A magyar mezőgazdaság már 2025-ben is gyenge évet zárt, 2026 azonban még súlyosabb kihívásokat hozott. A tartós aszály és a rendkívüli hőség, a gyenge terméseredmények, az alacsony felvásárlási árak és a magas költségek egyszerre nehezednek a gazdálkodókra. A problémák Heves vármegyét sem kerülik el: a szántóföldektől a gyümölcsösökön és szőlőkön át egészen a méhészetekig érezhető az idei szélsőséges időjárás hatása.
A Világgazdaság friss elemzése szerint már a tavalyi adatok is figyelmeztetőek voltak. A KSH számai alapján 2025-ben a magyar agrártermelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, ezen belül a növénytermesztés teljesítménye 7,5 százalékkal esett vissza. Az állattenyésztés ugyanakkor még ellensúlyozni tudta a növénytermesztés rosszabb eredményeit: az élő állatok és állati termékek kibocsátása 4,1 százalékkal emelkedett.
A kukorica lett az egyik legnagyobb vesztes
Már 2025-ben látványosan romlott a kukorica helyzete. Az országos termés 5,33 millió tonnáról 3,89 millió tonnára, vagyis több mint 27 százalékkal esett vissza. Közben a vetésterület is 907 ezer hektárról 770 ezer hektárra zsugorodott.
2026-ban azonban ennél is rosszabb helyzet alakult ki. A nyári forróság és vízhiány különösen érzékeny időszakban, a virágzás és a szemtelítődés idején érte a kukoricát. Sok helyen már nem is vártak a szemtermésre, hanem silóként próbálták hasznosítani az állományt.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint idén mindössze 589 ezer hektáron vetettek kukoricát, és a betakarítható terület ennél is kisebb lehet. A napraforgó ugyan szárazságtűrőbb növény, de a tartós, 40 Celsius-fok körüli hőséget az sem tudta komoly károsodás nélkül átvészelni.
Mindez arra utal, hogy már nem egyszerűen egy-egy rossz termésű esztendőről van szó. Egyre több gazdaságban kell újragondolni, milyen növényeket és milyen technológiával lehet gazdaságosan termeszteni.
Heves vármegye: ugyanannak a válságnak több arca
Heves vármegyében különösen érdekes a helyzet, mert a mezőgazdaság rendkívül változatos: a Hevesi-sík és Füzesabony környékének szántóföldjeitől a Mátraalján át az Egri borvidék szőlőültetvényeiig egészen a gyümölcsösökig sokféle gazdálkodás található.
Ez azt is jelenti, hogy ugyanaz az aszály többféleképpen sújtja a térséget.
A szántóföldeken a vízhiány közvetlenül csökkenti a termést. A gyümölcsösökben a tavaszi fagyok után a nyári hőség és szárazság okozott újabb károkat. A szőlőültetvényeken a hő- és sugárzási stressz jelent problémát, míg a méhészetekben a kiszáradó növényzet miatt a természetes virágpor- és nektárforrások tűntek el.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az aszály gazdasági következményeit országosan már százmilliárdos nagyságrendben mérik. Az OTP Agrár elemzése szerint a vízhiányt már nem átmeneti időjárási problémaként, hanem a mezőgazdaság jövedelmezőségét és versenyképességét alapvetően meghatározó tényezőként kell kezelni.
Az almatermelők helyzete különösen nehéz
A probléma másik oldalát a gyümölcstermesztés mutatja.
A FruitVeB szeptember eleji helyzetértékelése szerint 2026-ban az elmúlt fél évszázad egyik leggyengébb magyar almatermése várható. A szervezet mindössze 130–140 ezer tonna körüli betakarítható mennyiséggel számol, miközben egy jó évben 400–500 ezer tonnára is képes lenne az ágazat.
A kiesésben a tavaszi fagy mellett az aszály, a nyári hőség és az erős napsugárzás is szerepet játszott.
Még különösebb, hogy a kevés termés ellenére a termelői árak sem alakultak kedvezően.
Erről a Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen írtunk:
A helyzet jól példázza a gazdák egyik legnagyobb problémáját: önmagában a kevés termés sem garantál magasabb termelői árat. A piaci verseny, az import, a tárolt készletek és a kereskedelmi folyamatok ugyanúgy befolyásolják a jövedelmezőséget.
A méhészek is érzik a szárazság következményeit
Heves vármegyében az idei agrárhelyzetet nem lehet kizárólag a gabonaföldeken vagy gyümölcsösökben mérni.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület augusztus végén már rendkívüli helyzetről számolt be. A napraforgó virágzásának befejeződése után az ország jelentős részén szinte megszűntek a természetes nektár- és virágporforrások. Az OMME szerint a hazai méhállomány mintegy 80 százaléka hetekig alig vagy egyáltalán nem jutott természetes virágporhoz.
Erről szintén beszámoltunk:
Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves vármegyében is érezteti hatását az aszály
A méhészet problémája ráadásul túlmutat a méztermelésen. A beporzók állapota közvetve a gyümölcs- és növénytermesztés jövőjét is érinti.
A vízhiány már a tájon is látható
A 2026-os év egyik legfontosabb tanulsága Heves vármegyében éppen az, hogy a mezőgazdasági aszály nem elszigetelt jelenség.
A Mátrában a Sástó rendkívül alacsony vízszintje, a vármegye déli részén pedig a Tisza-tó visszahúzódása ugyanannak a rendkívül száraz időszaknak más-más következményeit mutatta meg.
Korábbi cikkeinkben ezekről is beszámoltunk:
Kiszáradt a Sástó – alig maradt víz Magyarország legmagasabban fekvő tavában
Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet
Megdöbbentő arcát mutatja a Tisza-tó – a poroszlói híd alatt már a meder titkai kerülnek felszínre
A vízhiány tehát egyszerre érinti a természetet, a turizmust és a mezőgazdaságot.
Nemcsak a termés csökken – a beruházások is elmaradnak
Az agrárium nehézségeinek egyik kevésbé látványos következménye, hogy a gazdálkodóknak egyre kevesebb pénzük marad fejlesztésre.
A KSH adatait idéző Világgazdaság szerint a mezőgazdasági beruházások értéke 2025-ben 706,3 milliárd forintról 643,5 milliárd forintra, vagyis közel 9 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban regisztrált vállalkozások száma ugyancsak mérséklődött.
Ez azért különösen veszélyes folyamat, mert éppen most lenne szükség jelentős beruházásokra: vízmegtartásra, öntözésre, korszerűbb technológiákra, talajkímélő művelésre és az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó fajtákra.
Ha azonban egy gazdaság az adott évet is veszteséggel zárja, érthetően a túlélés kerül előtérbe a fejlesztésekkel szemben.
Heves vármegyében is az alkalmazkodás lehet a kulcs
A mostani helyzetből nem következik, hogy Heves vármegye mezőgazdasága reménytelen helyzetbe került. A térség változatos termőhelyei, az Egri és Mátrai borvidék, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás továbbra is komoly értéket képviselnek.
Az viszont egyre világosabb, hogy a korábbi évtizedek megszokott termesztési gyakorlatait nem mindenütt lehet változtatás nélkül folytatni.
A 2026-os nyár Heves vármegyében is megmutatta: a víz lassan ugyanolyan meghatározó termelési tényezővé válik, mint maga a termőföld.
A gazdáknak pedig egyszerre kell alkalmazkodniuk az időjáráshoz és egy olyan piachoz, ahol a kisebb termés sem feltétlenül jár magasabb árral. Ez az a kettős szorítás, amely miatt az idei agrárválság jóval többnek tűnik egy egyszerű rossz esztendőnél.
Kapcsolódó cikkeink
Olcsóbb lett az alma, miközben alig van termés – Heves vármegyében is érezhető a furcsa piaci helyzet
Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves vármegyében is érezteti hatását az aszály
Kiszáradt a Sástó – alig maradt víz Magyarország legmagasabban fekvő tavában
Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet
Tiszanána-Dinnyéshát: sajnos itt is véget ért a strandszezon
Források
Világgazdaság – Innen nehéz lesz felállni: a gyenge tavalyi év után szembesültek az eddig nem látott válsággal a gazdák
Központi Statisztikai Hivatal – Mezőgazdaság
FruitVeB – Almapiaci helyzetkép, 2026. augusztus 31.
OMME – Rendkívüli helyzetben a hazai méhészetek
Világgazdaság – Az aszály a mezőgazdaság egyik fő gazdasági kockázata
Világgazdaság – Az idei lehet a magyar gabonatermesztők egyik legrosszabb éve
Borítókép: A 2026-os aszály és a kedvezőtlen piaci folyamatok egyaránt komoly kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára, amelynek hatásai Heves vármegyében is érezhetők. Fotó: Németh András Péter