Egy 2018-ban készült légifotó ma már nem egyszerűen látványos felvétel az Egri várról. Nyolc év távlatából helytörténeti dokumentum: olyan állapotot őrzött meg, amelyhez képest bástya született újjá, régészeti feltárások zajlottak, nagyszabású fejlesztések készültek elő, miközben két súlyos omlás is figyelmeztetett arra, milyen sérülékeny a több évszázados erődrendszer. Megnéztük, mi minden történt a várban 2018 és 2026 között.
Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió, 2018 – Légifotó.com
2018 – egy vár nagy tervek előtt
A Civertan Grafikai Stúdió 2018-as légifotója éppen egy különösen érdekes pillanatban örökítette meg az Egri várat.
A Modern Városok Program és más fejlesztések révén ekkor komoly átalakulás előtt állt az erődítmény. Régészeti kutatások, rekonstrukciók és turisztikai fejlesztések egész sora szerepelt a tervek között.
Erről már akkor, 2018 februárjában a Minden, ami Eger oldalán is beszámoltunk. A Provizori palota alapjait már feltárták a régészek, és a tervezett várfejlesztéshez ekkor kapcsolódott hozzá a Zárkándy-bástya helyreállítása is.
Várfelújítás – A Provizori palota alapjait már feltárták a régészek – Minden, ami Eger, 2018
Egy másik, ugyancsak 2018-as cikkünkben már arról írtunk, hogy a Zárkándy-bástya rekonstrukciója megkerülhetetlen feladattá vált, és mintegy 600 millió forintos nagyságrendű beruházással számoltak.
Modern Városok – 90 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg Egerben – Minden, ami Eger, 2018
Vagyis a most közölt légifotó tulajdonképpen a nagy változások kezdetének évében mutatja a várat.
A Zárkándy-bástya: a 2018-as tervekből valóság lett
Ha azt keressük, mi változott látványosan azóta, az egyik legfontosabb válasz egyértelműen a Zárkándy-bástya.
A bástya különleges helyzetét az Eger–Putnok vasútvonal kialakítása okozta. Az 1905–1907 között végzett építkezések során a vasút nyomvonalát a vár területén vezették át, az útban lévő várfalakat elbontották, a Zárkándy-bástya pedig gyakorlatilag elszakadt a vár többi részétől. A megmaradt falakat évtizedeken keresztül pusztította az idő és a növényzet.
A 2018-ban induló beruházás azonban megváltoztatta a sorsát.
A helyreállítás teljes bekerülési költsége 623,268 millió forint volt, ebből a kivitelezés közel 536 millió forintba került. A munkálatok nemcsak a felszínen látható falakat érintették: a bástya alatt húzódó aknafigyelő folyosókat is helyreállították.
2020 júliusára elkészült a Zárkándy-bástya helyreállítása.
A föld alatti folyosórendszer mintegy 150 méterrel bővült, amelyből további 100 métert tettek látogathatóvá.
Eger.hu – Elkészült a Zárkándy-bástya helyreállítása
Dobó István Vármúzeum – Újjászületett a Zárkándy-bástya
A blogon később is visszatértünk a Zárkándy történetéhez
A Zárkándy-bástya történetének van egy olyan különlegessége, amely mellett naponta vonatok haladnak el, mégsem minden egri gondol bele.
A vasút szinte kettévágta a történelmi erődítmény egy részét.
Erről 2025-ben külön cikkben is írtunk:
Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Minden, ami Eger
A cikk részletesen bemutatta a Zárkándy-bástya és az Eger–Putnok vasút kapcsolatát, valamint a későbbi helyreállítást.
Így a 2018-as légifotón látható vasútvonal sem egyszerű háttérelem: Eger egyik legkülönösebb 20. századi műemléki beavatkozásának nyoma.
Régészek dolgoztak a vár alatt és a várudvaron
A látványos építkezésekkel párhuzamosan folytatódtak a régészeti kutatások is.
2019-ben például a tervezett állagmegóvó és fejlesztési munkákat megelőző régészeti feltárás zajlott.
Az Egri vár ebből a szempontból különleges hely: egy-egy építési beavatkozás előtt nem lehet egyszerűen felvonulni a munkagépekkel. A föld alatt középkori épületek, falak, temetkezések és korábbi építési periódusok maradványai rejtőzhetnek.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa az Egri várnál egészen 2025-ig tartalmaz újabb régészeti dokumentációkat, köztük 2024-es és 2025-ös tételeket is.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Vár
2021 – leomlott a Szép-bástya támfalának egy része
A fejlesztések mellett azonban egy másik folyamat is egyre láthatóbbá vált: a várfalak állapotromlása.
2021 februárjában mintegy húszméteres szakaszon leomlott a Szép-bástya támfalának egy része. Személyi sérülés nem történt.
Az omlást követően megkezdődött a veszély elhárítása és a szerkezet stabilizálása, a Szép-bástya problémája azonban ezzel nem oldódott meg véglegesen.
Ez azért különösen fontos 2026-ból visszanézve, mert a bástya továbbra is szerepel a helyreállításra váró kritikus várterületek között.
A nagy várfejlesztésből nem minden valósult meg
2018-ban ennél jóval nagyobb átalakulást terveztek.
A középkori főtér, a Provizori palota, a középkori székesegyház környezete, a Föld- és Tömlöc-bástya és további területek megújítása is napirenden volt.
A vár északi részének helyreállítására vonatkozó tervek közül azonban több végül nem jutott el a kivitelezésig.
Ennek következménye évekkel később vált különösen fontossá.
A Földbástya és a Tömlöcbástya helyreállításának kiviteli tervei ugyanis már 2019-re elkészültek, de a kivitelezéshez szükséges forrás végül nem állt rendelkezésre. Ezt 2026-ban maga az egri önkormányzat is megerősítette.
2025 – újabb omlás, ezúttal a Földbástyánál
2025 novemberében újabb komoly figyelmeztetés érkezett.
Leomlott a Földbástya nyugati falának egy része.
A veszélyes területet lezárták, majd két ütemben elkészült az ideiglenes dúcolás. Az eset azért is különösen fájó, mert ennek a területnek a helyreállítására már évekkel korábban léteztek tervek.
Erről a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk:
A történetből kiderült: nem hirtelen felismert problémáról volt szó. A Földbástya és a Tömlöcbástya teljes helyreállítási tervei már évekkel az omlás előtt elkészültek.
2026: kiderült, hogy több várfal rosszabb állapotban van, mint gondolták
A 2024-ben megkezdett új műemléki mentőprogram keretében a várat már korszerű módszerekkel, többek között lézerszkenneléssel, statikai vizsgálatokkal és műemléki kutatásokkal mérik fel.
2026-ra elkészült a teljes vár statikai felmérése.
Az eredmény pedig nem mindenütt volt megnyugtató.
Az önkormányzat szerint több falszakasz állapota rosszabbnak bizonyult, mint korábban feltételezték.
A Földbástyánál például a vizsgálatok során kiderült, hogy a kéregfal és a falmag kapcsolata bizonytalan, közöttük helyenként akár 5–6 centiméteres hézag található.
Próbainjektálásokat végeztek annak megállapítására, milyen technológiával lehet biztonságosan megszilárdítani a szerkezetet.
Újabb problémás falszakasz jelent meg
2026 nyarán egy másik helyen is be kellett avatkozni.
A Kovácsok–Lakatosok tornyától délre található várfalszakasznál kváderkövek hullottak ki. Az örökségvédelmi hatóság dúcolást és helyreállítást rendelt el, a munkálatok pedig megkezdődtek.
Ez már azt mutatja, hogy nem egyetlen bástya elszigetelt problémájáról van szó.
Közel 2,3 milliárd forintból mentik a vár veszélyes részeit
2024 végén 1 milliárd forint állami támogatást kapott Eger a legkritikusabb várfalak megóvására.
Ehhez 2026-ban további 1,289 milliárd forint érkezett, így közel 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre a program folytatására.
A legfontosabb érintett területek között szerepel:
- a Tömlöcbástya,
- a Földbástya,
- a Dézsmapince,
- a Szép-bástya,
- valamint a várudvarok egyes részei.
2026 nyarára a Tömlöcbástya, a Földbástya, a Szép-bástya és a várudvarok első ütemének engedélyes tervei elkészültek és jogerőssé váltak.
A Földbástyánál már a kiviteli terv is elkészült és átesett a tervellenőrzésen, a kivitelezési közbeszerzés előkészítése pedig megkezdődött.
Közben százéves lett az Egri vár modern régészeti kutatása
A nyolc év történetéhez egy szép évforduló is kapcsolódik.
2025-ben volt száz éve annak, hogy 1925-ben megkezdődtek az Egri vár modern kori régészeti feltárásai.
A centenáriumhoz kapcsolódóan a Dobó István Vármúzeum külön szakmai programot szentelt az ásatások és műemléki helyreállítások történetének.
Ez azért is érdekes, mert a 2018–2026 közötti események tulajdonképpen ugyanannak a száz éve tartó folyamatnak a folytatásai: feltárni, megérteni és megőrizni azt, ami az évszázadokból megmaradt.
Nyolc év története egyetlen légifotón
Érdemes ezek után még egyszer megnézni a Civertan Grafikai Stúdió 2018-as légifotóját.
A képen nem egyszerűen az akkori Egri vár látható.
Ez az az év, amikor már zajlottak a Provizori palotához kapcsolódó régészeti munkák, amikor a Zárkándy-bástya helyreállítása bekerült a nagy fejlesztések közé, és amikor még egészen más jövőt képzeltek el a vár több területének.
Azóta helyreállították és 2020-ban átadták a Zárkándy-bástyát, újabb száz méternyi föld alatti járat vált látogathatóvá. 2021-ben leomlott a Szép-bástya támfalának egy része. 2025-ben a Földbástya falának egy szakasza omlott le. 2026-ra elkészült a teljes statikai felmérés, újabb veszélyes falszakasz került elő, miközben közel 2,3 milliárd forintos mentőprogram készíti elő a következő nagy helyreállításokat.
Nyolc év egy vár több évszázados történetében rövid idő. Az Egri vár esetében azonban ez a nyolc esztendő is megmutatta, hogy a műemlék nem egy egyszer elkészült, változatlan történelmi díszlet. Folyamatosan kutatni, javítani és védeni kell.
A 2018-as légifotó pedig ma már ennek a történetnek egy különleges pillanatfelvétele.
Korábbi cikkeink – Minden, ami Eger
Várfelújítás – A Provizori palota alapjait már feltárták a régészek (2018)
Modern Városok – 90 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg Egerben (2018)
Az Egri vár – Eger nagy történelmi múltú vára (2018)
Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül (2025)
Források
Eger.hu – Szakszerűen halad az Egri vár helyreállítása, 2026. július 28.
Eger.hu – Az Egri vár fejlesztése
Eger.hu – Elkészült a Zárkándy-bástya helyreállítása
Dobó István Vármúzeum – Újjászületett a Zárkándy-bástya
Eger.hu – Régészeti feltárás a várban
Magyar Nemzeti Múzeum – Régészeti Adatbázis: Eger, Vár
Dobó István Vármúzeum – Az Egri vár régészeti feltárásának 100 éve, 1925–2025
Borítókép: Egri vár, 2018 – légifotó: Civertan Grafikai Stúdió / Légifotó.com.