Diadalkapuk, fáklyás felvonulás és ünnepi díszbe öltöző város jelezte Egerben 1902 szeptemberében, hogy különleges évforduló közeledik. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját országszerte megünnepelték, Egerben pedig már szeptember 18-án megkezdődött a centenáriumhoz kapcsolódó ünnepségsorozat.
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon. Száz évvel később Magyarország településeinek sokasága készült arra, hogy megemlékezzen az 1848–49-es szabadságharc egyik legfontosabb politikai alakjáról. A centenárium országos eseménnyé vált: Budapesten és vidéken egyaránt istentiszteleteket, díszközgyűléseket, felvonulásokat és különféle ünnepségeket rendeztek.
Eger már szeptember 18-án ünnepelni kezdett
Az egri és Heves vármegyei Kossuth-kultusz történetével Misóczki Lajos külön tanulmányban foglalkozott. A kutatásból jól látható, hogy Kossuth emlékezete a dualizmus időszakában is erősen jelen volt a vármegye közéletében. Az évfordulók nem csupán hivatalos megemlékezések voltak: egyesületek, iskolák, honvédek és a lakosság is bekapcsolódott az eseményekbe.
1902-ben a századik születési évforduló különösen nagy jelentőséget kapott. Egerben az ünneplés már szeptember 18-án, vagyis Kossuth születésnapjának előestéjén kezdetét vette.
A város ünnepi külsőt öltött. Diadalkapuk készültek, az esti programhoz pedig fáklyás díszmenet kapcsolódott. Az ilyen felvonulások a korszak nagy nemzeti ünnepeinek látványos elemei voltak: a zászlók, a zene, a fáklyák és a kivilágított utcák az egész várost bevonták a megemlékezésbe.
Az ország más településein fennmaradt korabeli programokból is láthatjuk, hogy Kossuth centenáriumán gyakori volt az esti kivilágítás, a zenés-fáklyás menet, valamint az ünnepi felvonulás.
Heves vármegye Kossuth-emlékezete
Kossuth alakja Heves vármegyében különösen erős történelmi kötődéssel bírt. Az 1848–49-es események emlékezete, a kápolnai csata, valamint a vármegye egykori honvédjei és közéleti szereplői miatt a szabadságharc kultusza még évtizedekkel később is eleven maradt.
Egerben és a vármegye településein március 15-e és Kossuth halálának évfordulója mellett születésnapjáról is rendszeresen megemlékeztek. Az ünnepségek szervezésében kezdetben a honvédegyletek és különböző társadalmi szervezetek játszottak fontos szerepet, később pedig egyre inkább az iskolák vették át ezt a feladatot.
Az 1902-es centenárium azonban kiemelkedett ezek közül. Nem egyszerű évfordulóként kezelték, hanem olyan országos megemlékezésként, amelyhez Heves vármegye és Eger is látványosan csatlakozott.
Egy város fáklyafényben
Ma már nehéz pontosan elképzelni, milyen látványt nyújthatott Eger 124 évvel ezelőtt ezen az estén.
A századforduló belvárosa még egészen más képet mutatott. A diadalkapuk között haladó fáklyás menet, az ünneplőbe öltözött emberek, a zászlódísz és az esti fények minden bizonnyal különleges hangulatot teremtettek.
A következő nap, 1902. szeptember 19. volt Kossuth Lajos születésének pontosan századik évfordulója. Az országos sajtó már előzetesen arról számolt be, hogy Budapesten és számos vidéki településen nagyszabású megemlékezések készülnek erre a napra.
Az egri esemény azért is érdekes számunkra, mert megmutatja, hogy a történelmi évfordulók egykor nem néhány perces koszorúzást jelentettek. Az egész város ünnepi térré változhatott, a megemlékezés pedig már előző este elkezdődött.
Kossuth emléke később is tovább élt Egerben
A Kossuth-kultusz a centenárium után sem tűnt el a városból. Néhány évvel később még egy egri Kossuth-szobor felállításának gondolata is megszületett.
1910-ben Kossuth-szoborbizottság alakult Jankovics Dezső polgármester vezetésével, és gyűjtést indítottak az emlékmű elkészítésére. A terv végül nem valósult meg: az első világháború végéig sem Egerben, sem Gyöngyösön nem állítottak Kossuth-szobrot.
Az 1902. szeptember 18-i este emléke azonban egy érdekes pillanatot őriz Eger történetéből: amikor a város diadalkapukkal és fáklyás menettel készült Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára.
Források
200 éve született Kossuth Lajos – az egri tudományos konferencia tanulmánykötete
Vasárnapi Újság, 1902 – Kossuth születésének százados ünnepe
Magyarország vármegyéi és városai – Heves vármegye, MEK
Borítókép: Régi egri utcakép. Fotó: Fortepan / Hungaricana. A kép illusztráció.