Bükkszék különleges fekvését ritkán lehet ennyire jól érzékelni, mint Koska Ernő légifelvételén. Előtérben a település és a strandfürdő, mögötte erdőkkel borított dombok sorakoznak, a távolban pedig már a Mátra vonulata rajzolódik ki Kékestető irányában. Heves vármegye apró üdülőfaluja jóval több, mint a híres Salvus gyógyvíz otthona: több mint 750 éves település, középkori templommal, olajkutatási emlékekkel és különleges természeti környezettel.
Két hegység között
Bükkszék fekvése önmagában is különleges. A település a Bükk nyugati lábánál, a Tarna vízrendszeréhez tartozó vidéken, a Mátra és a Bükk közötti hegyes-dombos térségben található. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is változatos természeti környezetben fekvő üdülőfaluként mutatja be.
A légifelvételen ez a földrajzi helyzet szinte térképszerűen tárul elénk. A házak mögött egymás után emelkednek a dombhátak, majd a látóhatárt a Mátra magasabb tömbje zárja. Tiszta időben Kékestető térsége is felismerhető a távolban.
Ez az egyik olyan hevesi panoráma, amely jól megmutatja, mennyire közel kerül egymáshoz ezen a vidéken a Bükk és a Mátra.
Már 1275-ben leírták a nevét
Bükkszék története jóval régebbi a fürdőénél.
A település hivatalos bemutatása szerint első ismert okleveles említése 1275-ből származik, amikor még Sceek alakban jegyezték fel a nevét. Ez azt jelenti, hogy Bükkszék 2025-ben első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepelhette.
A középkori eredet egyik ma is látható tanúja a település torony nélküli temploma. A XIII. századi eredetű épület később gótikus és barokk részletekkel változott. Különlegessége, hogy nincs hagyományos templomtornya; mellette különálló harangláb áll.
Érdemes megfigyelni egy apró részletet is: a templom déli oldalán egy gótikus bejárat található, amelynek szemöldökkövén 1472-es évszám olvasható.
Bükkszéken olajat kerestek – és egészen más kincsre találtak
A település XX. századi történetének nagy fordulata az 1930-as években következett be.
1937-től kőolajkutatás kezdődött az úgynevezett bükkszéki boltozaton. Az olajból nem lett olyan jelentős mennyiség, amely hosszú távon meghatározta volna a település jövőjét – a kutatások azonban felszínre hoztak valami mást.
Meleg, sós vizet.
A gyógyvízre alapozva 1939-ben már fürdő létesült Bükkszéken. Az olajkutatás emléke azonban nem tűnt el: a község tájékoztatója szerint 2007-ben, a kutatások 70. évfordulóján állandó kiállítást nyitottak, és öt emléktáblával létrehozták az „olajosok útját” is.
Talán ez Bükkszék történetének egyik legérdekesebb fordulata: amit eredetileg kerestek, abból nem lett országos hírű kincs – amit viszont közben találtak, abból igen.
A sós vízről már jóval korábban tudtak
Maga a különleges bükkszéki víz azonban nem volt teljesen ismeretlen.
A helyi történeti összefoglaló szerint Vályi András már 1799-ben megemlítette a bükkszéki sós forrást. A leírás szerint a víz környékén a talaj helyenként annyira kifehéredett, mintha liszttel hintették volna be. Fényes Elek 1851-es földrajzi szótára ugyancsak megemlékezett a sós forrásról.
Vagyis a természet már több mint száz évvel a mélyfúrások előtt jelezte, hogy valami különleges rejtőzik Bükkszék alatt.
540 méter mélyről érkezik a Salvus
Napjainkban Bükkszék neve szinte elválaszthatatlan a Salvus gyógyvíztől.
A fürdő tájékoztatása szerint a Salvus mintegy 540 méteres mélységből, körülbelül 39 Celsius-fokos hőmérsékleten kerül felszínre. Nagy oldott ásványisó-tartalmú, alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos, brómos-jodidos víz.
A Salvus hivatalosan is elismert gyógyvíz; az NNGYK nyilvántartásában Bükkszék és a Salvus név is szerepel az elismert gyógyvizek között.
Az első fürdő 1939-ben nyílt meg, a víz palackozása pedig rövidesen megkezdődött. Az 1951-es Lipcsei Vásáron már SALVUS néven mutatták be külföldön.
A légifelvétel középpontjában a strand
Koska Ernő fotójának alsó részén jól felismerhető a Bükkszék Termálstrand egész területe.
A medencék, a kanyargó kék csúszda, az épületek és a körülöttük húzódó zöld területek madártávlatból egészen más arcukat mutatják.
A strand ma gyógyvizes medencével, úszómedencével, élménymedencével, gyermekmedencével és csúszdaparkkal várja a vendégeket, míg az egész évben használható Fürdőház a nyári strandszezonon kívül is lehetőséget ad a bükkszéki víz élvezetére.
Bükkszékfürdő hivatalos oldala
Nem csak a fürdő miatt érdemes körülnézni
Aki Bükkszéket csak a Salvusszal azonosítja, könnyen elsétálhat néhány érdekes emlék mellett.
Ilyen a már említett Árpád-kori templom, valamint az 1820 körül épült klasszicista Práff-kúria, amely ma Faluházként működik. A település környéke pedig erdei sétákhoz és kisebb túrákhoz is jó kiindulópont.
A község újabb kori érdekessége a 2020-ban elkészült Mária keresztútja, amely 12 stációból áll.
Bükkszék tehát egyszerre őriz középkori, XIX. századi és ipartörténeti emlékeket – miközben ma elsősorban gyógy- és üdülőhelyként ismerjük.
Egyetlen képen Heves vármegye két nagy hegysége
Talán ezért különösen találó Koska Ernő felvétele.
Első pillantásra egy szép légifotó Bükkszékről. Közelebbről nézve azonban szinte az egész település története ott van rajta: a fürdő, amelyet a mélyből feltörő víz tett híressé, a falu házai, az erdős dombvidék, majd messze a háttérben a Mátra.
Bükkszék nem egyszerűen egy fürdőhely.
Egy apró hevesi település két hegység között, ahol több mint hétszázötven év történelme, egy különleges gyógyvíz és a Mátráig nyíló panoráma találkozik.
Kapcsolódó cikkek
Indul a nyári vakáció! – Itt csobbanjunk a kánikulában – Minden, ami Eger
Mátra–Bükk: Eger a térség turizmusának egyik motorja – Minden, ami Eger
Források
Bükkszék Község – Bemutatkozás
Bükkszék Község – A gyógyvíz története
Bükkszékfürdő – A Salvus gyógyvíz
Bükkszékfürdő – Strandfürdő
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bükkszéki Gyógy- és Strandfürdő
NNGYK – az elismert gyógyvizek jegyzéke
Borítókép: Bükkszék madártávlatból, háttérben a Mátra és Kékestető
Fotó: Koska Ernő / Facebook