1985-ben a Nők Lapja riportban mutatta be a Nagy-Egeden rendezett sárkányrepülő-verseny különleges világát. Nagy Ida és Szebeni András írása ma már nemcsak sporttörténeti érdekesség: egy olyan korszak pillanatfelvétele, amikor Eger fölött rendszeresen hatalmas sárkányszárnyak jelentek meg az égen. A történet ráadásul nem ért véget a nyolcvanas évekkel – a Nagy-Eged napjainkban is fontos helyszíne a magyar siklórepülésnek.
A ma túráiról, különleges élővilágáról, panorámájáról és szőlőiről ismert Nagy-Egednek van egy másik, talán kevésbé ismert története is. Évtizedek óta vonzza azokat, akik nemcsak felmászni szeretnének rá, hanem elrugaszkodni róla.
Ezt a korszakot idézi fel az 1985-ös Nők Lapja „Sárkányrepülők” című riportja is.
„Sárkányrepülők” – egy 1985-ös riport a Nagy-Egedről
A Nagy Ida és Szebeni András nevével megjelent írás egy Eger Kupa-verseny napját mutatta be. A korabeli riportból szinte filmszerűen rajzolódik ki a hangulat: a starthely, a pilóták, a hatalmas szárnyak, az időjárás figyelése és természetesen a repüléssel járó kockázat.
A lap szerint az Eger Kupát akkor már nem először rendezték meg. Ez egybevág más történeti forrásokkal is: Gausz Tamás sárkányrepülésről szóló visszaemlékezése szerint 1977-től Eger Kupa néven évente rendeztek siklórepülő-versenyt, amelyre külföldi résztvevők is érkeztek.
A sportág akkoriban egészen más technikai és szervezési körülmények között működött, mint napjainkban. A pilóták számára azonban ugyanaz volt a döntő, ami ma: a megfelelő szél, az emelő légáramlatok és a hegy adottságainak pontos ismerete.
A Nagy-Eged már a nyolcvanas évek elején ismert repülőhely volt
A sárkányrepülés magyarországi történetéből kiderül, hogy a Nagy-Eged jelentősége messze túlnyúlt Eger határain. A Főnix SportRepülőklub történeti összefoglalója szerint a debreceni és hajdúszoboszlói sárkányrepülők is rendszeresen jártak az egri hegyre, és a kiképzések egy része ugyancsak Eger környékére összpontosult.
Az 1980-as évek elejére már szervezett klubélet alakult ki.
Egy 1984 szeptemberében megjelent Népújság-cikkből még ennél is érdekesebb részletek derülnek ki. Az egri sárkányrepülőket többek között az Eger–Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és a Volán 4-es számú Vállalata támogatta. A klubnak külföldi kapcsolatai is voltak, többek között a nyugatnémet Ruhpolding repülőivel.
Még azt is tervezték, hogy a sárkányrepülőkről légi fényképeket készítenek mezőgazdasági termésbecsléshez és vízügyi feladatokhoz. Vagyis a sport mellett gyakorlati felhasználási lehetőséget is láttak az akkor még újdonságnak számító könnyű repülésben.
Európa-bajnokságot is Heves vármegyébe hozott a sportág
A történet egyik legérdekesebb fordulata 1986-hoz kapcsolódik.
Az 1984-es sajtó még arról számolt be, hogy az FAI által Magyarországnak ítélt 1986-os sárkányrepülő Európa-bajnokság helyszíne Eger és a Nagy-Eged lesz.
A terveket később módosították.
1986 márciusában már arról írt a Népújság, hogy a végleges választás Gyöngyösre és a Mátrára esett, a versenyzők pedig a Sár-hegyről, Kékesről, Galyatetőről és Pásztó térségéből indulhatnak.
Az Európa-bajnokságot valóban Magyarországon rendezték meg. A Nemzetközi Repülő Szövetség, az FAI hivatalos eredménylistája az 1986-os sárkányrepülő Európa-bajnokság helyszíneként Gyöngyöst tünteti fel. Az egyéni versenyt a brit John Pendry nyerte Robert Calvert és a francia Gérard Thévenot előtt.
Ez különösen érdekes adalék az 1985-ös Nők Lapja-cikkhez: amikor a riport készült, a Nagy-Eged még annak a magyar sárkányrepülős központnak számított, amelyet nemzetközi szinten is komolyan jegyeztek.
A sárkányoktól a siklóernyőkig
A technika idővel megváltozott. A merev szerkezetű sárkányrepülők mellett, majd egyre inkább helyettük megjelentek a könnyebben szállítható siklóernyők.
Egerben 1994-ben alakult meg az Eged Eagles Siklóernyős Sportegyesület, amelynek fő repülőhelye továbbra is a Nagy-Eged lett. Erről saját blogunkon is írtunk korábban:
Siklóernyő starthely, Eger–Eged – Minden, ami Eger
A Nagy-Eged adottságainak egyik nagy előnye, hogy több irányú startlehetőséget kínál. A hegy elhelyezkedése, lejtői és az itt kialakuló termikus viszonyok miatt hosszabb távrepülések kiindulópontjaként is ismert.
A régi sárkányrepülők tehát tulajdonképpen kitaposták az utat a későbbi egri siklóernyős közösség előtt.
Negyven évvel később is felszállnak az Egedről
A repülős hagyomány nem csak emlék.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság jelenlegi tájékoztatása az Eger–Nagyegedet ma is nyilvántartott siklóernyős starthelyként sorolja fel. A BNPI szerint természetvédelmi szempontból ez a starthely azok közé tartozik, amelyeknél az igazgatóság részéről nincs ilyen jellegű repülési korlátozás – természetesen az általános repülési és területhasználati szabályokat ettől még be kell tartani.
A folytonosságot az eredmények is jelzik. Az Eged Eagles pilótái az elmúlt években is szerepeltek hazai versenyeken, 2025-ben pedig a Magyar Siklóernyős Ligaverseny fordulóit a Nagy-Egeden és a mátrai Nyikomon rendezték.
Érdekes elismerés, hogy a Magyar Szabad Repülők Szövetségének tájékoztatása szerint 2024-ben az Eged Eagles Siklóernyős Egyesület kapta a „fAIR PLAY” Szécsi Gábor-díjat, a starthelyekre telepített mentőládák ötletéért és megvalósításáért.
Ugyanaz a hegy, más szárnyak
Az 1985-ös Nők Lapja megsárgult oldalán még háromszög alakú sárkányszárnyakat látunk. Ma inkább színes siklóernyők jelennek meg Eger fölött.
A helyszín azonban ugyanaz.
A Nagy-Eged különleges fekvése évtizedeken keresztül összekötötte a természetjárást, a szőlőművelést és a repülést. Az 1985-ös riport ezért ma már jóval több egyszerű sportbeszámolónál: egy darabka egri sporttörténet, amely megmutatja, milyen komoly sárkányrepülős élet zajlott negyven évvel ezelőtt a város fölött.
És aki ma egy megfelelő napon felnéz az Eged irányába, könnyen megláthatja ennek a történetnek a folytatását is.
Kapcsolódó cikkünk
Siklóernyő starthely, Eger–Eged – Minden, ami Eger
Források
Hungaricana – Népújság, 1984: az egri sárkányrepülés és az Eger Kupa történetéhez
Hungaricana – Népújság, 1986: az V. sárkányrepülő Európa-bajnokság előkészületei
FAI – az 1986-os sárkányrepülő Európa-bajnokság hivatalos eredményei
Főnix SportRepülőklub – a magyar sárkányrepülés kezdetei és a Nagy-Eged
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – siklóernyős starthelyek és szabályok
Kaptárkő Egyesület – Nagy-Eged-hegyi tanösvény
Dobó István Vármúzeum – a Nagy-Eged történeti kutatásai
Kiinduló archív forrás: Nők Lapja, 1985 – „Sárkányrepülők”, Nagy Ida és Szebeni András riportja.