Egerben szinte minden régi utcának, pincének és várfalnak van egy története. Van, amelyiket történelmi források igazolnak, másokat nemzedékeken keresztül őrzött meg a szájhagyomány, és akadnak olyanok is, amelyek megszületésében Gárdonyi Géza képzeletének volt döntő szerepe.
Talán éppen ettől különleges Eger: itt sokszor nehéz megmondani, hol ér véget a történelem, és hol kezdődik a legenda.
A város fölé magasodó vár, a föld alatti járatok, a minaret, a Szépasszony-völgy pincéi és az Egri csillagok alakjai együtt alakították ki azt a különös világot, amely miatt Egert joggal nevezhetjük a legendák városának.
A legnagyobb egri legenda mögött valódi történelem áll
Az egri történetek középpontjában természetesen 1552 áll.
Az Egri vár Dobó István vezette védői sikeresen álltak ellen az oszmán hadsereg ostromának. A győzelem évszázadok alatt a magyar történelmi emlékezet egyik legismertebb eseményévé vált.
A történetet azonban Gárdonyi Géza tette igazán halhatatlanná.
Az Egri csillagok történelmi személyeket és eseményeket kapcsol össze irodalmi alakokkal és az író által kiszínezett történetekkel. Emiatt generációk számára Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Dobó István és Jumurdzsák szinte elválaszthatatlan Eger képétől.
A város egyik legnagyobb legendateremtője tehát maga Gárdonyi volt.
Jumurdzsák és a titokzatos gyűrű
Az Egri csillagok egyik legismertebb alakja a félszemű Jumurdzsák, akinek történetében különleges szerepet kap a talizmánként őrzött gyűrű.
Jumurdzsák alakja olyan erősen összefonódott Egerrel, hogy a város még a 21. században is életre keltette.
2013-tól több alkalommal rendezték meg a Jumurdzsák blogja elnevezésű játékot, amelyben egy ismert személyiség bújt a titokzatos török alakja mögé. Egyik évben Kálloy Molnár Péter, később Süveges Gergő, majd Németh Kristóf játszotta a rejtélyes bloggert.
Egy több mint százéves regény szereplője így ismét az egri utcák „lakójává” vált.
Titkos alagút vezetett Egerből Sirokba?
Kevés olyan egri legenda akad, amely olyan makacsul tartaná magát, mint a várból kivezető titkos alagutak története.
Generációk óta mesélnek olyan járatokról, amelyek állítólag messze túlnyúltak Eger határain. Egyes történetek szerint még Sirokkal is föld alatti összeköttetés létezett.
Erre nincs történelmi bizonyíték.
A legenda megszületése azonban érthető. Az Egri vár alatt valóban komoly föld alatti védelmi rendszer található, Eger alatt pedig pincék és tufába vájt üregek sokasága húzódik.
Sirok ráadásul történelmileg valóban kapcsolatban állt Egerrel: vára az egri végvárrendszer egyik fontos elővára volt.
A föld alatti folyosó tehát legenda – a két vár közötti katonai kapcsolat viszont történelmi valóság.
Kapcsolódó cikkünk:
Az Egri vár egy új családi kalandkönyvben – vajon tényleg vezet titkos járat Sirokig?
A Setét-kapu – ahol a legenda és a valóság találkozik
A titkos járatok története azért is hihető sokak számára, mert a várban ma is meg lehet tapasztalni a föld alatti világ hangulatát.
Ennek egyik különleges része a Setét-kapu.
A kapu és a hozzá kapcsolódó föld alatti rendszer nagyon is valóságos. Az évszázados falak, boltozatok és kazamaták között járva nem nehéz elképzelni, hogyan születhettek az elveszett alagutakról és titkos kijáratokról szóló történetek.
Kapcsolódó cikkünk:
A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója
Ki volt a Szépasszony?
Eger másik nagy rejtélye már nem a várhoz, hanem a borhoz kapcsolódik.
Kiről kapta nevét a Szépasszony-völgy?
Biztos választ máig nem ismerünk.
A ma használatos név első ismert levéltári említése 1843-ból származik. Korábban a területet Koháry-völgyként is ismerték.
A Szépasszony nevének eredetéről viszont számos történet maradt fenn.
Bakó Ferenc néprajzkutató által ismertetett magyarázat szerint a Szépasszony egy ősi női, a szerelemhez kapcsolódó mitikus alak lehetett. Más történet szerint egy gyönyörű asszony mérte itt a jó egri bort, megint más változat egy közeli villa szépasszonyához kapcsolja az elnevezést.
Egyiket sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.
A rejtély tehát tovább él.
Ami viszont dokumentálható: az Öregsor pincéinek kialakítása 1774-ben kezdődött püspök-földesúri engedéllyel, 1781-ben pedig már 32 borospincét írtak össze.
Kapcsolódó cikkeink:
Kiről kapta az egri Szépasszony-völgy a nevét? Érdekes történeteket ismernek az öregek
A Szépasszony-völgy rövid története
Szépasszony-völgy, ahol a legendák születtek
És persze ott a Bikavér…
Az egri borhoz szintén hozzátapadt egy történet, amelyet szinte minden magyar ismer.
A legenda szerint az 1552-es ostrom idején a várvédők vörösbort ittak, amely végigfolyt szakállukon. A török katonák úgy vélték, az egriek bikák vérét isszák, és ettől olyan félelmetesen erősek.
Nagyszerű történet – történelmi tényként azonban nem kezelhetjük.
Az Egri Bikavér és az 1552-es ostrom összekapcsolása a későbbi legendaképződés része. Éppen ez mutatja meg, milyen erős Egerben a történelem és a történetmesélés kapcsolata.
A minaret, amely túlélte a török kort
Eger egyik legkülönlegesebb épülete maga is könnyen legendák világába repíti az embert.
A török uralom idején több minaret állt a városban, közülük azonban csak egy maradt fenn.
A Ketkhuda-minaret mintegy 40 méter magas, erkélyéhez 97 csigalépcső vezet. A hozzá tartozó dzsámit a 19. században lebontották, a torony azonban megmaradt.
Mai kősüvegét 1896-ban kapta.
Aki felmászik a keskeny csigalépcsőn, ugyanarra a városra tekinthet le, amelynek utcái alatt pincék húzódnak, fölötte pedig évszázadok történetei rétegződnek egymásra.
Eger igazi titka talán maga a város
Nem minden egri történetet kell szó szerint elhinnünk.
Nem bizonyított, hogy föld alatti alagút vezetett Sirokig. Nem tudjuk biztosan, ki volt a Szépasszony. Jumurdzsák pedig Gárdonyi regényének világából lépett be a magyar kulturális emlékezetbe.
Mégis mindegyik történet hozzátesz valamit Egerhez.
Mert a legendák mögött szinte mindig találunk egy darabka valóságot: egy valódi várfalat, egy évszázados pincét, egy történelmi személyt, egy régi helynevet vagy egy olyan eseményt, amelyet az egymást követő nemzedékek tovább meséltek.
Talán ezért különleges Eger.
Itt nemcsak műemlékeket látunk – történetek között sétálunk.
És amikor alkonyatkor elcsendesedik a Dobó tér, kigyúlnak a belváros fényei, fölöttünk áll a vár, néhány utcával odébb pedig a négyszáz éves minaret, már nem is tűnik olyan különösnek, hogy Egerben évszázadokon keresztül ennyi legenda született.
Kapcsolódó cikkek
- Az Egri vár egy új családi kalandkönyvben – vajon tényleg vezet titkos járat Sirokig?
- A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója
- Kiről kapta az egri Szépasszony-völgy a nevét?
- A Szépasszony-völgy rövid története
- Szépasszony-völgy, ahol a legendák születtek