Kevés olyan hegyünk van, amelynek látványa annyira összetéveszthetetlen, mint a Bélapátfalva fölé magasodó Bél-kőé. A Bükk nyugati részének hatalmas mészkőtömbje egyszerre természeti ritkaság, különleges földtani bemutatóhely, az egykori bányászat emlékműve és Heves vármegye egyik leglátványosabb kirándulóhelye.
A Bél-kő azonban nem egyszerűen egy jó kilátópont. Mai alakjában annak is látványos példája, milyen mély nyomot képes hagyni az ember egy hegy történetében.
Egy hegy, amelyből millió köbméterek tűntek el
A Bél-kő legmagasabb pontja ma 815 méter magasan található. A Természetjáró Magyar Természetjáró Szövetség által készített ismertetője szerint azonban a bányászat előtt a hegy középső részén ennél mintegy két méterrel magasabb pont is létezett.
A mészkő kitermelése elképesztő mértékben alakította át a hegyet.
A 20. század elejétől mintegy száz éven át tartó bányászat során hozzávetőleg 19,5 millió tonna mészkövet termeltek ki, az eredeti hegytömegből pedig körülbelül 7 millió köbméter hiányzik.
Egyes helyeken mintegy száz méternyi kőzetet bontottak el.
A hatalmas, világos bányaudvar és a lépcsőzetesen megmaradt sziklafalak ezért nem kizárólag természetes képződmények. A táj, amelyet ma Bél-kőként ismerünk, a földtörténet és az ipartörténet közös alkotása.
Sokkal régebbi történetet őriznek a sziklák
A hegy története természetesen nem a bányászattal kezdődött.
A Bél-kő a Bükk-fennsík tektonikailag kiemelt mészkőtömbjének délnyugati csúcsa. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ismertetése szerint különlegessége, hogy itt a Központi- és a Déli-Bükk eltérő földtani egységeinek találkozása is tanulmányozható.
A triász időszakban képződött karbonátos kőzetek mellett jurakorú agyagpala, mészkő és még egykori mélytengeri vulkáni működésből származó bazalt is előfordul.
A tanösvény mentén ráadásul úgynevezett párnaláva is megfigyelhető. Ez akkor keletkezett, amikor a tenger mélyén kiömlő láva a hideg vízzel érintkezve gyorsan megszilárdult és jellegzetes, lekerekített formákat hozott létre.
Hasonló földtani érdekességekkel Szarvaskő környékén is találkozhatunk.
A régi Bél-kőből alig maradt valami
A ma ismert hegy csak részben mutatja azt a formát, amelyet elődeink láthattak.
A Bükki Nemzeti Park szerint a 19. századi metszeteken még látványos mészkőtornyok díszítették a Bél-kő északi homlokzatát. Ezekből mára lényegében egyetlen jelentősebb torony maradt fenn: mintegy 11 méter magas és 3–4 méter széles.
A közelében található a Bél-kői-hasadékfülke is.
A Természetjáró szerint a hegy egyik délnyugati szegletét már 1984-ben a nemzeti parkhoz csatolták, ennek köszönhetően ez a rész megmenekült a további kitermeléstől.
Különleges növények menedéke
A Bél-kő első pillantásra kopárnak tűnő sziklái valójában rendkívül értékes élővilágot rejtenek.
A hegy északi, hűvösebb részein havasi és alhavasi növények is megmaradtak, miközben a napos déli lejtőkön szárazság- és melegkedvelő fajok élnek.
Találkozhatunk többek között havasi ikravirággal, korai szegfűvel, magyar nyúlfarkfűvel, pannon madárbirssel és Sadler-imolával.
A Bél-kő egyik legnagyobb botanikai különlegessége azonban a szirti pereszlény.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint ennek a mediterrán hegyvidékeken honos növénynek Magyarországon kizárólag a Bél-kőn ismert előfordulása.
Ez önmagában is jól mutatja, miért különösen fontos a terület védelme.
2008 óta önálló természetvédelmi terület
A Bél-kő kiemelkedő földtani, tájképi és biológiai értékei miatt 2008-ban országos jelentőségű természetvédelmi területté vált.
Az állami természetvédelem jelenlegi nyilvántartása 97,53 hektáros területet tart nyilván Bél-kő természetvédelmi terület néven. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán 97,27 hektáros adat szerepel, ezért a két hivatalos adatbázis között kisebb eltérés található.
A védelem jelentőségét éppen az adja, hogy a Bél-kő egyszerre őriz természetes és ember által feltárt földtani értékeket.
Hét állomáson vezet felfelé a tanösvény
A hegy megismerésének egyik legjobb módja a Bél-kői tanösvény.
Az apátság térségétől a kilátóhelyig vezető út nagyjából 5 kilométer hosszú, hét állomásból áll, és folyamatosan emelkedik.
Útközben nem csupán a panoráma változik. A kiránduló megismerheti a Bél-kő kultúrtörténetét, földtani felépítését, egykori bányászatát és különleges növényvilágát is.
A Természetjáró jelenlegi tájékoztatása szerint a Bél-kő egész évben, ingyenesen látogatható.
A védett természeti környezet miatt azonban különösen fontos, hogy a kijelölt útvonalakat használjuk, és ne térjünk be a sérülékeny élőhelyekre.
Panoráma a Mátrától egészen a távoli hegyekig
A túra jutalma a Bél-kő tetejéről nyíló panoráma.
Közvetlenül alattunk Bélapátfalva terül el, távolabb a Heves–Borsodi-dombság hullámzó vidéke, a Karancs és a Mátra vonulatai jelennek meg. Tiszta időben jóval messzebbre is ellátni.
A látvány egyik legkülönösebb része azonban éppen mellettünk van.
A kilátóhelyről ugyanis szinte felfoghatatlan méretben tárul fel az egykori bányaudvar. Innen érthető meg igazán, milyen hatalmas mennyiségű kőzetet távolítottak el a Bél-kőből.
Egyszerre lenyűgöző és elgondolkodtató látvány.
Bélapátfalva története is ott van a hegy lábánál
A Bél-kő felfedezését érdemes összekötni Bélapátfalva többi nevezetességével.
A hegy lábánál áll a 13. századi bélháromkúti ciszterci apátsági templom, amelynek története szorosan összefonódott Egerrel is: az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben.
A közelben található a Gyári-tó is, amely maga is az egykori ipari korszak emléke. A cementgyár vízellátását szolgáló víztározóból mára Bélapátfalva egyik legkedveltebb kirándulóhelye lett.
Egyetlen nap alatt így egészen különleges időutazást tehetünk: középkori apátság, egykori cementipar, felhagyott kőbánya, több százmillió éves kőzetek és különleges élővilág követi egymást néhány kilométeren belül.
Egerből is könnyen elérhető kirándulás
A Bél-kő Egerből is ideális egynapos célpont.
Bélapátfalváról az apátság irányából lehet nekivágni a tanösvénynek. A Természetjáró jelenlegi útvonalleírása szerint a Városháza buszmegállótól a kilátóhely nagyjából 6 kilométer, mintegy 480 méter szintemelkedéssel.
Érdemes megfelelő túracipővel, elegendő ivóvízzel és az időjárásnak megfelelő felszereléssel indulni.
Ősszel pedig különösen látványos lehet a környék: a világos mészkőfalak, a bánya kopár felszíne és a lassan színesedő bükki erdők egészen különleges kontrasztot alkotnak.
A Bél-kő nem egyszerűen szép hegy.
Egyszerre mutatja meg a Bükk több százmillió éves földtörténetét, az ember által okozott hatalmas tájátalakítást és azt is, hogyan képes a természet újra birtokba venni egy egykori ipari területet.
Talán éppen ezért olyan különleges: a Bél-kő nem elrejti a múltját, hanem messziről megmutatja.
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalról
Mesebeli település a Bél-kő lábánál – Bélapátfalváért és gyönyörű taváért rajonganak a turisták
Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának? – Egy kedves tréfa és a név valódi története
Befejeződött a 13. században épült bélapátfalvi apátsági templom műemléki rekonstrukciója
Romantikus hegyi tó a Bükk ölelésében
Az ország egyik leggyönyörűbb kirándulóhelye: mutatjuk, miért különleges Bélapátfalva
Források
Természetjáró – Bél-kő, földtani érték
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kő Természetvédelmi Terület
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kő földtani értékei
Magyar Állami Természetvédelem – Bél-kő természetvédelmi terület
Az aktuális túra- és látogatási feltételeket indulás előtt érdemes ellenőrizni, különösen szélsőséges időjárás, erdészeti munkák vagy ideiglenes korlátozások esetén.
Fotók: Dömsödi Áron, Gulyás Attila, Német-Bucsi Attila / MTSZ