Eger egyik legrégebbi vallási hagyománya elevenedett meg ismét a Szervita templomban. 2026. szeptember 20-án, vasárnap délelőtt ünnepi szentmisével és a Fájdalmas Anya kegyszobrát kísérő körmenettel folytatódott a kétnapos búcsú, amelynek az idén különleges személyes jelentőséget is adott, hogy a szentmisét Szántó József főesperes, aranymisés plébános mutatta be. Ötven esztendő papi szolgálatáért adott hálát az egri hívek és zarándokok közösségében.
A vasárnapi ünnep azonban jóval több volt egy egyházi eseménynél. A Szervita templom évszázadok óta Eger egyik különleges lelki helye, a Fájdalmas Anya tisztelete pedig olyan hagyomány, amely generációkon keresztül kapcsolta össze a város lakóit és az ide érkező zarándokokat.
Megtelt a Szervita templom
A búcsú vasárnapi programja már reggel elkezdődött. 8 órakor a betegekért mutatott be szentmisét dr. Dolhai Lajos, majd 9.30-kor a Hétfájdalmú Szűzanya rózsafüzérét imádkozták el. A búcsú központi eseménye 10.30-kor kezdődött: az ünnepi szentmisét Szántó József főesperes celebrálta.
A templom padsorait megtöltötték a hívek, és az ünnepen a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai is jelen voltak – a fekete ünnepi viseletben, jelvényeikkel helyet foglaló küldöttek a helyszínen készült fényképeken is jól láthatók.
A szentmisét követően a hagyományoknak megfelelően körmenet indult a templom körüli utcákon. A virágokkal feldíszített Fájdalmas Anya-szobrot vállukon vitték a résztvevők, a menetet gyertyákat vivő hívek kísérték.
Ez a mozzanat évtizedek, sőt évszázadok óta hozzátartozik az egri búcsúhoz: korábbi esztendők főegyházmegyei beszámolói ugyancsak megemlékeznek a templom környékét bejáró ünnepi körmenetről.
50 év papi szolgálatért adott hálát
Az idei ünnep egyik különlegessége Szántó József aranymisés jubileuma volt. Az Egri Főegyházmegye hivatalos programja is külön kiemelte, hogy a vasárnap délelőtti ünnepi szentmise és körmenet főcelebránsa az aranymisés főesperes.
Így az évszázados Mária-ünnep 2026-ban egy személyes hálaadással is összekapcsolódott: öt évtized papi szolgálata találkozott Eger több száz éves búcsújáró hagyományával.
A búcsú szeptember 19-én, szombaton kezdődött. Délután Mária keresztútját végezték el, majd Bakos Tamás atya tartott katekézist Máriáról. Ezt a családokért bemutatott szentmise, este pedig szentségimádás követte. A vasárnapi ünnepi mise és körmenet után 15 órakor a Loretói litánia zárta a programot.
Egy kegyszobor, amely 1689 óta Egerben van
A Fájdalmas Anya egri tiszteletének története egészen a török uralom utáni időszakig vezethető vissza.
A Szűz Mária Szolgái, vagyis a szerviták 1689-ben telepedtek meg Egerben, és ugyancsak ebben az évben kapták bécsi rendtársaiktól a fából készült Fájdalmas Anya-kegyszobrot. A későbbi hagyomány szerint Preiner Ferenc egri várkapitány gyógyulását is a Fájdalmas Szűz közbenjárásának tulajdonították. A kegyszobor híre terjedni kezdett, és egyre több zarándok érkezett hozzá.
A szerviták 1732-re építették fel templomukat a mai Servita utcában. Az egri Fájdalmas Anya tisztelete idővel olyan jelentőssé vált, hogy a szervita búcsú a város egyik legfontosabb vallási eseményévé fejlődött.
Különösen megrendítő, hogy a kegyhely története szorosan összekapcsolódott az emberi szenvedéssel. A 18. századi pestisjárvány idején sokan itt kerestek lelki oltalmat, később pedig háborúkban elesett katonák hozzátartozói is elzarándokoltak a Fájdalmas Anyához. A templom történetének régi emlékei között fogadalmi táblácskák is őrzik azoknak a háláját, akik gyógyulásuk vagy meghallgatott imájuk után tértek vissza.
Nem egyszerűen egy szeptemberi esemény
Az egri Fájdalmas Anya-búcsú erejét talán éppen a folytonossága adja.
Változott körülötte a város, átalakult a Servita utca és a Cifra hóstya, nemzedékek nőttek fel és tűntek el, a templom harangja azonban újra és újra búcsúra hívta az egrieket.
A korábbi évek dokumentumai azt mutatják, hogy a szokás lényegi elemei máig megmaradtak: szentmisék, Mária-imádságok, a betegekért és családokért mondott könyörgések, szentségimádás, majd az ünnepi nagymise és a körmenet. A Fájdalmas Anya egri tisztelete tehát nem múzeumi emlék, hanem ma is élő városi hagyomány.
A 2026-os búcsú ezt különösen szépen mutatta meg. A zsúfolásig megtelő templom, a régi kegyszobor, az utcára kilépő körmenet és egy pap ötvenéves szolgálatáért mondott hála ugyanannak a történetnek lett része.
Egerben ezen a szeptemberi vasárnapon valóban találkozott múlt és jelen.
Források
Egri Főegyházmegye – Fájdalmas Anya búcsú Egerben, 2026. szeptember 19–20.
Egri Főegyházmegye – A szeretet együtt jár a szenvedéssel: a szervita búcsú történeti háttere
Egri Főegyházmegye – korábbi beszámoló a Fájdalmas Anya-búcsúról és a körmenetről
Egri Főegyházmegye – a kegyszobor és az egri búcsú története
Egri Főegyházmegye – a 2016-os Fájdalmas Anya-búcsú programja és hagyományai
Egri Főegyházmegye – beszámoló a Fájdalmas Anya-búcsú hagyományáról
Eger Cifra Hóstya – a 2026-os búcsúról közölt helyszíni beszámoló és fotók
Borítókép: 2026. szeptember – Fotó: Eger Cifra Hóstya.