Havas háztetők, sáros út, öreg kőfalak és a meredek utcán felfelé igyekvő emberek. Az 1955-ben készült felvételen a mai Bródy Sándor utca látható a Kacsapart felől. A környék azóta sokat változott, de Egernek ez a kis része ma is különleges: régi utcanevek, barokk házak, a városfal és Bródy Sándor emléke kapcsolódik össze néhány száz méteren belül.
A mai Bródy Sándor utca Eger belvárosának rövid, mégis történetekben rendkívül gazdag utcája. A Széchenyi utca közeléből kapaszkodik felfelé a Kacsapart és a Városfal utca irányába. A meredeksége ma is ugyanaz, mint amelyet a közel háromnegyed évszázados fényképen látunk.
A környék ráadásul Eger régi utcaszerkezetének egyik érdekes maradványa. A Kacsapart ma is létező utcanév, tehát nem egyszerűen a Bródy Sándor utca korábbi elnevezéséről beszélünk. A mai Kacsapart utca és a Bródy Sándor utca egymáshoz kapcsolódó, de külön közterületek; ezt Eger városrendezési dokumentumai is egyértelműen mutatják.
Kacsapart – Eger egyik legérdekesebb régi helyneve
A Kacsapart neve régóta hozzátartozik ehhez a városrészhez. A mai rendezett belvárosi környezetből már nehéz elképzelni azt a világot, amelyben ezek az utcák kialakultak.
Az 1955-ös fénykép sokat elárul erről. A mai városi burkolatok helyett sáros, havas útfelületet látunk, két oldalán egyszerűbb földszintes házakkal, magas kőfalakkal. Az utca vonalvezetése azonban ma is felismerhető.
A Kacsapart név Eger mai térképéről sem tűnt el. A környék városszerkezetében ma is egymás mellett találjuk a Kacsapart utcát, a Bródy Sándor utcát és a Városfal utcát.
A Werner-apát utca
A fénykép készítésének idején a mai Bródy Sándor utca még Werner-apát utca néven szerepelt – a Dobó István Vármúzeum nyilvántartásában is ezen a néven található az 1955-ös felvétel.
A következő nagy változás hamarosan bekövetkezett: 1957-ben az utcát Bródy Sándorról nevezték el. A névválasztás nem volt véletlen, hiszen az író Egerben született, és születési helyét a források ehhez a régi Kacsapart környékéhez kötik.
A névváltoztatással tehát egy olyan egri író nevét kapta az utca, akinek személyes története is kötődött ehhez a városrészhez.
Bródy Sándor és a Kacsapart
Bródy Sándor 1863. július 23-án született Egerben. A helyi hagyomány a mai Bródy Sándor utca 8. számú épületet tartja számon szülőházaként. A TV Eger összefoglalója szerint az épületet édesapja, Bródy Jakab építtette az akkori Kacsapart utcában.
Az író emlékét Egerben nemcsak az utca őrzi. Nevét viseli a Bródy Sándor Könyvtár, szobra pedig az Érsekkertben áll Gárdonyi Géza közelében.
Így a Bródy Sándor utca elnevezése több egyszerű utcanévnél: egy régi egri helyszín és az itt született író története találkozik benne.
Fazola Henrik is itt élt
Az utca másik fontos történelmi alakja Fazola Henrik, Eger híres kovácsmestere.
A Bródy Sándor utca 4. szám alatt áll a Fazola–Eősz-ház, amely a város egyik értékes barokk lakóépülete. Fazola Henrik még félig kész állapotban vásárolta meg az épületet, amely 1767-re készült el. A ház később Eősz János püspöki prefektus tulajdonába került, majd az érsekség is birtokolta.
A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött az épületben.
A ház ráadásul 2026-ban ismét bekerült az egri hírekbe. Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a műemlék fenntartását és állapotmegóvását. A vizsgálat több hiányosságot is megállapított a fenntartással kapcsolatban.
Eger.hu – ÁSZ-jelentés a Fazola–Eősz-házról
Városfal, Kacsapart, régi házak
Az utca környezetének különlegességét az is adja, hogy itt Eger történetének több rétege szinte egymásra épült.
A Városfal utca neve sem véletlen. A történelmi várost egykor körülvevő falak emléke ezen a környéken ma is jelen van. A Bródy Sándor utca, a Városfal utca és a Kacsapart együtt Eger egyik olyan belvárosi részét alkotja, ahol még viszonylag kis területen is sokat meg lehet érteni a régi városszerkezetből.
Érdemes a házakat is figyelni. Nem csupán a Fazola–Eősz-ház miatt: az utca több épülete őrzi a 18–19. századi Eger építészeti világát.
1955-ben egészen más arcát mutatta
A régi felvételen talán éppen az a legérdekesebb, hogy nem a „műemléki Egert” látjuk rajta.
Ez egy hétköznapi Eger.
Tél van. A hó már olvad, az út sáros. Az emberek gyalog járnak, a meredek utca két oldalán magas falak és régi házak húzódnak. A tetőkön még ott a hó, a háttérben pedig kirajzolódik az akkori város.
Nincsenek parkoló autók, térkövek, modern közvilágítás vagy felújított közterületek.
Éppen ezért értékes az ilyen fénykép: nemcsak azt mutatja meg, mi állt egykor Egerben, hanem azt is, milyen lehetett ott élni.
A régi utca ma
A Bródy Sándor utca ma már rendezett belvárosi közterület, környezete azonban továbbra is őrzi történelmi karakterét. A Kacsapart pedig nem veszett el Eger térképéről: ma is önálló utcaként él tovább, közvetlenül kapcsolódva ehhez a városrészhez.
Külön érdekesség, hogy a városi dokumentumok még a „Kacsapart utcai (Domus) parkoló” megnevezést is használják a Bródy Sándor–Városfal utca kereszteződésének környezetére.
Ha ma végigsétálunk itt, az 1955-ös kép segítségével egészen más szemmel nézhetünk a házakra és az utcák találkozására.
A Werner-apát utca neve eltűnt, Bródy Sándor neve került a helyére, az út és környezete megújult – de a régi Egerből még mindig maradt valami ezen a meredek kis utcán.
Források
Dobó István Vármúzeum – Bakó Ferenc: A Werner-apát utca a Kacsa-partról fényképezve
TV Eger – 162 éve született Bródy Sándor
Eger.hu – Eger városrendezési dokumentuma, Bródy Sándor utca és Kacsapart utca
Eger.hu – ÁSZ-jelentés a Fazola–Eősz-házról
Névpont – Bródy Sándor életrajza és egri emlékezete
Borítókép: Bródy Sándor utca – akkori nevén Werner-apát utca – a Kacsapartról fényképezve, Eger, 1955. Fotó: Bakó Ferenc / Dobó István Vármúzeum