Eger régi városrészei között különleges helyet foglal el a Cifrapart, amelynek meredek utcái, egymás fölé épült házai és apró udvarai egykor szinte mediterrán hangulatot kölcsönöztek a város északi részének. A Cifra hóstya történelmi környezetében kialakult házsorok a domborzathoz alkalmazkodva, több szinten kapaszkodtak fel a magaslatra. Ez a sajátos településkép hosszú időn át Eger egyik jellegzetes látványosságának számított.
Ház ház fölött – innen ered a Cifrapart különlegessége
A Cifrapart elnevezésének magyarázatát a régi egri házak különleges elhelyezkedésében találjuk. A meredek domboldalra épült lakóházak nem szabályos utcavonalat alkottak, hanem egymás fölött, lépcsőzetesen helyezkedtek el.
A Mária utcai híd irányából szemlélve olyan látvány tárult az ember elé, mintha egy többemeletes épületegyüttest látna. A legalsó szintet a Cifraiskola környezete alkotta, fölötte a Pázsit utca házai következtek, majd még magasabban a Darvas utca kisebb épületei sorakoztak.
A házakhoz apró udvarok, meredek feljárók, lépcsők és támfalak kapcsolódtak. Az épületek között keskeny átjárók húzódtak, a magasabban fekvő telkekről pedig kilátás nyílt az Eger-patak völgyére és a város háztetőire.
A Cifrapart nem a gazdagsága vagy a díszes épületei miatt volt cifra, hanem a szabálytalan, mégis festői beépítés tette különlegessé.
Apor Elemér emlékei a régi Cifrapartról
A Cifra hóstyán élő Apor Elemér író és újságíró különös szeretettel emlékezett vissza a városrészre. Leírásában a Cifrapart egykor Eger egyik látványossága volt, ahol a házak szinte egymás tetején sorakoztak.
Apor Elemér a Mária utcai híd felől szemlélve három szintre osztotta a városrészt. A Cifraiskola, a Pázsit utca és a Darvas utca házai egymás fölé emelkedve alkották azt a látványt, amely a régi Eger egyik legérdekesebb részletévé vált.
A meredek domboldalban található darázskőbe kisebb-nagyobb üregeket is vájtak. Ezeket a lakók háztartási eszközök és szerszámok tárolására használhatták.
Az író a teraszos beépítést a dalmát tengerpart meredek településeihez hasonlította. A párhuzam jól érzékelteti, milyen szokatlan lehetett ez a látvány egy magyarországi városban.
A Cifra hóstya és a régi városkapu
A Cifrapart története szorosan összekapcsolódik a Cifra hóstya kialakulásával.
Eger belvárosát egykor városfalak vették körül, a városba vezető fontosabb utakat pedig kapuk ellenőrizték. A Cifrakapu az északi városrész egyik meghatározó építménye volt, amely Felnémet irányából biztosított kapcsolatot a várossal.
A kapu környékén fokozatosan kialakuló külvárost Cifra hóstyának nevezték. A hóstya szó az egri szóhasználatban a történelmi belvároson kívül elhelyezkedő városrészt jelentette.
A Cifrakapu eredetéről több történeti magyarázat is ismert. Egyes források az 1561-es építkezésekhez, Verancsics Antal püspök és Paolo Mirandola várépítész tevékenységéhez kapcsolják. Más kutatások az egri káptalan építkezéseit emelik ki.
A városkapu az 1878-as nagy egri árvíz után tűnt el. Emlékét ma a Cifrakapu tér és a környező utcák elnevezése őrzi.
A Minden, ami Eger korábbi, a Cifrakapu tér történetét feldolgozó írása a régi városfalak, a kapu, a Malom utca és a környék egykori vízimalmainak múltját is bemutatja.
A Cifraiskola – a városrész meghatározó épülete
A Cifrapart alsó részének egyik legismertebb épülete a Cifraiskola volt, amely hosszú időn át az északi városrész oktatásában töltött be fontos szerepet.
Az iskola története összekapcsolódik a két világháború közötti magyar népiskolai fejlesztésekkel. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó kultuszminiszter országos iskolaépítési programja jelentős változásokat hozott az elemi oktatásban.
Az Egri Népújság 1927. március 18-i számában Eger nagyszabású iskolaépítési terveiről számolt be. A város növekvő külvárosainak oktatási szükségletei miatt különösen fontos volt az új és korszerűbb tantermek kialakítása.
A Cifraiskola épülete később más oktatási feladatokat is ellátott. A történelmi épületet az EVENTUS művészeti oktatási intézmény használata is ismertté tette.
Az iskola környezete ma is fontos tájékozódási pont a régi Cifrapart történetének megértéséhez.
Ilyen volt a Cifrapart 1973-ban
Molnár István Géza 1973-ban készült fekete-fehér felvétele a régi Cifrapart egyik különösen értékes várostörténeti dokumentuma.
A képen a meredek terepre épült, egymás fölé magasodó házak láthatók. A cseréptetős, földszintes épületek között szűk udvarok és feljárók húzódnak, a domboldal magasabb részein pedig további házsorok emelkednek.
A fotó előterében egy jellegzetes, kőből rakott alsó falszakasszal rendelkező lakóház áll. Mögötte újabb épületek következnek, amelyek jól mutatják, hogyan alkalmazkodtak az egykori építkezések a meredek terepviszonyokhoz.
A villanyoszlopok, a tetők fölé magasodó kémények, a keskeny utcák és a támfalak egy olyan városrészt idéznek, amelyben a lakóházak szorosan egymáshoz kapcsolódtak.
A felvétel különlegessége, hogy még érzékelteti azt a teraszos beépítést, amelyről Apor Elemér évtizedekkel korábban írt.
A Cifrapart és a Cifra-sánc elnevezése
A Cifra hóstya történetében több, egymáshoz kapcsolódó földrajzi névvel találkozhatunk. A Cifrapart mellett a Cifra-sánc elnevezés is ismert, a helyi hagyományban pedig a Nyakrapart név is előfordult.
Petercsák Tivadar néprajzkutató a Cifra-sánc történetét és fertálymestereit feldolgozó kutatásaiban részletesen foglalkozott a városrész kialakulásával, utcaneveivel és hagyományaival.
A Cifra hóstya a régi egri fertályrendszerhez is kapcsolódott. A fertálymesterek a városrészek közösségi életében, a helyi ügyek intézésében és a rend fenntartásában vállaltak szerepet.
Érdekesség, hogy Gárdonyi Géza 1899-ben különösen szépnek nevezte a Cifra-sáncot. A városrész tehát nemcsak az ott élők számára volt fontos, hanem az egri írók és helytörténészek figyelmét is felkeltette.
Mit őrzött meg a város a régi Cifrapartból?
A Cifrapart és környéke az elmúlt évtizedekben sokat változott. A lakóházak átépítése, korszerűsítése és a városrész fejlődése fokozatosan átalakította az egykori utcaképet.
A történelmi településszerkezet egyes jellegzetességei azonban továbbra is felismerhetők. A meredek terep, a szabálytalan telkek, a keskeny utcák és a különböző magasságban álló házak ma is emlékeztetnek a régi Cifra hóstyára.
Eger városfejlesztési dokumentumai is rögzítik, hogy a Cifrapart, a Darvas utca és a környező utcák térségében számos kisméretű, szabálytalan alakú telek található. Ezek kialakulását alapvetően a domborzati adottságok határozták meg.
A Cifrapart története ezért nem csupán néhány régi ház története, hanem annak példája is, miként alkalmazkodott Eger épített környezete a város különleges földrajzi viszonyaihoz.
Egy régi Eger, amely a fényképeken tovább él
A Cifrapart egykor Eger egyik legfestőibb, legkülönlegesebb beépítésű városrésze volt. A meredek domboldalon egymás fölé épült házak, a szűk utcák és a kis udvarok olyan hangulatot teremtettek, amelyet az egri írók és helytörténészek is megörökítettek.
Molnár István Géza 1973-as fényképe ennek a világnak egy pillanatát őrzi. A házak, a tetők és az udvarok mögött egykori egri családok mindennapjai, a hóstyai élet emlékei húzódnak meg.
A Cifrapart ma is része Eger történelmi örökségének, még akkor is, ha egykori látványa az évtizedek során megváltozott.
Források
Petercsák Tivadar – A Cifra hóstya történetével foglalkozó tanulmány
EVENTUS Magazin – Czifra hóstyai történetek, a Cifraiskola és környezete
Eger Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia, Belváros
Molnár István Géza – Cifrapart, Eger, 1973 – a fénykép megadott hivatkozása
Borítókép: Molnár István Géza – Cifrapart, Eger, 1973.