor (Fortepan 194968)