1596. szeptember 20-án ismét hatalmas oszmán sereg jelent meg Eger falai előtt. Negyvennégy év telt el Dobó István legendás várvédelme óta, ám ezúttal maga III. Mehmed szultán vezette a hadjáratot. Az ostrom végkimenetele is egészen más lett: Eger elesett, és ezzel kezdetét vette a város csaknem egy évszázados oszmán korszaka. 2026-ban éppen 430 éve történt mindez.
Szeptember 20.: a fősereg Eger alá érkezett
1596 szeptemberének első felében Egerben már tudták, hogy komoly veszély közeledik.
Ahogy korábbi cikkünkben, az Ezen a napon közeledett Eger felé a török fősereg – 1596 őszén már sejteni lehetett, mi következik című írásban bemutattuk, III. Mehmed hadjáratának egyik legfontosabb célpontjává Eger vált.
Szeptember 20-án az oszmán fősereg elérte a várost. A Varlexikon összefoglalója szerint ezen a napon érkezett meg a török fősereg Eger alá. A szultáni had a vártól délre fekvő területen rendezkedett be, és megkezdődtek az ostrom előkészületei.
Negyvennégy évvel korábban, 1552-ben Kara Ahmed pasa és Hadim Ali pasa seregei álltak Eger előtt. 1596-ban azonban még nagyobb politikai súlyt adott a hadjáratnak, hogy III. Mehmed szultán személyesen vett részt benne.
Nyáry Pál állt Eger élén
A vár főkapitánya ekkor Nyáry Pál volt, akit 1594-ben neveztek ki Eger főkapitányává. Édesapja, Nyáry Lőrinc különös módon szintén összekapcsolódott az 1552-es török hadjárattal: ő volt Szolnok kapitánya a vár elestekor.
Az egri védelem megerősítésére külföldi katonák is érkeztek. A Varlexikon szerint Wilhelm Terska 500 válogatott német muskétással, valamint vallon gyalogosokkal és lovasokkal érkezett, és Egerbe küldték Claudio Cogonara főhadmérnököt is. Cogonara felmérése mintegy 3400 főre tette a vár védőinek létszámát.
A védők pontos száma ugyanakkor a különböző történeti feldolgozásokban eltér, ezért a 3400 fős adatot érdemes Cogonara korabeli becsléseként kezelni.
Az 1552-es romok helyén már más vár állt
Eger így nézhetett volna ki, ha teljes egészében megvalósulnak Ottavio Baldigara várépítési tervei. Rekonstrukció: Pazirik Informatikai Kft.
A támadóknak 1596-ban nem pontosan ugyanazzal az erőddel kellett szembenézniük, amelyet Dobó István védett.
Az 1552-es ostrom után Eger várát jelentősen átépítették és korszerűsítették. Itáliai hadmérnökök tervei alapján igyekeztek a tüzérség korának megfelelő erődítménnyé alakítani. A korszerűsítés évtizedeken át tartott.
Cogonara azonban 1596-ban hiányosságokat is talált. A külső vár falai előtt nem mindenütt volt megfelelő földvédelem, ezért az ostrom előtt még sietve dolgoztak a megerősítéseken. A belső vár egyik különösen veszélyeztetett pontján, a Földbástyánál is további fa- és földerődítéseket építettek.
A két várrész között fontos összeköttetést jelentett a Setét-kapu is, amelynek történetét korábban külön bemutattuk:
A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója
A szultán megadásra szólította fel Egert
III. Mehmed megpróbálta harc nélkül megszerezni a várat.
A szultán felszólította az egrieket a megadásra, a várból azonban nem érkezett válasz. Ez egyértelművé tette, hogy Eger védői vállalják az ostromot.
Az oszmán tüzérség közben elfoglalta állásait. Lala Mehmed pasa a Királyszéke térségében nyolc nehézágyút állíttatott fel olyan helyen, ahonnan a külső és a belső várat egyaránt tűz alatt lehetett tartani.
Megkezdődött Eger történetének második nagy 16. századi ostroma.
Az első napokban már a város is lángolt
Az ostrom gyorsan súlyossá vált.
Bánlaky József hadtörténeti összefoglalása szerint az oszmánok hamar megkezdték a vár lövetését, miközben több támadást is indítottak. A város lakosságának jelentős része már korábban elmenekült, a visszamaradók közül pedig többen a várba húzódtak. A város egy része lángba borult, és az oszmán katonák is behatoltak a településre.
A küzdelem innentől nem egyszerűen Eger városáért, hanem egyre inkább magáért az erődért folyt.
Október elejére egyre rosszabb lett a helyzet
A folyamatos ágyúzás és támadások lassan felőrölték a védelmet.
A történeti összefoglalások szerint október 4-ére a város elesett, majd a külső vár helyzete is tarthatatlanná vált. A védők fokozatosan a belső várba szorultak vissza.
Közben egyre nyilvánvalóbbá vált az egyik legnagyobb probléma: nem érkezett olyan felmentő sereg, amely képes lett volna megtörni az ostromzárat.
A várban ráadásul különböző nemzetiségű csapatok szolgáltak együtt. A magyar, német és vallon katonák között nem volt olyan egység, mint amelyet az 1552-es várvédelem emlékezete Dobó István seregéhez kapcsol.
Nyáry Pál továbbra is ellenezte a megadást, a zsoldosok egy része azonban már másként gondolkodott.
Eger eleste – még a források sem mindenben értenek egyet
Az ostrom utolsó napjainak története különösen érdekes, mert már a korabeli források sem teljesen azonos módon beszélték el Eger bukását.
A későbbi történeti munkákban október 12., 13. és 14. is szerepel az elfoglalás, illetve a végleges megadás dátumaként. A modern kutatás egy része október 12-re teszi az ostrom végét, a Magyar Kutatási Hálózat egyik összefoglalója október 13-át említi, míg a Magyar Nemzeti Levéltár Nyáry Pálról szóló ismertetése október 14-ét adja meg.
Abban azonban nincs vita, hogy a vár védelme összeomlott.
A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalója szerint a fellázadt idegen zsoldosok végül Nyáry Pált is átadták a törököknek. A főkapitány fogságba került, majd az oszmán sereggel együtt Mezőkeresztes felé vitték.
Eger elesett.
44 évvel Dobó győzelme után egészen más lett a vég
A két nagy egri ostrom között mindössze 44 év telt el.
1552-ben Dobó István védői megállították az oszmán sereget. Az esemény Eger történetének legismertebb fejezetévé vált, amelyet később Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye emelt a magyar történelmi emlékezet egyik jelképévé.
Az 1596-os történet jóval kevésbé ismert.
Pedig a város későbbi sorsára legalább akkora hatással volt.
III. Mehmed győzelmével Eger oszmán kézre került, és az Oszmán Birodalom új közigazgatási és katonai központot alakított ki itt.
Egerből oszmán végvár lett
A város 1596-tól 1687-ig, vagyis mintegy kilenc évtizeden keresztül oszmán uralom alatt maradt.
Ez az időszak mély nyomot hagyott Eger városképén és történetében. A korszak legismertebb ma is álló emléke az egri minaret, de a török fürdőkultúra maradványai és régészeti emlékei ugyancsak felidézik ezt az időszakot.
Eger csak 1687-ben került ismét keresztény kézre.
Az 1596. szeptember 20-án a város előtt felállított szultáni tábor tehát nem egyszerűen egy újabb ostrom kezdetét jelentette.
Ezen a napon kezdődött Eger történetének egyik legnagyobb fordulata.
A Dobó István nevével összeforrt 1552-es diadal után 44 évvel ismét oszmán ágyúk néztek az egri falakra. Ezúttal azonban a vár nem tudott kitartani.
430 évvel később ezért szeptember 20. nemcsak egy hadtörténeti dátum. Annak a korszakváltásnak a kezdőpontja, amely csaknem egy évszázadra megváltoztatta Eger életét, arculatát és történelmét.
Kapcsolódó cikkeink
Ezen a napon közeledett Eger felé a török fősereg – 1596 őszén már sejteni lehetett, mi következik
474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma – az 1552-es előzmény
A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója
Források
Minden, ami Eger:
Ezen a napon közeledett Eger felé a török fősereg – 1596 őszén már sejteni lehetett, mi következik
Varlexikon:
Eger vára – az 1596-os ostrom részletes története
Magyar Nemzeti Levéltár:
„Ha vagyon várok, oltalmazzák” – Nyáry Pál és Eger 1596-os eleste
Magyar Elektronikus Könyvtár – Bánlaky József:
A magyar nemzet hadtörténelme – az 1596-os egri ostrom
Magyar Elektronikus Könyvtár – Borovszky:
Magyarország vármegyéi és városai – Eger bukása
Magyarságkutató Intézet:
A mezőkeresztesi csata – Eger elfoglalásának hadtörténeti háttere
Osmanlı Medeniyeti Araştırmaları Dergisi:
III. Mehmed 1596-os egri hadjáratának történeti feldolgozása
Borítókép: Eger 1596-os ostroma – Georg Hoefnagel ábrázolása Hieronymus Ortelius művéből.