Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: HOLNAP:
FRISS HÍREK ➜

Van egy hely Heves vármegyében, ahol egy egykori ipari víztározóból mára a Bükk egyik legszebb kirándulóhelye lett. A Bél-kő monumentális sziklafalai alatt, erdők ölelésében fekvő bélapátfalvai Gyári-tó minden évszakban más arcát mutatja. A hely ráadásul jóval érdekesebb annál, mint amit egy egyszerű tóparti séta alapján gondolnánk.

Bélapátfalva Egerből is könnyen elérhető, így akár egy rövid délutáni kirándulás célpontja is lehet. A város központjától mindössze körülbelül egy kilométerre található Gyári-tó – más néven Lak-völgyi-tó – partján pedig egészen más világ fogad bennünket.

A víz, az erdő és a fölé magasodó Bél-kő együttese a Bükk egyik legjellegzetesebb tájképét alkotja.

Több mint százéves története van a tónak

Bármennyire természetesnek tűnik ma a táj részeként, a Gyári-tó mesterséges eredetű.

A Bélapátfalva Város Önkormányzatának helytörténeti összefoglalója szerint a tó létesítését 1909-ben engedélyezte a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal. Az egykori cementgyár működéséhez szükséges ipari víz biztosítása érdekében a Laczkó-patak vizét völgyzáró gáttal fogták fel.

A tavat több forrásból származó víz is táplálja. Ezek között találjuk a Lóczy-, a Vannaréti-, a Jegetővölgyi- és a Borsókúti-forrást.

A cementgyártás fejlődésével egyre több vízre volt szükség, ezért a tó bukógátját kétszer is megemelték. Befogadóképessége így az eredeti mintegy 32 ezer köbméterről 50 ezer köbméterre nőtt.

A gyár eltűnt, a tó maradt

A Gyári-tó történetében 1979 hozott jelentős változást.

Miután a régi cementgyár működése megszűnt, a víztározóra ipari célból már nem volt szükség. Ettől kezdve egyre inkább horgászati és rekreációs szerepet kapott.

Az évek során az eliszapolódott medret kikotorták, és a nyugati partvonal rendezésére is sor került.

Ma már nehéz elképzelni, hogy ez a csendes, erdőkkel körbevett tó valaha egy ipari üzem működésének fontos része volt.

2026 tavaszán különleges jelenségre figyeltek fel

A tó természeti jelentőségét jól mutatta az idei tavasz is.

2026 áprilisában nagy számban jelentek meg varangyok a Gyári-tó környékén. A kétéltűek szaporodási időszakában annyi állat indult a víz felé, hogy a védelmük érdekében terelőhálót is kihelyeztek.

A cél az volt, hogy a vonuló állatok ne kerüljenek az úttestre, illetve biztonságosan eljuthassanak a tóhoz.

Ez egyben arra is emlékeztet, hogy a Gyári-tó nem egyszerűen turisztikai látványosság: élőhely, amelynek nyugalmára és élővilágára kirándulóként is vigyáznunk kell.

A tópart önmagában is megér egy kirándulást

Nem szükséges komoly túrára készülni ahhoz, hogy érdemes legyen felkeresni.

A tó környéke sétára, pihenésre és fotózásra is kiváló. Szélcsendes időben a környező erdők és a hegyek visszatükröződnek a vízen, ősszel pedig különösen látványossá válik a táj.

A környéken nagyobb füves területek, pihenési lehetőségek és kijelölt tűzrakóhelyek is találhatók. A tó régóta a horgászok egyik kedvelt bélapátfalvai helyszíne.

Innen akár komolyabb bükki túrára is indulhatunk

A Gyári-tó egyik nagy előnye, hogy nem zsákutca a természetjárók számára.

A környék több túraútvonalhoz kapcsolódik, így aki nem elégszik meg a tóparti sétával, innen továbbindulhat a Bükk belseje felé.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bél-kői tanösvényének leírása szerint a ciszterci apátságtól induló tanösvény egészen a 815 méter magas Bél-kő kilátópontjáig vezet. A hegyről a Katonasírok és a Gyári-tó érintésével vissza is lehet ereszkedni Bélapátfalvára.

A Gyári-tó a hosszabb túrák során is fontos tájékozódási és pihenőpont.

A Bükki Nemzeti Park által bemutatott Kelemen széke tanösvény Bélapátfalva felől ugyancsak a Gyári-tó térségéből közelíthető meg.

Kéktúrázók is jól ismerhetik

A tó környéke az Országos Kéktúra útvonalához is kapcsolódik.

A Bükki Nemzeti Park egyik útvonalleírása szerint a Bükk-fennsík felől érkező természetjárók a Katonasírok térségéből a Lak-völgybe ereszkedve jutnak el a festői fekvésű Gyári-tóhoz, majd innen érkeznek meg Bélapátfalvára.

Nem véletlen tehát, hogy a hátizsákos túrázóktól a családokon át a fotósokig sokféle látogatóval találkozhatunk itt.

És ott magasodik fölötte a Bél-kő

A Gyári-tó hangulatából nehéz lenne kihagyni a fölé magasodó Bél-kőt.

A 815 méteres hegy mai, különleges formáját jelentősen meghatározta az egykori mészkőbányászat. A világos sziklafalak és a tó sötétebb víztükre egészen sajátos látványt nyújtanak.

Aki pedig felkapaszkodik a Bél-kő magasabb részeire, már a Bükk-fennsík világába érkezik.

Az apátságot se hagyjuk ki

Ha már Bélapátfalván járunk, a Gyári-tót érdemes összekötni a közeli ciszterci apátsági templom felkeresésével is.

Az 1232-ben alapított apátság temploma Magyarország egyik kiemelkedő középkori műemléke, és szinte külön kirándulást érdemel.

Így egyetlen napba beleférhet a Gyári-tó, az apátság, egy könnyebb erdei séta, de megfelelő felkészültséggel akár a Bél-kő is.

Korábban is megmutattuk Bélapátfalva különleges világát

A Minden, ami Eger oldalán 2026 augusztusában részletesebben is bemutattuk Bélapátfalvát, a Bél-kőt, a Gyári-tavat és az apátság környezetét.

Kapcsolódó cikkünk:
Mesebeli település a Bél-kő lábánál – Bélapátfalváért és gyönyörű taváért rajonganak a turisták

Abban a település egészét jártuk körül, most azonban érdemes volt közelebbről is megnézni magát a tavat – különösen azért, mert története és élővilága jóval több érdekességet rejt, mint első pillantásra gondolnánk.

Egy hely, ahová ősszel is érdemes visszatérni

Szeptember elején lassan változni kezd a Bükk.

Még sokáig zöldek az erdők, de a reggelek már hűvösebbek, a fények lágyabbak, majd fokozatosan megjelennek az első őszi színek. A Gyári-tó ilyenkor talán még hangulatosabb, mint a nyári csúcsszezonban.

Egerből ráadásul nem kell messzire utaznunk.

Egy tó, egy több mint százéves ipartörténeti emlék, különleges élővilág, erdők, túraútvonalak és fölöttük a Bél-kő hatalmas sziklafala – a bélapátfalvai Gyári-tó továbbra is Heves vármegye egyik olyan kirándulóhelye, amelyet kár lenne kihagyni.

Források

 
Top