Eger gazdálkodása, a városi intézmények és cégek fenntartása, valamint a következő időszak szükséges átalakításai kerültek középpontba egy csaknem négyórás egyeztetésen. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a város 2026-os költségvetése ugyan stabilnak tekinthető, de továbbra is jelentős külső támogatásra, ingatlanértékesítésre és szerkezeti változtatásokra van szükség ahhoz, hogy Eger működőképessége hosszabb távon is biztosítható legyen.
Vágner Ákos és dr. Bódis Péter, Eger és térsége országgyűlési képviselője pénteken csaknem négy órán keresztül egyeztetett a város helyzetéről. A találkozó után mindkét fél részletesebben ismertette álláspontját, és bár több kérdés megítélésében eltérő hangsúlyok jelentek meg, abban lényegében egyetértés mutatkozott, hogy Eger jelenlegi gazdálkodási és finanszírozási helyzete hosszabb távon változtatásra szorul.
Vágner: már 2025 elején látszott a többmilliárdos probléma
A polgármester mostani beszámolójában emlékeztetett arra, hogy a 2024 októberében hivatalba lépett városvezetés 2025 elején már súlyos működési problémákkal szembesült. Vágner Ákos szerint akkor több mint négymilliárd forintos működési hiánnyal kellett számolni.
A városvezetés ezt részben állami támogatásokkal, kiadási és szervezeti intézkedésekkel, illetve ingatlanértékesítésekkel próbálta kezelni. A polgármester ezek között említette az egykori Ifjúsági Ház több mint 970 millió forintos értékesítését is.
Álláspontja szerint azonban a probléma nem pusztán egy-egy intézmény vagy vezetői pozíció költségében keresendő, hanem Eger egész önkormányzati működésének finanszírozási szerkezetében.
Több mint 35,5 milliárdos a 2026-os költségvetés
A város hivatalos költségvetési dokumentumai szerint Eger 2026-os költségvetésének főösszege 35 milliárd 578 millió 825 ezer 339 forint. A februári költségvetési tájékoztatás 8,3 milliárd forint központi támogatással és mintegy 7,2 milliárd forint közhatalmi bevétellel számolt.
Vágner Ákos most azt hangsúlyozza: az idei költségvetés stabilitásához hozzájárult a 2025 végén kapott kétmilliárd forintos kormányzati támogatás, továbbá ingatlanértékesítésekkel és rendkívüli önkormányzati támogatással is számolnak.
A polgármester állítása szerint ezek nélkül – a már végrehajtott szerkezeti változtatások ellenére – továbbra is megközelítőleg négymilliárd forintos működési hiány keletkezne.
Ez fontos pontosítás a februári kommunikációhoz képest: akkor a városvezetés „stabil, fejlődést támogató költségvetésről” beszélt, míg a mostani vita azt mutatja, hogy ennek stabilitása jelentős részben külső és egyszeri forrásoktól is függ.
Már augusztusban jelezte Eger: rendkívüli segítségre van szükség
A most ismertetett pénzügyi helyzet nem előzmény nélküli. A Minden, ami Eger augusztusban már részletesen beszámolt arról, hogy Eger 781,7 millió forintos rendkívüli önkormányzati, úgynevezett REKI-támogatást kért a kormánytól.
„Nem több ez, mint túlélés” – 781,7 milliós támogatást kér Eger
Akkor már jól látható volt, hogy Eger saját bevételei és az önkormányzati feladatok finanszírozási igénye között jelentős feszültség alakult ki. A mostani egyeztetés ennek a korábban már bemutatott pénzügyi folyamatnak a folytatása: immár nemcsak a rendkívüli segítségről, hanem Eger önkormányzati működésének hosszabb távú fenntarthatóságáról is szó van.
7 milliárd adóbevételből 1,746 milliárd a szolidaritási hozzájárulás
Az egyik legfontosabb szám a város saját adóbevétele.
A bemutatott adatok szerint 2026-ban körülbelül 7,087 milliárd forinttal számolnak. Ebből azonban Egernek 1 746 058 152 forint szolidaritási hozzájárulást kell teljesítenie.
Ez utóbbi adat nemcsak a polgármester által közölt kimutatásban szerepel: a 2026-ra vonatkozó hivatalos NGM-rendelet ugyanezt az összeget tartalmazza Egernél.
Így a város számítása szerint mintegy 5,341 milliárd forint marad szabadabban felhasználható saját adóbevételként.
A polgármester által közzétett adatsor szerint:
2023-ban 6,523 milliárd,
2024-ben 6,661 milliárd,
2025-ben 5,662 milliárd,
2026-ban pedig 5,341 milliárd forint marad a szolidaritási hozzájárulás levonása után.
Vagyis a bemutatott számítás alapján 2024-hez képest mintegy 1,32 milliárd forinttal csökkent az önkormányzatnál maradó összeg.
Az intézményekhez közel 4,85 milliárdot kell hozzátennie a városnak
Vágner Ákos egyik legfontosabb érve, hogy az önkormányzati intézmények működését az állami finanszírozás és saját bevételeik nem fedezik teljes egészében.
A bemutatott számítás szerint az intézményrendszer finanszírozási igénye közel 11,96 milliárd forint, amelyből körülbelül 7,11 milliárdot állami forrás, további 4,846 milliárdot pedig önkormányzati forrás biztosít.
Ide tartozik többek között az Egri Bölcsődei és Óvodai Intézmény, az Egri Gyermekjóléti és Szociális Intézmény, a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bródy Sándor Könyvtár, a Dobó István Vármúzeum, az Egri Kulturális és Művészeti Központ, az Egri Városi Sportiskola, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye és a Polgármesteri Hivatal.
A polgármester érvelése szerint mire ezeket az intézményeket finanszírozza a város, a saját adóbevételből mindössze körülbelül 496 millió forint marad más önkormányzati feladatokra.
Csakhogy a buszközlekedés önmagában 1,34 milliárd
Ehhez képest a polgármester által közölt további tételek már önmagukban is jelentősek.
A helyi közösségi közlekedés tervezett önkormányzati finanszírozása 1,340 milliárd forint, a Városgondozásé mintegy 800 millió, a sport támogatására 374 millió, kulturális rendezvényekre pedig közel 236 millió forint jut.
Vágner Ákos ezért fogalmazott úgy, hogy ezen a ponton még „egyetlen kátyút vagy járdát” sem javított meg a város.
A költségvetési probléma tehát a polgármester értelmezésében nem egyetlen nagy kiadásból áll össze, hanem abból, hogy az alapfeladatok és intézmények finanszírozási igénye meghaladja az önkormányzat szabadon felhasználható saját forrásait.
Nem lesz 400 fős elbocsátás
Vágner Ákos határozottan elutasította azt a felvetést, hogy a problémát egy nagyszabású létszámleépítéssel kellene megoldani.
A polgármester közlése szerint az önkormányzati intézmények és cégek együttesen mintegy 2300 embert foglalkoztatnak. A közzétett táblázat szerint az intézmények létszáma 1165,38, a városi cégeké pedig 1163 fő, összesen 2328,38 álláshely/főnek megfelelő létszám.
Vágner kijelentette: 400 ember gyors elbocsátását nem támogatja.
Napirenden van a Média Eger jövője
Konkrétan felmerült ugyanakkor a Média Eger jövője.
A városi médiaszervezet 2026-os önkormányzati finanszírozása a bemutatott adatok szerint 170 millió forint. Mivel nem kötelező önkormányzati feladatról van szó, a polgármester szerint megvizsgálják, hogy a jelenlegi formában indokolt-e a fenntartása.
Ez az egyik olyan kérdés, amelyben tehát tényleges változás is következhet.
Bódis Péter átvilágítást, Vágner ellenőrzést is vállalna
Az egyeztetés egyik legfontosabb kézzelfogható eredménye az önkormányzat gazdálkodásának felülvizsgálata lehet.
Bódis Péter jelezte, hogy az illetékes minisztériummal is felveszi a kapcsolatot, és kezdeményezi Eger gazdálkodásának áttekintését. A képviselő szerint meg kell vizsgálni, hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet, és indokolt-e az újabb rendkívüli támogatás.
A polgármester ezt nem utasította el. Éppen ellenkezőleg: Vágner szerint egy ilyen vizsgálat igazolhatja a nyilvánosságra hozott számokat, és segíthet tisztázni azt is, mikor és milyen folyamat eredményeként jutott el Eger a jelenlegi pénzügyi helyzetébe.
Az alpolgármesterek és a kabinet is szóba került
Bódis Péter a városvezetés szerkezetét is felvetette. Vágner Ákos erre úgy reagált: Egernek személy szerint három, státusz szerint két alpolgármestere van – egy főállású és két félállású.
A polgármester szerint egy 35,5 milliárd forintos költségvetésű, tíz intézményt, számos városi céget és több mint 2300 dolgozót magában foglaló rendszer irányítása megfelelő vezetői és adminisztratív háttér nélkül nem lenne reális.
Bódis ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben valamennyi kiadást, így a vezetési és kommunikációs struktúrát is érdemes felülvizsgálni.
A 600 milliós fejlesztési hitelről is tájékoztatást ígérnek
Az egyeztetésen szóba került a 600 millió forintos fejlesztési hitel felhasználása is.
A polgármester szerint ennek felhasználása közgyűlési döntések alapján, nyilvánosan követhető módon történik, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a lakosságot a közgyűlési dokumentumokon túl közérthetőbb formában is rendszeresen tájékoztatni kell róla.
Ugyanazt a problémát látják – a megoldásról folyik a vita
A szeptember eleji egyeztetés egyik legfontosabb eredménye talán éppen az, hogy a város pénzügyi problémájának létezését egyik fél sem vitatja.
A különbség elsősorban abban van, hol keresik a megoldást.
Vágner Ákos szerint az önkormányzaton belüli racionalizálást folytatni kell, de önmagában ez nem elegendő: az országos önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítására és addig kormányzati segítségre is szükség van.
Bódis Péter ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt helyez a városi működés, a cégek, a kabinet és egyes nem kötelező feladatok felülvizsgálatára, valamint arra, hogy külső kontroll is vizsgálja meg Eger gazdálkodását.
A következő időszak ezért már nemcsak arról szólhat, hogy van-e pénzügyi probléma Egerben, hanem arról, milyen konkrét intézkedések követik a mostani egyeztetést.
Ebben különösen fontos lesz a gazdálkodás tervezett felülvizsgálata, a Média Eger jövőjéről szóló döntés, az esetleges újabb rendkívüli támogatás sorsa, valamint az, hogy sikerül-e olyan hosszabb távú finanszírozási modellt kialakítani, amelyben Eger működése kevésbé függ egyszeri támogatásoktól és ingatlanértékesítésektől.
Források
Eger MJV – Eger 2026. évi költségvetési terve és rendelete
Eger MJV – Stabil, fejlődést támogató költségvetés készül
Nemzeti Jogszabálytár – a 2026. évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegei
EgerHírek – Bódis Péter átvilágítást kérne Eger gazdálkodásáról
Egri Ügyek – Vágner Ákos részletes válasza Bódis Péter felvetéseire
Egri Ügyek – Négy óra egy asztalnál: az egyeztetés első összegzése
Borítókép: Štefan Makši