Jelentősen kevesebb szőlő teremhet 2026-ban, és a bogyók létartalma is elmarad a megszokottól. A tavaszi fagy, az aszály és a rendkívüli hőség országosan súlyos veszteségeket okozott. Heves vármegyében, az Egri Borvidéken sem könnyű az idei szüret: a szakemberek szerint a szőlő sok helyen már nem a termés nevelésére, hanem egyszerűen a túlélésre koncentrált. A kisebb mennyiség mellett ugyanakkor a minőség még tartogathat kellemes meglepetéseket.
A 2026-os év aligha kerül majd a magyar szőlőtermesztők emlékezetébe könnyű esztendőként. A Világgazdaság friss összefoglalója szerint az augusztus végi borvidéki információk alapján az ország számos részén lényegesen kevesebb szőlő kerülhet a pincékbe, mint egy átlagos évben.
A gond ráadásul nem pusztán az, hogy kevesebb fürt termett. Az aszály következtében a bogyók sok helyen aprók maradtak, és lényegesen kevesebb mustot adnak, így ugyanabból a szőlőmennyiségből is kevesebb bor készülhet. Országosan egyes borvidékeken 15–30 százalék körüli terméscsökkenésről érkeznek jelzések, az Alföld bizonyos részein pedig ennél is sokkal súlyosabb a helyzet.
Egerben is a hőség és az aszály írta az idei év történetét
Heves vármegye és azon belül az Egri Borvidék helyzete különösen fontos számunkra. Az idei szüret első tapasztalatai itt is egyértelműen azt mutatják, hogy a rendkívül száraz és forró nyár komoly nyomot hagyott az ültetvényeken.
A szeptember elején megjelent helyi beszámoló szerint az Egri Borvidéken a megszokott, hektáronként körülbelül nyolc tonnás átlag helyett nagyjából hat tonna körüli termésátlaggal számolnak. Molnár Ádám, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kísérleti Szőlőültetvények és Borászat birtokigazgatója szerint rendkívül kevés csapadék és nagyon sok hőségnap jellemezte az évet. Ilyen körülmények között a növény számára elsősorban saját túlélése válik fontossá.
Ez azt jelenti, hogy az Egri Borvidék sem kerülte el azt a jelenséget, amelyet most az ország számos szőlőtermő vidékén tapasztalnak: a fürtök és a bogyók kisebbek, a lékihozatal alacsonyabb, az érés pedig felgyorsult.
Egerben a kényszerérés is előrébb hozta a szüretet
Az egri helyzet súlyosságát más szakmai beszámoló is megerősíti. A Magyar Mezőgazdaság augusztus végi körképe szerint Egerben a száraz és meleg időjárás következtében kényszerérés jelentkezett, ami előrébb hozta a szüretet.
A beszámoló szerint jellemzően 60–70 mázsás hektáronkénti terméssel találkoztak, de akadt olyan Turán-ültetvény is, ahol két hektárról mindössze 18 mázsa szőlőt szedtek le. A lékihozatal szintén problémás: Sauvignon blanc esetében például mintegy 60 százalékos értékről számoltak be.
Mindez közvetlenül érinti az egri borászatokat. Nemcsak kevesebb alapanyag kerülhet a pincékbe, hanem ugyanabból a szőlőtömegből is kevesebb must nyerhető ki.
A kevesebb szőlő azonban nem feltétlenül jelent gyengébb bort
A 2026-os évjárat egyik nagy ellentmondása éppen ez.
Miközben mennyiségi szempontból kifejezetten nehéz év körvonalazódik, a megmaradt szőlő minősége több helyen biztató. A száraz időjárás például visszafogta egyes gombás betegségek és a rothadás kialakulását, miközben a bogyók cukortartalma gyorsan emelkedett.
A probléma inkább az egyensúly megtalálása. A nagy melegben a savak gyorsan csökkenhetnek, miközben a cukortartalom emelkedik. Emiatt 2026-ban különösen nagy szerepe van annak, hogy a borászok pontosan mikor szüretelnek.
Az Egri Borvidéken az eddigi tapasztalatok alapján például a kékfrankos viszonylag jól viselte a szélsőséges körülményeket.
Ez Eger számára különösen jó hír, hiszen a kékfrankos az Egri Bikavér egyik meghatározó fajtája.
Nemcsak az időjárás okoz gondot
A magyar szőlőtermesztőknek az időjárási szélsőségek mellett növényegészségügyi problémákkal is meg kell küzdeniük.
A szőlő aranyszínű sárgasága országos problémává vált, és a Világgazdaság összefoglalója szerint már mind a 22 magyar borvidéken igazolták jelenlétét. A betegség azért különösen veszélyes, mert a fertőzött tőkéket el kell távolítani, így nemcsak az aktuális termést, hanem a következő évek termelését is veszélyeztetheti.
Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2026 nyarán külön védekezési felhívást is közzétett az amerikai szőlőkabóca – a betegséget terjesztő rovar – megjelenésével kapcsolatban.
2026 az alkalmazkodás éve lehet az Egri Borvidéken
Az idei esztendő ismét megmutatja, mennyire kiszolgáltatott a szőlőtermesztés az időjárásnak. Az Egri Borvidéken ráadásul nem egyszerűen mezőgazdasági kérdésről beszélünk.
A szőlő és a bor Eger gazdaságának, kultúrájának és turizmusának egyik alapja. Az Egri Bikavér, az Egri Csillag, a Szépasszony-völgy és a várost körülölelő történelmi dűlők Eger arculatának meghatározó részei.
Éppen ezért a 2026-os szüret végeredménye jóval többről szól majd annál, hogy hány tonna szőlőt sikerül betakarítani.
Most úgy látszik: kevesebb szőlőből kell kihozni a lehető legjobb minőséget.
A borászoknak pedig minden eddiginél pontosabban kell megválasztaniuk a szüret időpontját. Az idei évjáratból talán nem készül annyi egri bor, mint egy átlagos esztendőben, de a kisebb termés, a koncentráltabb alapanyag és a gondos pincemunka még eredményezhet emlékezetes tételeket.
Korábban írtuk – kapcsolódó tartalmak
A Minden, ami Eger blogon az idei szürettel már több alkalommal foglalkoztunk. Augusztus közepén az Irsai Olivér szedésével elindult az Egri Borvidék 2026-os szüreti időszaka, majd szeptember elején arról is beszámoltunk, hogy az idei szélsőséges időjárás miatt a betakarítás szokatlanul korán kezdődött, és az első borok már erjednek a pincékben.
Források
HEOL – A szőlő idén a túlélésre törekedett az Egri Borvidéken
Magyar Mezőgazdaság – A szőlő ára, és ami mögötte van; Egerben kényszerérés hozta előrébb a szüretet
Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa
Borítókép:
Jelentősen kevesebb termés és alacsonyabb lékihozatal várható. Fotó: Szendi Péter