Egerhez sokféleképpen lehet kötődni. Van, akit a vár története, mást a barokk belváros, a régi utcák, a borok vagy éppen Gárdonyi Géza világa ejt rabul. A „Minden, ami Eger” oldalán 2022-ben megjelent Eger szerelmesei című írás egy látogató szemével járta végig a várost. Négy év elteltével érdemes újra végigsétálni ezen az útvonalon – immár 2026 őszén, frissített adatokkal, és néhány olyan történettel, amely még közelebb hozza Egert.
A régi összeállítás egy Petőfi-idézettel indult. A költő 1844 februárjában járt Egerben, és az Eger mellett című versében írta a sokat idézett sorokat:
„Ha ezt a várost elkerülném,
Az isten is megverne.”
A mondat közel két évszázaddal később is találó. Eger ugyanis azok közé a városok közé tartozik, amelyekhez nem feltétlenül egyetlen nagy látványosság miatt kötődik az ember. Sokszor inkább az apró részletek maradnak meg: egy régi kapualj, a Dobó tér esti fénye, a várfal fölötti panoráma, az Érsekkert fái vagy egy csendes utca a vár oldalában.
Eger, ahol néhány perc alatt évszázadokon sétálhatunk keresztül
A 2022-es írás klasszikus egri útvonalat járt be: az Érsekkert és a fürdő környékétől a Dobó téren, a Minareten és az Eszterházy téren keresztül egészen Gárdonyi Géza házáig.
Az útvonal ma is működik, bár közben néhány adatot már érdemes pontosítani.
A történelmi belváros egyik különlegessége éppen a kis távolság. A Dobó térről rövid sétával elérhető a vár, a Minaret, a Minorita templom, a Kossuth Lajos utca, majd az Eszterházy tér a Bazilikával és a Líceummal.
Így egyetlen séta során a középkori püspöki központtól az 1552-es ostromon és a török hódoltságon át a barokk Egerig juthatunk.
A Líceum neve közben változott – története azonban maradt
A régi cikkben még az Eszterházy Károly Egyetem szerepelt. Ez mára aktualizálásra szorul: az intézmény jelenlegi neve Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
A Líceum azonban továbbra is Eger egyik legfontosabb műemléke és kulturális központja. Az épülethez kötődik a Főegyházmegyei Könyvtár, valamint a csillagászati örökség és a Camera Obscura története is.
Ez utóbbi különösen érdekes része Eger tudománytörténetének: a sötét helyiségbe vetített élő városkép évszázadokkal a digitális kamerák megjelenése előtt tette lehetővé Eger megfigyelését.
És a séta végén ott vár Gárdonyi
Ha van olyan alkotó, akinek nevét szinte lehetetlen elválasztani Egertől, az Gárdonyi Géza.
Pedig nem Egerben született. 1863. augusztus 3-án Agárdpusztán látta meg a napvilágot, tanulmányainak egy részét azonban már Egerben végezte. Tanítóként és újságíróként több településen megfordult, majd 1897-ben Egerben telepedett le.
Itt találta meg azt a nyugalmat, amelyre az alkotáshoz szüksége volt.
A vár fölötti házában született életművének jelentős része, köztük az Eger nevét az egész magyar nyelvterületen ismertté tevő Egri csillagok. Gárdonyi 1922. október 30-án Egerben halt meg, sírja pedig az Egri várban található.
A Gárdonyi Géza Emlékház 2026-ban is a Dobó István Vármúzeum tagintézménye, a Gárdonyi Géza utca 28. szám alatt.
És itt található az a különleges dolgozószoba is, amelyet a borítóképen látunk.
A könyvekkel teli szekrények, a súlyos bútorok és az író személyes tárgyai között könnyű elképzelni azt a világot, amelyben Gárdonyi dolgozott.
Gárdonyi nemcsak író volt
A régi cikk egyik legérdekesebb részlete ma is megérdemli a figyelmet: Gárdonyit nem kizárólag az irodalom érdekelte.
Zenélt, rajzolt, festett, fényképezett, rendkívül sokat olvasott és folyamatosan képezte magát. Visszavonult egri élete tehát korántsem jelentett szellemi elszigeteltséget.
Különösen érdekes, hogy már egri diákként próbálkozott az írással. Saját önéletrajza szerint 1879-ben a Drukk, majd 1880-ban a Füllentő című iskolai élclaphoz kötődtek első írásai.
Később barátságot kötött az ugyancsak Egerhez erősen kötődő, egri születésű Bródy Sándorral is.
Vagyis Eger irodalmi története jóval gazdagabb annál, mint amit egyetlen névvel vagy egyetlen regénnyel el lehet mesélni.
A város változik, a hangulata mégis felismerhető
A 2022-es cikk óta Eger természetesen változott. Turisztikai helyszínek újultak meg, programok változtak, egyes intézmények neve is más lett.
Mégis meglepően sok minden ugyanaz maradt.
A vár továbbra is a város fölött magasodik. A Dobó tér továbbra is találkozóhely. A Minaret évszázadokkal a török kor után is meghatározza a városképet. A Bazilika és a Líceum együttese messziről felismerhető, a Gárdonyi-ház pedig továbbra is különös nyugalmat áraszt.
Talán ezért vannak Egernek nem egyszerűen látogatói, hanem valóban szerelmesei.
Azok, akik újra és újra visszatérnek.
És persze azok is, akik itt élnek, mégis időről időre turistaként néznek saját városukra. Mert Egerben még annak is maradhat felfedeznivalója, aki évtizedek óta ugyanazokat az utcákat járja.
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán
Ahol az Egri Csillagok című regény született – Gárdonyi Géza egri otthona
Tündérpart utca – Eger varázslatos utcája, ahol Gárdonyi Géza álmai is szárnyra kaptak
Eger, a város, ahol mindig van mit felfedezni – történelem, bor, panoráma és élmények
Eger Magyarország legszebb városai között – másfél évtized múltán is megállja a helyét
Források
Dobó István Vármúzeum – hivatalos oldal
Nemzeti Örökség Intézete – Gárdonyi Géza
Magyar Nemzeti Levéltár – Gárdonyi Géza
Digitális Irodalmi Akadémia – Gárdonyi Géza életrajza
Minden, ami Eger – az eredeti, 2022-es Eger szerelmesei című cikk