Új időszaki kiállítás nyílik október 2-án az egri várban. Az „Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége” nem egyszerűen az egri bor történetét mutatja be: azt az évszázados életformát is felidézi, amely hosszú időn át meghatározta Eger és környéke mindennapjait. A kiállítás létrejöttébe fiatalokat és egri családokat is bevontak.
Eger történetét aligha lehet elmesélni a szőlő és a bor nélkül. A várost körülölelő szőlőhegyek, a pincék, a szüreti hagyományok, a szőlőművesek és a borhoz kötődő mesterségek évszázadokon át ugyanúgy hozzátartoztak Egerhez, mint a vár vagy a barokk belváros.
Ezt a különleges örökséget állítja középpontba a Dobó István Vármúzeum új időszaki kiállítása.
Több mint egy bortörténeti kiállítás
Az „Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége” című tárlat 2026. október 2-án nyílik meg a Dobó István Vármúzeum Dobó-bástyájában, és a jelenlegi program szerint 2027. május 2-ig lesz látogatható.
A múzeum már korábban elkészítette a téma nagyszabású virtuális feldolgozását. A digitális kiállítás 315 tárgy, fénykép és dokumentum segítségével mutatja be az egri szőlőtermelés és borkészítés történetét, eszközeit, munkafolyamatait, szokásait, a kapcsolódó mesterségeket, valamint az egri pincerendszer és borkereskedelem sajátosságait.
A történet egészen a középkorig vezet vissza. A szőlő- és borkultúra Eger térségében szorosan összekapcsolódott a püspökséggel, később pedig a vallon telepesek és a ciszterciek is szerepet játszottak fejlődésében. Az évszázadok során a szőlő nem egyszerű mezőgazdasági termény volt: családok megélhetését, a város kereskedelmét és társadalmi életét is meghatározta.
A kapától a puttonyon át a borospohárig
A kiállítás egyik legérdekesebb rétege éppen az lehet, hogy megmutatja, mennyi munka húzódott meg egy-egy pohár egri bor mögött.
A régi egri szőlőkben sokáig elterjedt volt a karó nélküli, úgynevezett soratlan művelés. A szőlősgazdák éves munkája a tőkék nyitásától a metszésen, kapáláson, kötözésen és növényvédelmen keresztül egészen a szüretig tartott.
A szüret kezdetét hagyományosan Szent Mihály napjához, szeptember 29-éhez kötötték, bár a tényleges időpontot hosszú időn keresztül a városi tanács határozta meg.
A munkamegosztásnak is megvolt a maga rendje: a szőlőt jellemzően asszonyok és gyermekek szedték, míg a puttonyozás a férfiak feladata volt.
A borhoz egész mesterségek kapcsolódtak. Egerben dolgoztak bodnárok, korábbi nevükön borkötők, csutorások és fazekasok, miközben a bélapátfalvi keménycserépgyár, valamint a Bükk és a Mátra üveghutái is készítettek a bor tárolásához és fogyasztásához kapcsolódó tárgyakat.
Természetesen a Bikavér sem maradhat ki
Az egri bor történetének legismertebb fejezete az Egri Bikavér.
A múzeumi feldolgozás a legendák mellett a dokumentálható történetet is bemutatja. A Bikavérre vonatkozó adatok a 19. század közepétől ismertek, fejlődésében pedig fontos fordulópontot jelentett a filoxéravész utáni időszak. A modern egri vörösbor történetében a Grőber család is meghatározó szerepet játszott.
Erről nemrég a Minden, ami Eger oldalán is írtunk az Eger misztikus arca – legendák, föld alatti titkok és különös történetek a városból című összeállításban, ahol annak is utánajártunk, valóban Bikavért ittak-e Dobó katonái 1552-ben. A történeti források alapján ez legenda, ám mára maga a történet is Eger kulturális örökségének részévé vált.
A fiatalok is részesei lettek a kiállításnak
Az új tárlat különlegessége, hogy nem kizárólag múzeumi szakemberek és történeti tárgyak kaptak benne szerepet.
A Dobó István Vármúzeum 2026 tavaszán alkotói és gyűjtőpályázatot hirdetett középiskolásoknak és felsőoktatásban tanuló fiataloknak. A résztvevők a múzeum digitális gyűjteményének régi fényképeiből készíthettek kortárs digitális alkotásokat – kollázsokat, GIF-eket és mémeket –, illetve fotó- és filmdokumentációval dolgozhatták fel a szőlőművelés örökségét.
A pályázat eredményét a júniusi Múzeumok Éjszakáján már bemutatták. Ugyanekkor egy vitrin erejéig ízelítőt is kapott a közönség a készülő kiállításból: egri családok és borászok által felajánlott tárgyakat, valamint múzeumi gyűjteményi darabokat állítottak ki.
A videós pályázatok között Réti Dániel, Doola Sofia, Kepes Bernadett, Hámori Bence, Égető Veterics Benjamin és Gemeri Nóra munkái is szerepelnek.
A múzeum gyűjtőfelhívása ráadásul azt is lehetővé tette, hogy régi, szőlőműveléshez és borászathoz kötődő családi tárgyak, illetve azok fényképei és történetei bekerüljenek a készülő tárlatba.
Így az egri bor története nem csupán vitrinekbe zárt múltként jelenik meg, hanem olyan örökségként, amelyet ma is egri családok őriznek.
Könyv és riportfilm is készül
A kiállítás egy nagyobb program része. Eger önkormányzata az Agrárminisztérium hungarikumok népszerűsítését szolgáló pályázatán 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Ennek segítségével a Dobó István Vármúzeum szakmai irányításával nyomtatott kiadvány és riportfilm is készül az egri bor, az Egri Bikavér és a szőlőművelés örökségéről.
A múzeum tehát nem pusztán egy új kiállítást készít: többféle formában igyekszik továbbadni azt a tudást, amely évszázadokon át formálta Egert.
Programajánló
Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége
Nyitás: 2026. október 2.
Látogatható: a jelenlegi program szerint 2027. május 2-ig
Helyszín: Dobó István Vármúzeum – Dobó-bástya
Cím: Eger, Vár köz 1.
A kiállítás azoknak is érdekes lehet, akiket elsősorban Eger helytörténete vonz, hiszen a szőlőművelés történetén keresztül évszázadok egri mindennapjaiba enged betekintést.
És talán éppen ez az új tárlat legfontosabb üzenete: Egerben a bor története sohasem csak a borról szólt. Emberekről, családokról, munkáról, mesterségekről, szokásokról és egy város generációkon át továbbadott örökségéről is mesél.
Források
Dobó István Vármúzeum – Egri BORkóstoló: A szőlőművelés öröksége
Dobó István Vármúzeum – kiállítási előzetes és időpont
Dobó István Vármúzeum – Múzeumok Éjszakája 2026
Eger város – Riportfilm és könyv is készül az Egri Bikavérről
Minden, ami Eger – Eger misztikus arca: legendák, föld alatti titkok és különös történetek
Borítókép: részlet a Dobó István Vármúzeum Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége című kiállításának videójából.