Ha végigsétálunk Eger belvárosán, több olyan épület előtt is elhaladunk, amelyek annyira természetesen illeszkednek a történelmi városképbe, hogy könnyen jóval idősebbnek gondolhatjuk őket. Pedig közülük több csak az 1920-as években született. Közös bennük, hogy tervezőjük Wälder Gyula volt, aki a két világháború közötti Eger egyik legfontosabb építészeti formálójává vált.
A főposta, a Korona – későbbi nevén Park – Szálló, a Barkóczy utcai iskola, a siketnémák intézete, a Deák Ferenc úti iskola és több más épület ugyanannak a korszaknak az emléke. Wälder nem egyszerűen új házakat rajzolt Egernek. Olyan épületeket tervezett, amelyek a modernizálódó város új feladatait szolgálták, miközben külső megjelenésükkel folytatták Eger évszázados barokk hagyományát.
Egy modern város, amely nem akarta elveszíteni régi arcát
Az 1920-as évek második fele Eger történetének különösen mozgalmas időszaka volt. A város fejlesztése felgyorsult: iskolákra, korszerű közintézményekre, szállodára, postára, vízműre és más, egy modern város működéséhez szükséges létesítményekre volt szükség.
Ez komoly építészeti kérdést is jelentett.
Hogyan lehet egy olyan várost modernizálni, amelynek karakterét nagyrészt a 18. századi barokk építészet határozza meg?
Wälder Gyula erre sajátos választ adott. Nem akarta lemásolni a régi Egert, de nem is akart olyan épületeket állítani a történelmi környezetbe, amelyek teljesen idegenek tőle. A barokk formakincset korszerű alaprajzokkal, új építési technikákkal és a 20. század igényeivel kapcsolta össze.
Ezért érezhetjük ma is úgy, hogy Wälder házai „mindig is ott álltak”.
Wälder már korábban megismerte Egert
Wälder Gyula 1884-ben született Szombathelyen. Budapesten, majd Bécsben tanult, építészmérnöki oklevelét 1905-ben szerezte meg. Olaszországi tanulmányútja és az osztrák barokk emlékeinek tanulmányozása döntően befolyásolta későbbi építészetét.
Egerhez nem egyszerűen egy-egy megbízás kötötte. Műemléki munkákban is részt vett, így alaposan megismerhette a város történelmi építészetét. Amikor később új egri középületeket kellett terveznie, már pontosan tudta, milyen környezetbe kerülnek.
Ez magyarázza azt is, miért találta meg olyan jól a közös hangot Egerrel.
A Szent Ferenc Otthon – Wälder egyik korai egri munkája
A Kossuth Lajos utcai Szent Ferenc Otthon Wälder kevésbé emlegetett, mégis fontos egri alkotásai közé tartozik. Az épület valószínűleg 1925-ben készült, vagyis megelőzte az évtized második felének nagy egri építkezési hullámát.
Lelkigyakorlatos háznak épült. A földszinten a lelkigyakorlatokra érkezők számára alakítottak ki helyiségeket és kegytárgyüzletet, az emeleten pedig egy nagy előadóterem kapott helyet.
Különösen érdekes, hogy Wälder itt sem monumentális, hivalkodó épületet alkotott. A ház tömegével és visszafogott barokk részleteivel alkalmazkodott a Kossuth utca történelmi környezetéhez.
Az épületet a későbbi egri nemzedékek már más funkcióban ismerhették, egy időben tiszti klubként működött.
A Barkóczy utcai iskola – amikor az oktatás palotát kapott
Az 1920-as évek Egerének egyik legnagyobb vállalkozása az iskolaépítés volt. Ennek ma is látványos emléke a Barkóczy utcai egykori Polgári Fiú- és Leányiskola.
Wälder 1926-ban készítette el a terveket, az építkezés még ugyanabban az évben megkezdődött. A munka nagyságrendjét jól mutatja, hogy néhány hónap alatt már a földszint és az első emelet jelentős része elkészült. Az épület átadására végül 1928 szeptemberében került sor.
A hatalmas iskola nem csupán oktatási intézménynek készült. Megjelenésével azt is jelezte, milyen jelentőséget tulajdonítottak akkoriban az oktatásnak.
Aki ma végignézi a Barkóczy utca épületeit, különösen jól érzékelheti Wälder városépítészeti gondolkodását. Nem elszigetelt házakban gondolkodott. Az iskola és a szomszédos Pénzügyi Palota együtt szinte monumentális városi együttest alkot.
Érdekesség, hogy a tér déli oldalára egy további középületet, a Társadalombiztosító Intézet székházát is tervezték. Ha az is megépül, Eger egyik legnagyobb, tudatosan kialakított 20. századi középület-együttese jöhetett volna létre.
A Pénzügyi Palota – a Wälder-féle Eger egyik kulcsépülete
Bár a kiinduló felsorolásban nem szerepel, Wälder egri munkásságáról aligha lehet beszélni a Pénzügyi Palota nélkül.
Az építkezés 1927-ben már javában folyt. A hatalmas középület a korszak állami jelenlétét és Eger vármegyeszékhelyi szerepét is kifejezte.
A Barkóczy utcai iskola és a Pénzügyi Palota között nem véletlen a formai rokonság. Mindkettőn felismerhetők azok a barokkos részletek, amelyeket Wälder Eger régi építészetének tanulmányozása során ismert meg.
Itt mutatkozik meg talán legjobban a módszere: nem egyetlen régi épületet másolt le, hanem az egri barokk építészet nyelvéből hozott létre egy saját, 20. századi változatot.
A siketnémák intézete – iskola, otthon és közösségi tér
A Klapka György utcában álló egykori Siketnémák Intézete ugyancsak Wälder egyik jelentős egri iskolaépülete.
Az építkezés 1927-ben kezdődött, és 1928 szeptemberében már az új épületben indulhatott meg a tanítás.
A tervezőnek itt összetett feladatot kellett megoldania. Nem egyszerűen tantermekre volt szükség, hiszen az intézmény bentlakásos jellegéből adódóan az épületnek egyszerre kellett iskolaként és otthonként működnie.
Wälder építészetének egyik erénye éppen ez volt. A látványos homlokzat mögött mindig nagy figyelmet fordított az épület használhatóságára.
Az egykori intézet homlokzatán vallási témájú díszítőelemek is megjelentek, köztük Szalézi Szent Ferenc alakja. Az épület későbbi története során az intézménynek egy időre el kellett hagynia a Klapka utcai otthonát, majd az 1950-es évek második felében térhetett vissza.
A Korona Szálló – Egerből fürdővárost akartak teremteni
A mai Park Szálló története már túlmutat egyetlen épület történetén.
Az 1920-as években komoly elképzelések születtek Eger idegenforgalmi és fürdővárosi szerepének megerősítésére. Ehhez azonban megfelelő szállodára is szükség volt.
A városi Korona Szálló építését 1927-ben kezdték meg, és 1929-ben adták át.
A kétemeletes szállodában negyven vendégszobát, két éttermet és sörözőt alakítottak ki. A korszak mércéjével modern, reprezentatív szállodának számított.
Wälder itt is ugyanazt az alapelvet követte: a funkció modern volt, a külső azonban Egerhez igazodott.
Az épület később több nevet viselt. Ismerték Táncsics Szállóként és Egri Csillag Szállóként is, végül Park Szálló néven vált az egriek számára igazán ismertté.
A ház azért is különleges Wälder életművében, mert nem hivatal vagy iskola, hanem a város vendégeinek fogadására készült. A homlokzat reprezentativitása tehát maga is az idegenforgalmi elképzelés része volt: az érkező vendégnek már az épülettel is azt kellett éreznie, hogy egy történelmi, elegáns városba érkezett.
A főposta – új épület, amely réginek látszik
Talán nincs még egy olyan Wälder-épület Egerben, amely ennyire természetesen simulna bele a régi belvárosba, mint a Széchenyi utcai főposta.
A postapalotát 1928-ban adták át.
Wälder egy korábbi épület átalakításával hozta létre az új postát, és olyan neobarokk homlokzatot tervezett hozzá, amely szinte párbeszédet folytat a Széchenyi utca régebbi házaival.
Érdemes egyszer tudatosan is végignézni a homlokzatot.
Az ablakok alatti díszítések, a füzérek, az urnák és a kapuzat részletei mind azt mutatják, hogy Wälder mennyire alaposan ismerte a barokk formavilágot. Mégsem egyszerű 18. századi utánzatról van szó. A részletekben felismerhető a tervező saját kézjegye.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen bemutattuk az egri posta történetét is. Eger első rendszeres postaállomása már 1550-ben működni kezdett, így a Wälder-féle postapalota egy több évszázados egri postatörténet modern fejezetét jelenti.
A Deák Ferenc úti iskola
A mai Szent Imre Katolikus Általános Iskola épülete szintén Wälder Gyula munkája.
Az iskola építésének előzményei az 1920-as évek második felére vezetnek vissza. A munkálatok 1928 őszén kezdődtek, és 1929-re elkészült az épület.
Eredetileg hat tantermet alakítottak ki benne. Az épület később jelentősen megváltozott, többek között további szintekkel bővítették, de alapvető építészeti karaktere ma is felismerhető.
A homlokzat csigavonalas és frízszerű díszítései, a barokkos részletek itt is ugyanahhoz a wälderi építészeti nyelvhez tartoznak, amelyet Eger több pontján felfedezhetünk.
A Deák Ferenc út történetéről korábban részletesen írtunk a Minden, ami Eger oldalán is. Az iskola azért különösen érdekes része az utcaképnek, mert jól mutatja, hogyan terjeszkedett a két világháború között a reprezentatív városi építészet a történelmi belvároson kívülre is.
Az Irgalmas utcai iskola
Wälder egri iskolaépítészeti munkásságának további fontos darabja az egykori Irgalmas utcai iskola, amelyet később sok egri Lenkey János Általános Iskolaként ismert.
Ez az épület is annak a nagy oktatásfejlesztési korszaknak az emléke, amikor rövid idő alatt több új iskola jelent meg Egerben.
Ezeket az épületeket nem szabad egyszerűen egyetlen stílus változatainak tekintenünk. Wälder figyelembe vette a telek adottságait, az épület rendeltetését és a környezetét is.
Építészetének egyik alapelve éppen az volt, hogy az épületet nem lehet elszakítani attól a helytől, ahol áll.
Egerben ennek különös jelentősége volt.
Wälder nem múzeumot épített Egerből
Wälder Gyula munkásságát időnként éppen azért bírálták, ami Egerben különösen sikeressé tette: erősen kötődött a történeti stílusokhoz, mindenekelőtt a barokkhoz.
Csakhogy egri épületei mögött nagyon is modern gondolkodás állt.
Iskolái korszerű oktatási intézmények voltak. A postapalota modern kommunikációs központként működött. A Korona Szálló az idegenforgalom fejlesztését szolgálta. A Pénzügyi Palota a közigazgatás számára biztosított korszerű tereket.
A régi formák mögött tehát egy modernizálódó város működött.
Talán éppen ezért öregedtek ilyen jól ezek az épületek.
Egyetlen évtized alatt megváltozott Eger városképe
Ha egymás mellé tesszük Wälder egri épületeit, feltűnő, milyen rövid idő alatt születtek.
A Szent Ferenc Otthon az 1920-as évek közepén készült. A Barkóczy utcai iskola, a Pénzügyi Palota és a siketnémák intézete építése az évtized második felében zajlott. 1928-ban átadták a főpostát, 1929-re elkészült a Deák Ferenc úti iskola, és ugyanebben az időszakban megnyílt a Korona Szálló is.
Néhány év alatt egész épületsor született.
Ezért Wälder Gyulára nem egyszerűen úgy érdemes tekintenünk, mint arra az építészre, aki történetesen több házat is tervezett Egerben.
Valójában egy korszak városképének kialakításában vett részt.
Ma is naponta találkozunk vele
Wälder Gyula 1944-ben halt meg Budapesten. Építészként, műegyetemi tanárként és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként országosan is jelentős életművet hagyott maga után. Eger azonban különleges helyet foglal el munkásságában.
Itt ugyanis nem egyetlen nevezetes épülete maradt fenn.
Ha végigsétálunk a Széchenyi utcán, ott találjuk a főpostát. Ha továbbmegyünk a Barkóczy utcába, újabb Wälder-épületek állnak előttünk. A Klapka utcában a hajdani Korona Szálló és a siketnémák intézete őrzi a keze nyomát, a Deák Ferenc úton pedig újabb iskolája áll.
Ezek az épületek lassan száz éve Eger mindennapjainak részei.
Talán ez Wälder Gyula egri munkásságának legnagyobb sikere: úgy tudta modernizálni a várost, hogy közben nem akarta átírni annak történelmi karakterét.
Épületei nem idegen testként kerültek Egerbe.
Eger részévé váltak.
Források
Minden, ami Eger – 475 éve indult el az egri posta története – a hadipostától a Széchenyi utcai postapalotáig:
Korábbi cikkünk az egri posta történetéről
Minden, ami Eger – Eger történelmi sugárútja – a Deák Ferenc utca múltja, építészeti kincsei és rejtett történetei:
Korábbi cikkünk a Deák Ferenc útról
Egertörténeti Ismerettár – Erdei László: Wälder Gyula építész, egri tervezői munkái:
Egertörténeti Ismerettár
Lechner Tudásközpont – „Jegyezzék meg jól, hogy az épület a helyszínen épül” – Wälder Gyula munkássága:
Lechner Tudásközpont
Paar Eszter Szilvia: Wälder Gyula építész életműve – doktori értekezés:
Wälder Gyula építész életműve
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, Eger, 1920-as évek vége:
MaNDA – Korona Szálló
Köztérkép – Egri főposta épületdíszei és cégére:
Egri főposta
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Wälder Gyula: Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Wälder Gyula: Wälder Gyula életrajza
Borítókép: Wälder Gyula egyik egri alkotása, az egykori Irgalmas utcai iskola Eger belvárosában. Fotó: Szinok Gábor