Eszterházy Károly neve ma már szinte elválaszthatatlan Egertől. A Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetem neve egyaránt őrzi emlékét. Pedig az a terv, amelyhez talán a legmakacsabbul ragaszkodott – egy valódi egri egyetem létrehozása – életében soha nem valósult meg. Nem azért, mert ne lett volna hozzá épület, tudományos háttér vagy elszántság. Eszterházynak komoly ellenfelei akadtak.
A Minden, ami Eger oldalán 2022-ben már felidéztük Eszterházy Károly különös „versenyét”: azt az időszakot, amikor az egykori egri tanárképző új nevet keresett.
A történet azonban jóval messzebbre vezet. Egészen a 18. századig.
Ho Si Minh után ki legyen a névadó?
Az idősebb egri generáció még jól emlékezhet arra, hogy az egykori tanárképző főiskola hosszú időn keresztül Ho Si Minh nevét viselte.
A rendszerváltozás idején azonban elérkezett az átnevezés időszaka. A korabeli hallgatók és dolgozók számára ez nem pusztán adminisztratív kérdés volt: arról is dönteni kellett, kinek a személye fejezze ki legjobban az egri intézmény hagyományait.
A korábbi cikkünkben felidézett jelöltek között olyan nevek szerepeltek, mint Balassi Bálint, Karacs Teréz és Gárdonyi Géza, végül azonban Eszterházy Károly neve bizonyult a legerősebbnek.
A korabeli sajtóból ma már azt is tudjuk, hogy a névválasztás ennél valamivel összetettebb folyamat volt. Egy 1989-es újságcikk szerint egy időben Gárdonyi Géza neve is komolyan felmerült, később pedig Eszterházy Károly és Kazinczy Ferenc között is zajlott szavazás. A hallgatók körében Eszterházy fölényesen vezetett: az Észak-Magyarország korabeli tudósítása szerint 505 szavazó nappali tagozatos hallgató közül 428-an rá voksoltak.
Ez fontos pontosítása a 2022-es cikkünknek: az akkori emlék szerint 90 százalék feletti támogatottságról beszéltünk, a fennmaradt korabeli sajtóadat azonban a részt vevő nappali hallgatók között mintegy 85 százalékos Eszterházy-támogatottságot mutat.
És talán nem véletlenül.
A püspök, aki egyetemet akart Egernek
Eszterházy Károly 1762-ben foglalta el az egri püspöki széket, és olyan kulturális, oktatási és egyházi központ kialakításán dolgozott, amely messze túlmutatott egy vidéki püspöki székhely megszokott szerepén.
Az egyetemi gondolat azonban nem kizárólag tőle származott.
Elődje, Barkóczy Ferenc püspök már 1761-ben Josef Gerl bécsi építészt bízta meg egy felsőoktatási célokat szolgáló épület terveinek elkészítésével. Eszterházy azonban továbbfejlesztette az elképzelést, és végül Fellner Jakab tervei alapján született meg az a monumentális épület, amelyet ma Líceumként ismerünk.
A történet egyik legérdekesebb fordulata éppen Barkóczy személyéhez kapcsolódik.
Az elődből ellenfél lett
Barkóczy Ferenc időközben esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása lett. A korábbi egri püspök, aki maga is foglalkozott az egri felsőoktatás fejlesztésének gondolatával, később már nem támogatta Eszterházy egyetemi törekvéseit.
A Líceum 250 éves történetét feldolgozó szakirodalom szerint Barkóczy – immár a tanulmányi ügyek egyik legfontosabb felügyelőjeként – nem tartotta sürgetőnek az egri intézmény egyetemi rangjának engedélyezését.
Ez az egri történet egyik nagy paradoxona.
Az ember, aki püspökként maga is elindította az egyetemi épület gondolatát, később olyan pozícióba került, ahonnan már akadályozta utódja elképzelésének megvalósítását.
A két nagy formátumú főpap kapcsolata ugyanakkor nem írható le egyszerű személyes ellenségeskedésként. A Főegyházmegyei Könyvtár történetét feldolgozó munka szerint kölcsönösen elismerték egymás képességeit, de joghatósági és elvi kérdésekben egyikük sem volt hajlandó könnyen engedni.
Mária Terézia és az állami oktatáspolitika
Eszterházy következő – és valójában sokkal erősebb – ellenfele már nem egyetlen ember volt.
Hanem az állam oktatáspolitikája.
Egerben az egyetemhez szükséges képzési rendszer jelentős része már kialakulóban volt. Jogi oktatás működött, papnevelés folyt, és Markhot Ferenc 1769-ben orvosi iskolát indított.
Az egri orvosképzés azonban nem kapta meg azt a jogosultságot, amely lehetővé tette volna az orvosi diploma kiadását. A képzés végül 1775-ben megszűnt.
1777-ben pedig megjelent Mária Terézia nagy oktatási rendelete, a Ratio Educationis.
Ez gyakorlatilag eldöntötte Eszterházy egyetemi tervének sorsát: az oktatáspolitika nem számolt egy újabb magyarországi universitas létrehozásával Egerben. A nagyszombati egyetemet Budára helyezték, az egri intézmény pedig egyetemi rang helyett líceum maradt.
A következő ellenfél: II. József
Ha Eszterházy abban reménykedett, hogy Mária Terézia halála után kedvezőbb időszak következik, csalódnia kellett.
II. József oktatáspolitikája még keményebben érintette Egert.
Az 1784. május 10-én kiadott helytartótanácsi rendelkezés szerint jogi és filozófiai oktatás csak az egyetemen, illetve a királyi akadémiákon folyhatott. Ennek következtében az 1783/84-es tanév végével Egerben megszűnt a jogi és filozófiai képzés.
1786-ban pedig az egri papnevelést is érintette az uralkodó központosító politikája.
Különösen érdekes epizód II. József 1784-es egri látogatása. A fennmaradt feldolgozások szerint Eszterházy megpróbálta elérni, hogy legalább a helyhiánnyal küzdő királyi egyetem kerüljön át ideiglenesen a hatalmas egri épületbe.
Az uralkodó azonban nemet mondott.
A püspök hatalmas épülete ott állt Eger közepén.
Egyetem nélkül.
Mégis Eszterházy győzött?
Itt válik igazán érdekessé a történet.
Ha kizárólag azt nézzük, sikerült-e Eszterházy Károlynak egyetemet alapítania Egerben, akkor a válasz: nem.
De ha azt kérdezzük, sikerült-e olyan tudományos és kulturális központot létrehoznia, amely évszázadokon keresztül meghatározta Eger életét, egészen más választ kapunk.
Megépült a Líceum.
Létrejött az ország egyik legjelentősebb történeti könyvgyűjteménye. Miután világossá vált, hogy az egyetem alapítására nem kap engedélyt, Eszterházy a Líceumban kialakított, mintegy 20 ezer kötetes könyvtárát megnyitotta a tanulni vágyók előtt.
A Líceum falai között a következő évszázadokban különféle oktatási formák működtek: jogi, teológiai, filozófiai, tanítóképző és később tanárképző hagyományok kapcsolódtak az épülethez.
Az egyetemi gondolat pedig nem tűnt el.
Több mint két évszázaddal később valóra vált az álom
A történelem különös elégtételt szolgáltatott Eszterházynak.
A 20. század végén az egri tanárképző felvette a nevét, majd az intézményi fejlődés következő állomásaként 2016-ban létrejött az Eszterházy Károly Egyetem. A történeti feldolgozások ezt Barkóczy és Eszterházy évszázadokkal korábbi egyetemi törekvésének kései beteljesüléseként is értékelik.
Az intézmény ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként működik, így 2026-ban Eszterházy neve továbbra is szorosan összekapcsolódik Eger felsőoktatásával.
Vélemény: talán ezért volt jó választás Eszterházy neve
Amikor évtizedekkel ezelőtt az egri főiskola hallgatói arról szavaztak, kinek a nevét viselje intézményük, valószínűleg nem mindenki gondolta végig a 18. századi oktatáspolitika minden részletét.
De az ösztönös választás mégis találó volt.
Balassi Bálint egri kötődése megkérdőjelezhetetlen.
Gárdonyi Géza nélkül elképzelhetetlen Eger kulturális arculata.
Kazinczy Ferenc pedig a magyar nyelv és művelődés egyik legnagyobb alakja.
Eszterházy Károly azonban valami olyat adott ennek az intézménynek, amit egyikük sem: magát az alapgondolatot, hogy Egernek a tudomány és a felsőoktatás egyik magyar központjává kell válnia.
Életében nem kapta meg hozzá az egyetemi címet.
Barkóczy Ferenc nem támogatta.
Mária Terézia oktatáspolitikája elzárta előle az utat.
II. József pedig még a már működő egri felsőoktatási képzések egy részét is megszüntette.
Eszterházy épülete azonban maradt.
A könyvtára maradt.
A szellemi öröksége maradt.
És több mint két évszázaddal később az egyetem is megszületett.
Talán ez Eszterházy Károly legnagyobb történelmi győzelme: ellenfelei annak idején meg tudták akadályozni az egyetem létrejöttét, de azt már nem, hogy Eger végül egyetemi várossá váljon.
Kapcsolódó cikkeink
A Minden, ami Eger korábbi írása:
Eszterházy püspök és híres ellenfelei
Az Eszterházy-szobor és az „egyetemalapító” megnevezés történetéről:
Eszterházy Károly püspök szobrának elkészíttetésével régi adósságát törlesztette a város
Források
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Eszterházy Károly
Magyar Elektronikus Könyvtár – Az egri Főegyházmegyei Könyvtár története
Magyar Szemle – az egri egyetemi gondolat és a Líceum története
Magyar Tudományos Akadémia – Az egri Líceum 250 éve
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – történeti felsőoktatási háttér
Kazinczy Ferenc összes művei – Eszterházy Károly egri püspöknél
Minden, ami Eger – Eszterházy püspök és híres ellenfelei, 2022