Van Egernek egy helye, ahol néhány lépés alatt szinte észrevétlenül magunk mögött hagyhatjuk a város zaját. Az Érsekkert hatalmas fái, árnyas sétányai, történelmi kapui és régi építészeti emlékei ma elsősorban a pihenést szolgálják, történetük azonban évszázadokra vezet vissza.
A fotón az Érsekkert egyik díszes bejárata látható. A kapu nem egyszerűen egy park bejárata: annak a hosszú történetnek az egyik megmaradt tanúja, amelynek során az egykori vadaskertből püspöki díszkert, majd az egriek nyilvános parkja lett.
Vadaskertből püspöki díszkert
A mai Érsekkert környékét a 15–16. századi források még erdős területként írják le. Az egykori Vadkert, illetve vadaskert jóval nagyobb volt a jelenlegi parknál: a mai strand és Érsekkert területén túl egészen a Csákó városrész és a vasútállomás környékéig húzódott.
A helynek az egri történelem egyik legdrámaibb időszakában is jutott szerep. Az 1552-es ostrom idején Ahmed nagyvezér csapatainak egy része ezen az erdős területen táborozott.
A 18. század hozta el az igazi átalakulást. Erdődy Gábor püspök idején megkezdődött a terület díszkertté formálása, Barkóczy Ferenc püspök pedig továbbfejlesztette azt. A francia kertépítészetet idéző kialakításban szabályos tengelyek, sétányok és hangsúlyos központi terek kaptak szerepet.
A kapuk ma is őrzik a barokk Eger emlékét
Eszterházy Károly püspök 1769-ben a korábbi kerítés helyett kőfallal vétette körül a kertet. Bár ennek jelentős része mára eltűnt, a történelmi bejáratok ma is az Érsekkert legértékesebb építészeti részletei közé tartoznak.
Különösen szépek a kovácsoltvas kapuszárnyak és a barokk kőpillérek. Az önkormányzati örökségvédelmi dokumentáció az egyik 18. századi kapu kovácsoltvas munkáját Fazola Lénárdhoz köti.
Érdemes tehát legközelebb nem egyszerűen átsétálni a kapun, hanem néhány pillanatra megállni előtte. A részletgazdag vasmunka és a kőből készült kapuzat önmagában is Eger barokk örökségének része.
1919-ben megnyílt a kert az egriek előtt
Az Érsekkert történetének egyik legfontosabb dátuma 1919. február 25. Szmrecsányi Lajos egri érsek ekkor engedte át a kertet Eger városának, és a korábbi érseki terület nyilvános parkká vált.
Száz évvel később, 2019-ben a park hivatalosan is a Szmrecsányi Lajos Érsekkert nevet kapta, emléket állítva annak az érseknek, aki számos más terület átengedésével is hozzájárult Eger fejlődéséhez.
A második világháború utáni évtizedekben a parkot Népkertként ismerhették az egriek, majd visszakapta történelmi Érsekkert elnevezését.
Nemcsak történelmi park, hanem védett természeti terület
Az Érsekkert értékét nem kizárólag múltja adja. Eger önkormányzata 1994-ben helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. A védelem célja többek között a kert növénytani, kultúrtörténeti és tájképi értékeinek megőrzése, valamint az, hogy a városi élővilág számára is megfelelő élőhely maradjon.
Ez azért is fontos, mert az Érsekkert Eger városszerkezetében különleges helyet foglal el. A sűrűbben beépített városi környezetben összefüggő, idős fákkal borított zöldterületet alkot, amely egyszerre pihenőpark, találkozóhely és kulturális rendezvények helyszíne.
Sok történet rejtőzik a fák között
Az Érsekkert valójában jóval több annál, mint amit egyetlen séta alatt észreveszünk. Ott van a régi kőhíd, a tó, a zenepavilon, a szobrok, a központi szökőkút és természetesen a hatalmas faállomány.
A Minden, ami Eger oldalán ezek közül többnek már külön történetet is szenteltünk.
Az egyik legérdekesebb az érsekkerti szökőkúté. A ma látható kút csak 2000 óta áll a park központjában, története azonban az egykori egri versenyuszodához, a későbbi Bárány uszodához vezet vissza.
Korábban bemutattuk az Érsekkert kőhídját is, amely szintén a park különleges történeti emléke.
Talán éppen ez teszi az Érsekkertet Eger egyik legérdekesebb helyévé: ugyanazon a sétányon járunk, ahol egymás mellett van jelen a barokk kertépítészet öröksége, a több mint száz éve nyilvánossá vált városi park és a mai Eger mindennapi élete.
És mindez már a kapuban elkezdődik.
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán
Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület
Az Érsekkert szívében csobog Eger egyik különleges emléke – az érsekkerti szökőkút története
Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
Stadion utca története (Érsekkert)
Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje
Források
Eger Megyei Jogú Város – az Érsekkert rövid története
Eger Megyei Jogú Város – Szmrecsányi Lajos Érsekkert
Egri Főegyházmegye – Szmrecsányi Lajos nevét viseli az egri Érsekkert
Egri Értéktár – Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület
Eger MJV – az Érsekkert védetté nyilvánításáról szóló rendelet
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, az Érsekkert története
Borítókép: Eger, Érsekkert – az Érsekkert egyik kapuja.
Fotó: Szinok Gábor