Eger belvárosának és a fürdőnegyednek egyik különleges találkozási pontja a Szent József park. A jellegzetes kupolás ivókút, az öreg fák, a padok és a forrás miatt sok egri számára mindennapos, ismerős hely. Története azonban jóval messzebbre vezet annál, mint amit egy rövid séta során első pillantásra észreveszünk.
A Fürdő utca környékén szinte minden a vízről mesél. Néhány percnyi sétán belül található az Egri Termál- és Strandfürdő, a Bárány uszoda, a Bitskey Aladár Uszoda és a Szent József park. Ez nem véletlen: Eger ezen részének fejlődését évszázadokon keresztül meghatározták a feltörő meleg vizű források.
A mai park helyén régen egészen más élet zajlott
A terület múltja szorosan összekapcsolódik Eger fürdőkultúrájával. A mai ivókút helyén egykor az Erzsébet-fürdő állt, a környék meleg vizű forrásaihoz pedig az egri asszonyok mosni jártak. Ennek a hétköznapi, mára eltűnt világnak állít emléket Oláh Szilveszter 2003-ban készült Egri nő – vagy ahogyan sokan ismerik, Egri mosónő – című alkotása.
A közelben működött a József fürdő is, amelyet a második világháború után bontottak le. A környék tehát már jóval a mai park kialakítása előtt Eger fürdőéletének fontos része volt.
2003-ban született meg a ma ismert park
A ma látható közösségi teret 2003-ban alakították ki, Wild László tervei alapján. Középpontjába az azóta Eger egyik könnyen felismerhető kis építményévé vált, fehér oszlopokon álló, kupolás ivókút került.
A parkot tudatosan a víz köré szervezték. Gránit sétautak, növényágyások, fák, medencék, csobogók és vízjátékok alkották az eredeti kompozíciót. A mintegy 6200 négyzetméteres terület kialakítása széles társadalmi összefogással valósult meg.
A középpont természetesen a Szent József-forrás, amelynek vizéért ma is rendszeresen érkeznek egriek.
Ennek különösen érdekes aktualitása, hogy az önkormányzat 2026. augusztusi, a hőség idején működő városi ivókutakról szóló tájékoztatásában a Szent József park ivókútja is szerepelt.
Volt idő, amikor hivatalosan nem is Szent József parknak hívták
A park nevének története külön kis egri érdekesség.
Eger közgyűlése 2007-ben Dr. Agyagási Dezső gyógypark néven nevezte el a területet. Agyagási Dezső reumatológus és balneológus főorvos jelentős szerepet játszott az egri gyógyforrások gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításában.
Csakhogy az egriek nem igazán vették át az új nevet.
Egy későbbi önkormányzati dokumentum már maga is megállapította, hogy a köznyelv továbbra is következetesen Szent József parkként emlegette a helyet. A szakértői bizottság ezért végül maga is a Szent József park elnevezést javasolta.
Ritka és szép példája ez annak, amikor egy városi hely nevét lényegében maguk a lakók őrzik meg.
Nemcsak a forrás miatt érdekes
A parkban sétálva több olyan részlet mellett is elhaladhatunk, amely a város múltjáról mesél. Itt található az Egri mosónő szobra, és az egykori egri lemez- és lakatgyár emlékét is őrzi egy emlékoszlop.
Tavasszal egészen más arcát mutatja a terület: a virágzó díszcseresznyék miatt az elmúlt években kedvelt fényképezőhellyé vált. Nyár végére pedig – ahogyan Kovács Magdolna felvételén is látható – az idős fák lombjai keretezik a kupolás pavilont.
A park ezért nemcsak helytörténeti emlék, hanem valódi, ma is használt városi tér.
A park egyik problémája azonban továbbra sem oldódott meg
A szép képhez hozzátartozik egy régóta húzódó történet is.
A park szökőkútját 2019-ben felújították: megújult a vízgépészet és a szigetelés, valamint díszkivilágítást is kapott. Az akkori tervek szerint a park teljes rehabilitációjára közel 28 millió forintot biztosítottak.
A vízjáték azonban később ismét elnémult.
2026-ban Eger kilenc másik szökőkútjának és csobogójának felújítása kezdődött meg, a Szent József park viszont nem került ezek közé. A városvezetés februári tájékoztatása szerint ennek oka, hogy itt már a teljes park átfogó rekonstrukciójára lenne szükség, amelyhez külső fejlesztési és pályázati forrásokat keresnek.
Fontos ugyanakkor különválasztani a két dolgot: a Szent József-forrás ivókútja működik, miközben a park régi vízjátéka továbbra is felújításra vár. Ezt a különbséget a 2026. augusztusi városi tájékoztatás is megerősíti.
Érdekesség, hogy maga az ivókút környezete nemrég már kapott felújítást: 2024-ben döntöttek a lépcső és a járófelület helyreállításáról, a kivitelezési szerződés összege bruttó közel 10 millió forint volt.
A Minden, ami Eger többször is foglalkozott a parkkal
A helyszín nem először szerepel oldalunkon. Már 2020-ban bemutattuk a Szent József-forrás és a park történetét, 2025-ben pedig frissített változatban tértünk vissza hozzá.
2026 augusztusának végén külön cikkben jártunk utána annak is, miért nem működik továbbra sem a park vízjátéka, és hogyan alakult a története a 2019-es felújítástól napjainkig.
Kapcsolódó cikkeink
A Szent József forrás friss vizét kínáló park sokak kedvelt helye – Minden, ami Eger
Egy kis park, sok rétegű egri történettel
A Szent József park nem tartozik Eger monumentális látnivalói közé. Nincs akkora tere, mint az Érsekkertnek, és nincs olyan idegenforgalmi ismertsége, mint a Dobó térnek vagy az Egri várnak.
Mégis nagyon egri hely.
A forrás vizéért érkező emberek, a padokon üldögélők, a tavasszal fényképezett virágzó fák és a kupolás ivókút mögött ott húzódik a régi fürdők, az egykor itt mosó asszonyok és Eger gyógyvizeinek története.
Talán éppen ezért lenne fontos, hogy egyszer a park egésze is visszakapja eredeti, vízzel teli arcát. Addig pedig a Szent József-forrás és a jellegzetes kupolás pavilon továbbra is őrzi Eger fürdőnegyedének egyik legcsendesebb történetét.
Források
Eger Megyei Jogú Város – önkormányzati dokumentum a Szent József park elnevezéséről
Eger – 2026. augusztusi tájékoztatás a működő ivókutakról
Zöldkalauz – Eger, Gyógypark
Egri Magazin – a Szent József park 2019-es felújítása
Haber Eger – az egri szökőkutak 2026-os felújítása és a Szent József park tervei
Borítókép: Eger, Szent József park – a Szent József-forrás jellegzetes kupolás ivókútja.
Fotó: Kovács Magdolna