Különleges találkozása ez a történelemnek és a jelennek: szeptember 12-éhez kötik a marathóni csatát, amelyből évszázadokkal később a világ egyik legismertebb sportágának legendája megszületett. Ma, 2026. szeptember 12-én pedig Egerben is több százan indulnak útnak – gyalogosan, futva és kerékpárral –, hogy teljesítsék a Maraton Challenge különböző távjait.
Kr. e. 490 – a csata, amelyből legenda lett
A történet több mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött. Kr. e. 490-ben a Perzsa Birodalom serege partra szállt Attikában, Marathon közelében. A görögök – mindenekelőtt az athéniak és a plataiaiak – Miltiadész vezetésével szálltak szembe a náluk nagyobb perzsa haderővel.
A csata a görögök győzelmével végződött, és az ókori görög–perzsa háborúk egyik legismertebb ütközetévé vált.
A marathóni csata hagyományos dátuma Kr. e. 490. szeptember 12., bár a modern történeti kutatásban a pontos nap meghatározása nem tekinthető teljesen lezárt kérdésnek. Éppen ezért helyesebb úgy fogalmazni: a történeti hagyomány szeptember 12-éhez kapcsolja a csatát.
Pheidippidész futása – mi igaz a híres történetből?
Szinte mindenki ismeri a történetet: az athéni győzelem után egy Pheidippidész nevű futár Marathonból Athénba rohant, bejelentette a győzelmet, majd a kimerültségtől holtan esett össze.
A legenda gyönyörű – de a történelmi források ennél árnyaltabb képet mutatnak.
A csatához időben legközelebb álló híres beszámoló, Hérodotosz története valóban megemlít egy Pheidippidész nevű futárt. Őt azonban Athénból Spártába küldték segítségért még a csata előtt. Ez mintegy 240–260 kilométeres, rendkívüli teljesítmény lehetett.
Hérodotosz nem ír arról, hogy Pheidippidész a győzelem után Marathonból Athénba futott volna, majd ott meghalt.
A ma közismert Marathon–Athén történet későbbi forrásokból alakult ki, majd az évszázadok során összefonódott Pheidippidész nevével. A legenda azonban olyan erőssé vált, hogy végül egy teljes sportág megszületéséhez adott ihletet.
1896-ban már olimpiai versenyszám lett
Amikor a 19. század végén megszületett a modern olimpiai játékok gondolata, Michel Bréal francia nyelvész és történész javasolta, hogy rendezzenek egy hosszútávfutást Marathon és Athén között.
Az ötletet elfogadták.
Az első újkori olimpiai játékokon, 1896-ban Athénban már maratoni futást is rendeztek. A versenyt a görög Spiridon Louis nyerte meg, és győzelmével hazájában valóságos nemzeti hőssé vált.
Érdekesség, hogy az ókori olimpiai játékokon nem létezett maratoni futás. A mai versenyszám tehát nem egy ókori olimpiai sportág újjáélesztése volt, hanem a marathóni csata legendájából született modern ötlet.
De miért éppen 42 kilométer és 195 méter?
Az első modern maratonok távja még nem volt egységes, általában 40 kilométer körül alakult.
A ma ismert 42,195 kilométeres távot az 1908-as londoni olimpián futották le, Windsor és a londoni White City Stadion között. Később ez vált a maratoni futás szabványos hosszává.
Így vezetett az út egy Kr. e. 490-ben vívott görög csatától a modern világ egyik legismertebb állóképességi sportjáig.
És 2026. szeptember 12-én ez a történet különös módon Egerben folytatódik.
Több mint 2500 évvel később – ma Egerben indulnak útnak
Ma, 2026. szeptember 12-én rendezik meg a Bikexpert Eger Maraton Challenge-et.
Az egri állomásra 520 nevezés érkezett. A résztvevők gyalogosan, futva vagy kerékpárral vágnak neki a különböző kihívásoknak.
A programban 10, 30 és 60 kilométeres távok szerepelnek, a résztvevők között teljesítménytúrázók, terepfutók és hegyikerékpárosok is vannak.
A helyszín pedig nehezen lehetne egribb.
A résztvevők az Érsekkertből indulnak, majd a városon és a környező terepen keresztül vezető útvonalak teljesítése után az Egri várban várják őket a befutónál.
Az első rajt 9.30-kor, a második 11.30-kor lesz.
Érsekkerttől az Egri várig
A verseny útvonala Eger több jól ismert pontját érinti. A mezőnyt a Diófakút utca tetejéig felvezetik, majd a lőtér mellett kezdődik a külterületi szakasz.
A rendezvény miatt szeptember 12-én 8 és 14 óra között Eger több pontján ideiglenes forgalomkorlátozásokra és lezárásokra kell számítani.
Érintett többek között az Érsekkert környéke, a Táncsics-sétány, a Klapka György utca, a Frank Tivadar utca, a Szarvas tér, a Diófakút utca, a Legányi Ferenc utca, a Zöldfa utca, a Bálint pap utca, a Leányka utca, a Vár-köz és a Tinódi tér, valamint az Egri vár bejárata előtti terület.
A Noszvaji úton, az Apollo pihenőhely térségében a mezőny áthaladásakor időszakos korlátozás várható.
Különös szeptember 12.
Természetesen az egri Maraton Challenge nem a klasszikus, 42,195 kilométeres utcai maraton, és nem is a marathóni csata évfordulójának megünneplésére szervezték.
A dátum egybeesése mégis figyelemre méltó.
Szeptember 12-éhez kötjük azt az ókori csatát, amelynek történetéből megszületett a maratoni futás legendája – és éppen szeptember 12-én több mint ötszáz sportoló indul útnak Egerből.
Az ókori Marathon síkságától persze hosszú út vezet az Érsekkertig és az Egri várig. Több mint két és fél évezred választja el őket egymástól.
Valami azonban közös maradt: elindulni, végigmenni az úton és elérni a célt.
Ma ez a cél Egerben az Egri vár.
Kapcsolódó cikk
Több százan vágnak neki az Egri Maraton Challenge-nek – sportolók lepik el szombaton Egert
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a 2026-os egri rendezvény távjait, útvonalát, programját és a közlekedési tudnivalókat.
Források
Minden, ami Eger – Több százan vágnak neki az Egri Maraton Challenge-nek
Eger Megyei Jogú Város – Több százan vállalkoznak az Egri Maraton Challenge-re
World Athletics – Az első olimpiai maraton és Spiridon Louis története
World Athletics – Az atlétika és a maraton története