1802. szeptember 19-én, 224 évvel ezelőtt született Kossuth Lajos. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó politikusának emléke Egerben és Heves vármegyében különösen erősen élt tovább. Ennek egyik leglátványosabb példája az 1902-es centenárium volt, amikor a város már Kossuth születésnapjának előestéjén ünnepelni kezdett.
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon. Életútja később elválaszthatatlanul összekapcsolódott a reformkorral, az 1848-as forradalommal és az 1848–49-es szabadságharccal.
Kossuth Lajos időskori portréja (Forrás: OSZK)
A szabadságharc bukását követően emigrációba kényszerült, Magyarországra többé nem tért vissza. Kossuth azonban a távolból is kapcsolatban maradt a magyar közélettel, neve pedig a következő évtizedekben is jelentős politikai és történelmi szimbólum maradt.
Kossuth és Eger kapcsolata
Kossuth emléke Heves vármegyében különösen erősen fennmaradt. Misóczki Lajos kutatása szerint az 1867-es kiegyezés után sem halványult el a személye iránti rokonszenv.
Eger városa és Heves vármegye 1867-ben bizalmi nyilatkozatot is küldött Kossuthnak. Az emigrációban élő politikus még ugyanabban az évben, október 24-én Torinóból levélben köszönte meg Eger támogatását. A levelet 1868. február 2-án az egri képviselő-testületben is felolvasták.
A városban 1867 augusztusában megalakult a Heves Vármegyei Honvédegylet is. A szabadságharc veteránjai és a hozzájuk kapcsolódó közösségek fontos szerepet játszottak abban, hogy 1848–49 és Kossuth emlékezete évtizedeken keresztül fennmaradjon Egerben.
Száz évvel később egész Eger Kossuthra emlékezett
Különösen jelentős eseménnyé vált Kossuth születésének századik évfordulója.
1902. szeptember 19-én pontosan száz éve volt annak, hogy Kossuth Lajos megszületett.
Ahogy tegnapi cikkünkben bemutattuk, Egerben már szeptember 18-án, a születésnap előestéjén megkezdődött az ünneplés. A város ünnepi külsőt öltött, diadalkapukat emeltek, este pedig fáklyás díszmenet jelezte, milyen jelentőséget tulajdonítottak a centenáriumnak.
A századik évforduló nem egyszerű megemlékezés volt. Kossuth kultusza ekkor már több generációt kötött össze: ott voltak még az 1848–49-es események személyes emlékeit őrző egykori honvédek, miközben felnőtt egy olyan nemzedék is, amely már történelmi példaképként tekintett rá.
Heves vármegyében különösen erős volt Kossuth emlékezete
A Kossuth-kultusz nem korlátozódott Egerre.
Gyöngyösön és a Mátra vidékén szintén különböző társadalmi szervezetek és egykori honvédek ápolták az 1848–49-es események emlékét. A kápolnai csata és a tiszafüredi események emlékhelyei ugyancsak fontos részévé váltak a vármegye szabadságharcos hagyományának.
Mindez magyarázza, hogy Kossuth személye miért kapott ilyen nagy figyelmet a térségben még évtizedekkel a szabadságharc után is.
Érdekes részlet az is, hogy a szabadságharc leverése után a hatóságok igyekeztek eltüntetni a Kossuthhoz kapcsolódó emlékeket. Egerben 1849. szeptember 10-én a Líceum előtt égették el az összegyűjtött Kossuth-bankókat. Gyöngyösön ugyanakkor még hónapokkal később is előfordult, hogy az emberek elfogadták ezeket a pénzeket.
Kossuth neve ma is ott van Eger térképén
A történelmi emlékezet egyik legkézzelfoghatóbb nyoma ma a Kossuth Lajos utca, Eger egyik legszebb műemléki utcája.
A mai Kossuth Lajos utca azonban természetesen jóval régebbi magánál az elnevezésnél. A középkori eredetű út a 18. századtól épült ki Eger reprezentatív barokk utcájává. Korábban többek között Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként is ismerték. Ma olyan jelentős épületek sorakoznak itt, mint a Vármegyeháza, a Kispréposti palota, a ferences templom és rendház, valamint számos barokk lakó- és palotaépület.
Így Kossuth neve ma is nap mint nap jelen van Egerben, méghozzá a történelmi belváros egyik legértékesebb utcájának nevében.
Eger kétszáz évvel később is Kossuthra emlékezett
Érdekes történelmi párhuzam, hogy Kossuth születésének kétszázadik évfordulóján Eger ismét fontos helyszíne lett a megemlékezésnek.
Az Eszterházy Károly Főiskolán 2002. szeptember 18–19-én „200 éve született Kossuth Lajos” címmel tudományos konferenciát rendeztek. Az előadások Kossuth politikai pályáját, korának történetét és emlékezetét több nézőpontból vizsgálták. Külön tanulmány foglalkozott Kossuth Lajos dualizmus kori Heves vármegyei emlékezetével is.
Vagyis különös történelmi ív rajzolódik ki:
1902 szeptemberében Eger Kossuth születésének századik, 2002-ben pedig a kétszázadik évfordulójára emlékezett.
Ma, 2026. szeptember 19-én pedig már 224 év telt el Kossuth Lajos születése óta.
Eger és Heves vármegye története jól mutatja, hogy Kossuth emlékezete itt nem csupán egy országos történelmi évforduló része volt. A honvédegyletek, az egykori szabadságharcosok, a városi megemlékezések és az 1902-es nagyszabású centenárium révén alakja hosszú időre beépült a helyi történelmi emlékezetbe.
Források
Misóczki Lajos: Kossuth Lajos emléke a dualizmus-kori Heves vármegyében – Eszterházy Károly Egyetem
Mátrai Tanulmányok – Kossuth Lajos emléke a dualizmus kori Heves vármegyében
200 éve született Kossuth Lajos – az 2002-es egri tudományos konferencia tanulmányai
Eger városa – Kispréposti palota és a Kossuth Lajos utca története
Eger értéktára – Kossuth Lajos utca és három leghíresebb palotája