Eger belvárosában akadnak olyan utcák, amelyek hosszát néhány perc alatt végig lehet sétálni, történetük azonban évszázadokra nyúlik vissza. Ilyen a Dr. Sándor Imre utca is. A Széchenyi István utca és a Zalár József utca között húzódó keskeny átjáró ma elsősorban a belváros mindennapi életének része, pedig környezetében Eger társadalmi, kulturális és építészeti múltjának több érdekes fejezete találkozik.
A mai utcakép különlegessége éppen a kontrasztokban rejlik. Modern üzletek és későbbi építésű házak között pillanthatunk rá a történelmi belváros régi épületeire, a háttérben pedig a ciszterci templom tornyai magasodnak. Néhány lépéssel odébb már a Széchenyi utca évszázados házai következnek.
Pedig maga az utca is egy darab egri történelem.
Amikor még Kaszinó utcának hívták
A mai Dr. Sándor Imre utca korábbi neve Casinó utcza, majd Kaszinó utca volt. Az elnevezés nem véletlen: közvetlen közelében működött az Egri Kaszinó, amely a 19. századi város társadalmi életének egyik fontos helyszíne lett.
A „kaszinó” szó ebben az esetben nem a mai értelemben vett szerencsejáték-helyet jelentette. A reformkor és a 19. század kaszinói olyan társasági intézmények voltak, ahol a város polgárai, értelmiségijei és közéleti szereplői találkozhattak, olvashattak, beszélgethettek, rendezvényeken vehettek részt.
Egerben ennek egyik legfontosabb helyszíne a Széchenyi utca 16. szám alatti épület lett, amelynek története jóval a kaszinó megjelenése előtt kezdődött.
A területen már a 17. század végén álltak épületek. 1690-ben Somogyi Mihály hajdúkapitány vásárolta meg az itt lévő házakat. Több mint egy évszázaddal később, 1802-ben Spetz József gyógyszerész szerezte meg az ingatlant, és ezzel kezdetét vette a ház történetének egyik legérdekesebb időszaka.
Patika, cukorgyártás, kávéház és színház egyetlen házban
Spetz József nem egyszerű lakóházban gondolkodott. Gyógyszertárat működtetett, és a telek hátsó részén cukorgyártással is kísérletezett. Ennek külön érdekessége, hogy a napóleoni háborúk idején az amerikai cukor behozatala akadozott, ezért Európa-szerte keresték annak lehetőségét, hogyan lehetne hazai növényekből cukrot előállítani.
Az egri gyógyszerész is felismerte az ebben rejlő lehetőséget.
1812 és 1814 között jelentős átépítés kezdődött. A terveket Povolni Ferenc készítette. Az épületben kávéház és társasági helyiségek is helyet kaptak, sőt színházi előadásokat is rendeztek benne.
Az egyik legérdekesebb egri kultúrtörténeti kapcsolat Déryné Széppataki Rózához kötődik. A híres magyar színésznő az 1820-as években Egerben is megfordult, és ehhez az épülethez is kötődött.
Vagyis a mai Dr. Sándor Imre utca közvetlen környékén már kétszáz évvel ezelőtt is pezsgő társasági és kulturális élet zajlott.
Egy tűzvész után megszületett a „Végzet szülötte”
- augusztus 26-án hatalmas tűzvész pusztított Egerben. A lángok a Spetz-féle épületet sem kímélték.
A házat azonban újjáépítették, sőt újabb szinttel is bővítették. Ehhez az újjászületéshez kapcsolódik Eger egyik érdekes épületfelirata, a „FATI PARTUS”, amelynek jelentése nagyjából „a végzet szülötte”.
A felirat mintha az egész ház sorsát összefoglalná: tűzvészt, tulajdonosváltásokat, történelmi korszakokat és funkcióváltásokat élt túl.
Az egri kaszinótársaság az 1830-as évek elején jelent meg az épületben, kezdetben bérlőként. A társaság később egyre nagyobb részt használt, majd 1878-ban megvásárolta az ingatlant.
Innen származott a közeli utca régi neve is: Kaszinó utca.
Az utca mai névadója: dr. Sándor Imre
A régi Kaszinó utca később dr. Sándor Imre nevét kapta.
Sándor Imre 1887. augusztus 13-án született Irinyben, az egykori Szatmár megyében. Életének fontos állomása azonban már fiatalon Eger lett: középiskolai tanulmányait az egri főreáliskolában végezte, ahol 1905-ben érettségizett.
1911-ben szerzett orvosi diplomát, két évvel később pedig Egerben telepedett le. Körorvosként, majd az egri járás helyettes orvosaként dolgozott.
Az első világháborúban a fronton teljesített szolgálatot, ahonnan főorvosi rangban tért vissza.
Nevét azonban Egerben nem elsősorban rangja vagy tisztsége miatt őrizték meg.
„A szegények orvosa”
Sándor Imrét az egriek „a szegények orvosaként” emlegették.
Fennmaradt visszaemlékezések szerint különösen nagy figyelmet fordított azokra a betegekre, akik nehéz anyagi körülmények között éltek. Előfordult, hogy nem fogadott el pénzt a kezelésért, sőt szükség esetén maga is segítette betegeit.
Egy személyes visszaemlékezés szerint amikor egy beteg megkérdezte tőle, mennyivel tartozik a vizsgálatért, azt tanácsolta neki, hogy a kezelésre szánt pénzt inkább költse a gyermekére.
Rendelője egykor a Kállay Zoltán utca 19. szám alatt működött.
Az ilyen történetek magyarázzák, miért maradhatott meg alakja évtizedeken keresztül az egri emlékezetben.
Tragikus sors 1944 őszén
Sándor Imre életének utolsó fejezete már a második világháborúhoz és a holokauszthoz kapcsolódik.
1944 őszén munkaszolgálatosként került a Dunántúlra. A szakirodalom szerint 1944. október 16-án, a Pusztavám környékén végrehajtott tömeggyilkosság során vesztette életét.
Halálának pontos helyével kapcsolatban ugyanakkor fennmaradt egy fontos eltérés: egy későbbi kutatás szerint a halotti anyakönyvben Bakonysárkány szerepel halálhelyként, míg más források Pusztavámot nevezik meg. Annyi bizonyos, hogy Sándor Imre 1944 októberében, a munkaszolgálatosokat sújtó vérengzés áldozataként halt meg.
Eger később utcát nevezett el róla.
Az utca másik oldalán a mozi története is felbukkan
A Dr. Sándor Imre utca történetéhez közvetve egy másik, sok egri számára ismerős épület is kapcsolódik.
A Széchenyi utca felőli torkolat közelében található az Uránia épülete. A mai mozi történetének kezdete a 20. század elejére vezethető vissza, amikor Egerben is egyre nagyobb érdeklődés övezte a mozgóképet.
A Széchenyi utca 14. szám alatti ingatlan udvarán 1913-ban kezdődött meg egy nagyszabású mozgóképszínház kialakítása. Az új filmszínház közel hatszáz néző befogadására volt alkalmas, ami a korabeli Eger méretéhez képest jelentős vállalkozásnak számított.
Így ezen a kis területen különös módon Eger két társasági korszaka is találkozik: a 19. századi Kaszinó világa és a 20. század elején berobbanó mozgókép története.
Egy utca, amely valójában összeköt
A Dr. Sándor Imre utca ma gyalogos kapcsolatot teremt a Széchenyi István utca, a Zalár József utca és a Katona István tér környéke között. Rövidsége miatt sokan talán nem is tekintenek rá önálló városi térként.
Pedig éppen az elhelyezkedése teszi érdekessé.
Az egyik végén Eger történelmi főutcája húzódik, a másikon néhány lépéssel már az Eger-patak és a belváros más részei érhetők el. Környezetében ott találjuk az egykori Kaszinó épületét, az Urániát, régi polgárházakat, miközben a látvány fölé a ciszterci templom két tornya emelkedik.
A régi és az új Eger szinte egymásra rakódik ezen a néhány tíz méteren.
A mellékelt fényképen ez különösen jól látszik. Az előtér modern belvárosi épületei és üzletei mögött feltűnnek a régebbi háztetők, majd a ciszterci templom tornyai. Egyetlen képben jelenik meg az a városszerkezet, amely Eger egyik legnagyobb sajátossága: évszázadok építészete él egymás mellett.
Érdekességek a Dr. Sándor Imre utca környékéről
Kevés egri utca mondhatja el magáról, hogy korábbi neve közvetlenül egy 19. századi társasági intézmény emlékét őrzi. A Kaszinó utca neve ilyen volt.
Még érdekesebb, hogy az egykori Kaszinó épületének története önmagában szinte Eger elmúlt három évszázadának keresztmetszete. Volt kapcsolatban gyógyszerészettel, cukorgyártással, kávéházzal, színjátszással és a városi társasági élettel; később szakszervezeti székházként és Ifjúsági Házként is használták.
A házhoz Déryné története is kapcsolódik, miközben néhány méterre innen később a mozgókép vált az egri szórakoztató kultúra egyik meghatározó részévé.
Az utca mai neve pedig egy egészen másfajta emléket őriz: egy olyan egri orvosét, akit nem egy reprezentatív épület vagy magas tisztség tett emlékezetessé, hanem az, ahogyan a betegeivel bánt.
Talán ettől különleges igazán a Dr. Sándor Imre utca. Alig néhány perc alatt végigsétálhatunk rajta, de ha ismerjük a történetét, már nem egyszerű átjárót látunk.
Hanem a régi Kaszinó utcát, a 19. századi egri társasági élet egyik helyszínét, a mozi szomszédságát és egy emberségéről ismert egri orvos emlékét.
Források
Minden, ami Eger – Dr. Sándor Imre utca
Egermemorial – Egri zsidó orvosok
Egermemorial – Egri zsidók és a vészkorszak
Eger – egykor és most, Egri Magazin
Nemzeti Filmintézet – Itt forgott: Bakaruhában
Summáját írom – A volt Szakszervezeti Székház, később Ifjúsági Ház története
Borítókép: Dr. Sándor Imre utca, Eger. Fotó: Szinok Gábor