Eger belvárosában kevés olyan hely akad, ahol néhány lépésen belül ennyire sűrűn találkozik az oktatás, az egyháztörténet, az építészet és a városi élet. Az Eszterházy tér ma rendezett, zöld közösségi tér, ám története jóval régebbre nyúlik vissza. A Líceum, a Bazilika és Eszterházy Károly püspök szobra által meghatározott környezet Eger egyik legjellegzetesebb városképi együttese.
A tér, amelynek a neve is többször megváltozott
Az Eszterházy tér története nem választható el a körülötte álló monumentális épületektől. A területet korábban Lyceum térként, majd Eszterházy térként ismerték, később Szabadság térre nevezték át, végül visszakapta Eszterházy Károly püspök nevét.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása szerint eredetileg csak a Líceum és a székesegyház közötti területet nevezték így, később a tér elnevezése nagyobb területre terjedt ki.
Érdekes, hogy a környék évszázadokkal ezelőtt egészen másképpen festett. A középkorban erre vezetett az északi, felvidéki bányavárosok felé tartó út. A mai úttest alatt korábbi kutatások során régi rőzseút maradványaira is bukkantak. A 18. század elején még jóval ritkábban beépített környék csak fokozatosan vált a város egyik reprezentatív központjává.
A Líceum nélkül ma egészen más lenne Eger arca
A tér meghatározó épülete természetesen a Líceum.
Az építkezés 1765-ben kezdődött, és 1785-ig tartott. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab folytatta és fejezte be a munkát. Az építtető Eszterházy Károly püspök nagyszabású elképzelése az volt, hogy Egerben egyetemi rangú oktatási központ jöjjön létre.
A késő barokk–copf épület belseje legalább annyi különlegességet rejt, mint amennyit kívülről sejtet.
Itt található a Főegyházmegyei Könyvtár, amelynek állománya napjainkra több mint 162 ezer kiadványt számlál. Kincsei között ott vannak Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473-as Budai Krónika, valamint egy Magyarországon őrzött eredeti Mozart-levél is.
A torony további különlegessége a csillagászati gyűjtemény és a híres Camera Obscura, vagyis Eger „szeme”, amelynek segítségével különleges módon jelenik meg a város képe.
Egy püspök, aki évszázadokra meghatározta Egert
Eszterházy Károly 1762-ben érkezett Egerbe, és 37 éven keresztül meghatározó alakja volt a város fejlődésének. Oktatási és kulturális elképzelései mellett templomépítésekhez, könyvtáralapításhoz és számos városfejlesztési kezdeményezéshez kapcsolódott a neve.
A téren ma egész alakos bronzszobra áll. Kovács Jenő szobrászművész alkotását 2019-ben, a tér nagyszabású megújításának befejezésekor avatták fel. A beruházásban az Egri Főegyházmegye, az akkori Eszterházy Károly Egyetem és Eger önkormányzata működött együtt.
A szobor elhelyezése sem véletlen: Eszterházy alakja a Líceum felé fordul, így az emlékmű közvetlenül összekapcsolja a püspök személyét élete egyik legfontosabb egri vállalkozásával.
Tudta? Egykor Dobó István szobrát is ide tervezték
Az Eszterházy tér történetének egyik kevésbé ismert érdekessége, hogy 1882-ben felmerült Dobó István emlékszobrának itteni felállítása.
Balogh János főhadnagy kezdeményezte, hogy Eger várának legendás kapitánya kapjon szobrot a téren. A városi képviselő-testület elviekben támogatta az elképzelést, és még szoborbizottságot is szerveztek, ám ebből a kezdeményezésből végül nem lett emlékmű.
Dobó István szobrát jóval később, 1907-ben már a róla elnevezett téren avatták fel.
Május elsejék és egri emlékek
A tér nemcsak a barokk Eger emlékeit őrzi. A 20. század második felében egészen más szerepet is kapott.
Az 1945 utáni évtizedekben, amikor Szabadság térnek nevezték, innen indultak a május 1-jei felvonulások. Generációk számára ezért nemcsak a Líceum és a Bazilika környékét jelenti, hanem iskolai, főiskolai és városi ünnepségek emlékét is.
A Líceum pedig külön világot jelentett az egykori hallgatóknak. A Minden, ami Eger korábban a legendás Líceumi Pinceklub történetét is feldolgozta, amely különösen az 1960-as és 1970-es években vált az egri fiatalok fontos találkozóhelyévé.
Ma is élő városi tér
Az Eszterházy tér szerencsére nem vált szabadtéri múzeummá. Egyetemisták, turisták, városnéző csoportok és egriek használják nap mint nap.
A történelmi Líceum ma a Eszterházy Károly Katolikus Egyetem központi épülete. A 2026/2027-es tanévben is pezsgő egyetemi élet kapcsolódik hozzá: az intézmény augusztus végi tájékoztatása szerint a pótfelvételi után több mint négyezer új hallgatóval indulhat a tanév.
A tér közösségi szerepét jól mutatta a 2026 szeptemberének elején itt megtartott Szak(MA)kör pályaorientációs rendezvény is, amelyről blogunk szintén beszámolt.
Így az Eszterházy tér napjainkban ugyanazt a különös kettősséget őrzi, amely évszázadok óta jellemzi: egyszerre történelmi helyszín és Eger mindennapi életének része.
Eger egyik legszebb városképi találkozása
Ha a Dobó tér Eger legismertebb közösségi tere, az Eszterházy tér talán a város egyik legelegánsabb pontja. Egyik oldalán a Líceum áll, a közelében magasodik a Bazilika, középen pedig Eszterházy Károly alakja emlékeztet arra a korszakra, amikor Egerből jelentős oktatási és kulturális központot kívántak teremteni.
Nem véletlenül hangzott el a tér 2019-es átadásakor az a gondolat sem, hogy ha a Dobó tér Eger szíve, akkor az Eszterházy tér a város lelke.
Talán valóban ez írja le legjobban ezt a helyet.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger oldalán
A blogon több olyan korábbi anyagot találtam, amelyet érdemes a cikk végén ajánlani: Milyen is volt Eger pár évtizede – az Eszterházy tér történetével, A Líceum mint a „magyar Athen” jelképe, A Líceumi Pinceklub – Eger legendás hallgatói találkozóhelye, valamint Eszterházy Károly püspök szobrának története.
Források
Eger város – Líceum · Egri Főegyházmegye – Líceum · Eger – Térátadó és szoboravatás · Egri Főegyházmegye – A megújult Eszterházy tér és Eszterházy Károly szobra · Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – aktuális hírek
Borítókép:
Eger, Eszterházy tér – a Líceum és Eszterházy Károly püspök szobra. Fotó: Bartus János / Facebook