Eger történetének egyik legizgalmasabb képi emléke jóval régebbi, mint a város legismertebb, gyakran reprodukált 1617-es Hoefnagel-metszete. Eger jelenleg ismert legkorábbi rézmetszetes ábrázolása 1567-ben, Velencében készült, vagyis mindössze tizenöt évvel az 1552-es ostrom után.
Az „Agria” címet viselő lap Domenico Zenoi munkája. Különlegessége azonban nem csupán a kora. A metszet olyan Egert mutat, amelyet első pillantásra talán még egy egri is nehezen ismerne fel – és ennek nagyon érdekes oka van.
A kutatások szerint Domenico Zenoi 1567-es lapja Eger első ismert rézmetszetű ábrázolása. A jobb felső sarokban olvasható olasz felirat nagyjából így értelmezhető:
„Agria, erőd Magyarországon, jelenlegi állapotában, amely nagy jelentőségű. 1567.”
A metszeten Zenoi neve is szerepel. A mű Paolo Forlani Il primo libro delle citta, et fortezze principali del mondo című, 1567-ben Velencében megjelent város- és erődábrázolásokat tartalmazó gyűjteményében látott napvilágot. Később Giulio Ballino 1569-es városképgyűjteményében is felhasználták a lemezt.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a 16. század közepén Velence Európa egyik legfontosabb térképészeti és metszetkiadó központja volt. A magyarországi végvárak pedig a török háborúk miatt egész Európában érdeklődésre tartottak számot. Szalai Béla kutatása szerint Zenoi magyar városokról és várakról több lapot is készített, köztük Eger, Győr, Gyula, Szigetvár és Tokaj ábrázolását.
Nem véletlenül került Eger egy európai városgyűjteménybe
1567-ben még csak tizenöt év telt el az 1552-es ostrom óta.
Dobó István és az egri várvédők győzelmének híre messze túljutott Magyarország határain. Eger ekkor a török terjeszkedéssel szembeni ellenállás egyik európai jelképévé vált.
A metszet elkészítésének hátterében ezért nem egy 1567-es egri hadieseményt kell keresnünk. Szalai Béla kutatása szerint Zenoi azért illesztette Egert magyarországi városképei közé, mert az 1552-es sikeres várvédelem miatt a település már nemzetközileg ismert volt.
A Minden, ami Eger oldalán az ostrom történetével korábban részletesen is foglalkoztunk: 474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma.
De tényleg így nézett ki Eger?
Itt válik igazán érdekessé a történet.
Nem.
Legalábbis a metszetet nem szabad úgy értelmeznünk, mint egy 16. századi fényképet.
Zenoi fél madártávlati nézetből egy erődített települést mutat. Kör alakhoz közelítő falgyűrű, bástyák, sűrű házsorok és a középen magasodó erődítmény jelenik meg rajta. A környező domborzat is erőteljesen stilizált.
A történeti kartográfiai kutatás ennél tovább megy: Szalai Béla elemzése szerint Zenoi egri városképe lényegében fiktív ábrázolás, tehát nem tekinthető Eger pontos, helyszíni felmérésen alapuló látképének.
Ez nagyon fontos különbség.
A lap történelmi értékét ugyanis nem az adja, hogy centiméteres pontossággal megmutatná, milyen volt Eger 1567-ben. Értéke abban rejlik, hogy ez a jelenleg ismert legkorábbi olyan nyomtatott rézmetszet, amely Egert kívánta bemutatni az európai közönségnek.
Tulajdonképpen azt mutatja meg, milyen kép élhetett Egerről Európában az 1552-es diadal után.
Már egy évvel később lemásolták
A metszet történetének van még egy különös részlete.
1568-ban már megjelent egy másik egri látkép, Ludovico Pozzoserrato munkája. A szakirodalom szerint ez Zenoi 1567-es ábrázolásának másolata volt, kisebb méretben, módosított évszámmal.
Vagyis Eger első ismert nyomtatott képe szinte azonnal tovább élt az európai könyv- és metszetkiadásban.
Ez jól érzékelteti, mennyire keresett témát jelentettek ekkor a magyarországi végvárak.
Az eredeti metszet egyik példánya visszakerült Egerbe
A történet több mint négy évszázaddal később különös fordulatot vett.
2015-ben Egerben mutattak be egy 1567-es eredeti Zenoi-metszetet, amely Velencéből került vissza Magyarországra. A művet augusztus 20-án az egri Városháza dísztermében mutatták be. A korabeli városi beszámoló szintén Eger első ismert ábrázolásaként ismertette.
A történetnek ráadásul 2026-ban lett egy újabb érdekes fejezete.
Idén júniusban a Központi Antikvárium árverésén egy másik 1567-es Zenoi-példány is felbukkant. Az aukciós leírás szerint a rézmetszet képmérete 19,4 × 27,6 centiméter, teljes lapmérete pedig 27,6 × 40,7 centiméter volt. A katalógus ritka, erős lenyomatként írta le.
Vagyis ez nem csupán történeti érdekesség: az eredeti 16. századi példányok ma is felbukkanhatnak a műtárgypiacon.
És akkor melyik Eger leghitelesebb régi ábrázolása?
Itt két fogalmat érdemes különválasztani.
A legrégebbi ismert rézmetszetes ábrázolás: Domenico Zenoi, 1567.
A város egyik leghíresebb és jóval részletesebb korai látképe viszont a Hoefnagel nevéhez kötődő „Agria vulgo Erla”, amelyet 1617-es dátummal ismerünk, és a Civitates Orbis Terrarum hatodik kötetében jelent meg.
Utóbbi ráadásul valójában korábbi állapotokat őriz. A Dobó István Vármúzeum szerint a képen szereplő 1588-as évszám és más részletek alapján Eger 16. század végi, még a török hódítás előtti állapotát láthatjuk rajta. A rajzoló feltehetően helyszíni vázlat alapján dolgozott.
A felnagyított képen olyan apróságokat is azonosítottak, mint a régi székesegyház tornyai, egy fürdőépület vagy a palánk részletei. Egy helyismereti gyűjtemény szerint még az ábrázolás feltételezett nézőpontja is meghatározható: a mai Hajdúhegy, nagyjából a Radnóti és Tordai Ányos utcák környéke.
A blogon ennek a metszetnek egy különleges részletével már találkozhattak az olvasók: Így hódított meg mindenkit az egri törökfürdő című korábbi írásunkban is szerepel az 1617-es ábrázolás.
Két kép, két teljesen különböző Eger
Ha egymás mellé tesszük az 1567-es Zenoi-metszetet és a nagyjából két évtizeddel későbbi állapotot megőrző Hoefnagel-látképet, szinte két különböző várost látunk.
És éppen ez teszi őket izgalmassá.
Zenoi képe elsősorban azt bizonyítja, hogy az 1552-es győzelem után Eger már bekerült Európa képi emlékezetébe. A későbbi látkép viszont sokkal több valódi egri részletet őrzött meg.
Az első tehát inkább Eger európai hírnevének, a második pedig a 16. századi város tényleges arculatának különleges dokumentuma.
Közel 460 év távlatából pedig már önmagában lenyűgöző belegondolni: amikor Domenico Zenoi 1567-ben Velencében rézlemezre metszette az Agria című lapot, az 1552-es ostrom még nem távoli történelem volt.
Az egri várvédők közül sokan még éltek.
Források
Minden, ami Eger – 474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma
Minden, ami Eger – Így hódított meg mindenkit az egri törökfürdő
Szalai Béla – 16. századi magyarországi metszetek, Eger 1567/1
Szalai Béla – The Representation of the Hungarian Towns in Domenico Zenoi's and Paolo Forlani's Cartographic Work
Dobó István Vármúzeum – Eger vára a 16. század végén, Georg Hoefnagel rézmetszete
Központi Antikvárium – Domenico Zenoi: Agria, 1567
Eger Magazin – Hazatért az első Egerről készült metszet
Országos Széchényi Könyvtár – Eger látképe, Agria vulgo Erla
Borítókép: Domenico Zenoi: Agria, Eger legrégebbi ismert rézmetszetes ábrázolása, 1567.