A klímaváltozás hatásai egyre kevésbé tekinthetők távoli veszélynek. Magyarország melegszik, a hőhullámok gyakoribbá és hosszabbá válnak, miközben a csapadék eloszlása is kedvezőtlenül változik. Az aszály mára az egyik legsúlyosabb természeti kockázattá vált – és ennek következményeit Heves vármegye gazdálkodói 2026-ban különösen erősen érzik.
A Központi Statisztikai Hivatal friss klímaindikátoraira hivatkozva a Világgazdaság arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Emelkedik az átlaghőmérséklet, több a hőségnap és a trópusi éjszaka, miközben az aszályok előfordulása és intenzitása is növekszik.
Nem csupán arról van szó, hogy kevesebb eső esik. Legalább ennyire fontos, mikor és hogyan érkezik a csapadék. Csökkent a csapadékos napok száma, miközben gyakoribbá vált, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hullik le.
Ez mezőgazdasági szempontból különösen kedvezőtlen: a hirtelen lezúduló víz egy része gyorsan elfolyik, ahelyett hogy fokozatosan beszivárogna a talajba.
Heves vármegyében már több mint 14 ezer hektárt sújtott az aszály
Az országos folyamatokat a Heves vármegyei adatok is jól mutatják.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal által közölt, a HEOL által ismertetett adatok szerint 2026 első hét hónapjában 413 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, amelyek 2236 parcellát és összesen 16 030 hektár mezőgazdasági területet érintettek.
A károk messze legnagyobb részét az aszály okozta.
A jelentős csapadékhiány és a forróság miatt 14 340 hektáron, összesen 1776 parcellán jelentettek nagyobb mértékű hozamcsökkenést.
Ez azt jelenti, hogy a bejelentett kárral érintett terület túlnyomó részén az aszály jelentette a problémát.
A tavaszi fagy további 1642 hektárt érintett, míg jégesőből és viharból jóval kisebb területen keletkezett bejelentett kár.
A kukorica és a napraforgó különösen megsínyli a szárazságot
Az aszály leglátványosabb következményei a szántóföldeken jelennek meg.
A kukorica különösen érzékeny arra, ha fejlődésének kritikus szakaszaiban nem jut megfelelő mennyiségű vízhez. A napraforgó ugyan jobban tűri a száraz időszakokat, de a tartós hőség és a súlyos talajnedvesség-hiány már ennél a növénynél is komoly terméskiesést okozhat.
A HungaroMet nyári agrometeorológiai elemzései többször is arra figyelmeztettek, hogy a csapadékhiányt a magas hőmérséklet tovább súlyosította. A hő- és vízstressz hatására folytatódott a szántóföldi növények idő előtti száradása, miközben a természetes növényzet is megsínylette a forró, száraz időszakokat.
A probléma ráadásul önmagát erősíti: minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a párolgás, így a talajban rendelkezésre álló nedvesség még gyorsabban fogy el.
Hevesben már az állattartók is érzik a következményeket
Az aszály hatása nem áll meg a szántóföldek szélén.
Heves vármegyében az állattartók számára is egyre komolyabb problémát jelent a takarmányhiány. A káli Monafik Kft. tehenészetéről szeptember elején megjelent beszámoló szerint alig termett széna, a silókukorica minősége pedig gyenge lett.
A rendkívüli hőség közvetlenül az állatokra is hatott. A gazdaság tapasztalatai szerint a normálisan napi 25–26 literes tejhozam a nagy melegben 20 liter alá, egyes állatoknál akár 15 liter környékére esett vissza.
Vagyis ugyanaz az időjárási szélsőség egyszerre több oldalról sújtja a gazdaságokat: kevesebb a termés, drágábbá válhat a takarmány, miközben a hőség az állatok teljesítményét is visszaveti.
Nemcsak a mezőgazdaság ügye
Az aszály következményeit azonban hiba lenne kizárólag mezőgazdasági problémának tekinteni.
A tartós szárazság hatással van a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, az erdőkre, a természetes élőhelyekre és közvetve az élelmiszerárakra is.
A KSH adatai szerint a hazai éves csapadékmennyiség hosszú távú változása önmagában nem tűnik drámainak: az 1901 körüli mintegy 627 milliméteres érték a trend alapján 2025-re körülbelül 596 milliméterre mérséklődött.
A nagy változás azonban a csapadék eloszlásában és a hőség erősödésében keresendő.
Az egyre magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást, gyorsabban szárítja a talajt, és növeli a növények vízigényét. Emiatt ugyanolyan csapadékmennyiség mellett is könnyebben alakulhat ki vízhiány.
A Tisza-tónál is láthattuk a száraz időszak következményeit
A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk a vízhiány következményeivel.
Augusztusban arról számoltunk be, hogy a Tisza-tó rendkívül alacsony vízállása miatt a sarudi Aquaglide Vízi Élménypark a szokásosnál korábban kénytelen volt befejezni a szezont.
Ez természetesen nem azonos az agráraszállyal, mégis jól mutatja, hogy a tartósan száraz időszakok és az alacsony vízállások hatása a mezőgazdaság mellett a turizmusban és a vízhez kötődő szolgáltatásokban is megjelenhet.
Korábban arról is írtunk, hogy Egerben a gyakoribb hőhullámok miatt egyre fontosabbá válik a városi zöldfelületek növelése, az árnyékolás és minden olyan megoldás, amely elősegíti a víz helyben tartását.
A Bükk és a Mátra erdei sem függetlenek a változástól
Heves vármegye szempontjából különösen fontos az erdők helyzete is.
A KSH országos adatai szerint az erdők egészségi állapota 2012 óta összességében romló tendenciát mutat. A 2025-ben regisztrált erdőkárok mögött meghatározó tényezőként jelent meg a hosszan tartó szárazság.
Ez a Bükk és a Mátra térségében is fontos figyelmeztetés. A természetközeli erdők ugyanis nemcsak élőhelyek és turisztikai célpontok: jelentős szerepet töltenek be a víz visszatartásában, a mikroklíma szabályozásában és a talaj védelmében is.
A Minden, ami Eger korábbi cikkében ezért is foglalkoztunk azzal, hogy a természetközelibb erdőkezelésnek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is egyre nagyobb jelentősége lehet.
Egyre fontosabb lesz a víz megtartása
A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogyan tud Magyarország – és ezen belül Heves vármegye – alkalmazkodni a melegebb és szélsőségesebb éghajlathoz.
Az öntözés fontos eszköz, de önmagában nem oldhat meg minden problémát.
Legalább ilyen fontos lehet a talajok vízmegtartó képességének javítása, a talajtakarást elősegítő gazdálkodás, a csapadék helyben tartása, a megfelelő növényfajták megválasztása, valamint az erdők, gyepek, vizes élőhelyek és természetes vízvisszatartó területek megőrzése.
A KSH adatai szerint Magyarország öntözhető mezőgazdasági területe 2020 és 2023 között 150 ezerről közel 258 ezer hektárra emelkedett, a ténylegesen öntözött terület pedig 112 ezerről 153 ezer hektárra nőtt. Ez ugyan előrelépés, de az ország több mint ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területéhez képest továbbra is viszonylag kis arány.
Heves vármegyében már nem a jövőről beszélünk
A 2026-os adatok alapján Heves vármegyében az aszály már nem egy távoli klímaforgatókönyv része.
Több mint 14 ezer hektárnyi bejelentett aszálykár, gyengén termő kukorica, takarmányhiánnyal küzdő állattartók és a hőség által terhelt növényzet mutatja, hogy a változó éghajlat gazdasági következményei már jelen vannak.
Egy-egy csapadékosabb hét természetesen átmenetileg javíthat a helyzeten. A hosszú távú tendenciát azonban nem egyetlen zivatar vagy esős időszak dönti el.
A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy lesznek-e újabb aszályos évek.
Sokkal inkább az, hogyan készülünk fel rájuk, és mennyi vizet tudunk megtartani akkor, amikor még van mit megtartani.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger oldalán
Magyar találmány segíthet a hőkupolák mérséklésében – Egerben is egyre fontosabbak az új klímavédelmi megoldások
A cikkben a hőhullámok, a városi hőterhelés, a zöldfelületek és a vízmegtartás jelentőségével foglalkoztunk.
Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés?
Korábbi írásunk az erdők klímaszabályozó, vízmegtartó és természetvédelmi szerepét mutatta be.
Idő előtt véget ért a szezon Sarudon – a Tisza-tó alacsony vízszintje miatt bezárt az Aquaglide Vízi Élménypark
A Tisza-tó 2026-os rendkívül alacsony vízállásának egyik közvetlen turisztikai következményéről számoltunk be.
Források
Világgazdaság:
Aszály: a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb
HungaroMet:
Nem enyhül az aszály – Agrometeorológiai elemzés
HungaroMet:
Aszály információk – aktuális mezőgazdasági aszályhelyzet
HungaroMet:
Csapadékhiány és aszály a tenyészidőszak nagyobb részében
HEOL:
Az aszálykár legalább 14 ezer hektárt érintett Hevesben
HEOL:
Aggasztó hírek a földekről: a 2022-es aszály rémképe kísért a hevesi határban
Kapcsolódó tartalmak – Minden, ami Eger
Minden, ami Eger – korábbi cikkek és helyi hírek
A blogon korábban is több alkalommal foglalkoztunk a szárazság, a vízhiány, a Tisza-tó alacsony vízállása, valamint a vízvisszatartás és a klímaváltozás Heves vármegyei következményeivel. Ezek az előzmények is azt mutatják, hogy az aszály már nem kizárólag a mezőgazdaság problémája: a természetes élőhelyeket, az erdőket, a vízgazdálkodást és közvetve a turizmust is érinti.