Ma már történelmi dokumentumként nézhetünk Volom Zoltán 1985-ben készült egri légifelvételére. A kép középpontjában az Egri Bazilika áll, körülötte pedig olyan épületek és városi terek rajzolódnak ki, amelyek ma is meghatározzák Eger arculatát. A részleteket figyelve azonban hamar kiderül: ez még egy egészen más Eger.
A Fortepan gyűjteményében fennmaradt felvétel különösen érdekes azért is, mert éppen abban az időszakban készült, amikor a Bazilika csaknem tíz éven át tartó nagy rekonstrukciója zajlott. Egy 1985. júniusi Népújság-cikk szerint a munkálatok 1977-ben kezdődtek, és 1987-re, a főszékesegyház fennállásának 150. évfordulójára tervezték befejezni.
Egy pillanatkép Eger központjáról, 1985-ből
A magasból készült fényképen szinte tankönyvszerűen kirajzolódik Eger történelmi központjának egyik legfontosabb építészeti együttese.
Középen a Bazilika hatalmas klasszicista tömege, vele szemben jobbra a Líceum, mögötte és körülötte pedig a belváros sűrű háztömbjei láthatók. A Bazilika másik oldalán az Érseki Palota épületegyüttese húzódik, balra pedig már az Érsekkert fái és parkos területei jelennek meg.
Éppen ettől értékes a kép: nem egyetlen műemléket örökített meg, hanem azt is, hogyan illeszkedett a Bazilika Eger 1980-as évekbeli városszerkezetébe.
A mai szemmel nézve feltűnőek az utak, a parkolófelületek, az akkori járművek, a jóval kevésbé turistákra szabott közterületek, valamint az a városi környezet, amelyet azóta több helyen jelentősen átépítettek.
A Bazilika éppen nagy felújítás alatt állt
Az 1985-ös év különösen érdekes a Bazilika történetében.
A Népújság 1985. június 19-én „Megszépül a bazilika” címmel számolt be az akkor már nyolcadik éve tartó rekonstrukcióról. A korabeli tudósítás szerint a nagyszabású munka 1977-ben kezdődött, és tíz évre tervezték. A beruházás költségét akkor 30 millió forintra tették.
Külön feladatot jelentett Marco Casagrande olasz szobrász monumentális alkotásainak helyreállítása. A főhomlokzathoz tartozó, az időjárástól erősen megviselt szobrok újrafaragásán a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei dolgoztak.
Vagyis amikor Volom Zoltán fényképe készült, a Bazilika nem egyszerűen Eger egyik régi műemléke volt, hanem egy hosszú rekonstrukció alatt álló épület.
A munkák céldátuma 1987 volt. Nem véletlenül: ekkor ünnepelték a főszékesegyház felszentelésének 150. évfordulóját.
A templom, amely alig néhány év alatt épült fel
A mai főszékesegyház építését Pyrker János László érsek kezdeményezte. A terveket Hild József készítette, az építkezés 1831-ben kezdődött, a templom felszentelésére pedig 1837-ben került sor.
Érdekesség, hogy miközben maga az épület meglepően gyorsan elkészült, belső művészeti kialakítása még hosszú évtizedeken keresztül folytatódott.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk az Egri Bazilika kevésbé ismert érdekességeit bemutató összeállításban.
A Bazilika és a vele szemben álló Líceum együtt Eger egyik legkülönlegesebb építészeti tengelyét alkotja. A légifelvételen különösen jól látszik ez a kapcsolat.
A Líceum – Eger tudományos központja
A kép jobb oldalán hatalmas tömbként jelenik meg a Líceum.
Az épület története jóval korábbra nyúlik vissza a Bazilikáénál. Eszterházy Károly püspök nagyszabású oktatási terveinek egyik legfontosabb emléke lett, és évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott Eger oktatási és tudományos életében.
A Bazilika és a Líceum közötti tér már a 19. században Eger reprezentatív központjává vált. A két monumentális épület különös párbeszédet folytat egymással: az egyik a 18. századi késő barokk, a másik a 19. századi klasszicizmus világát képviseli. A Líceum történetét feldolgozó szakirodalom szintén hangsúlyozza e két épület szoros városképi kapcsolatát.
Az Érseki Palota – évszázadok építkezéseinek eredménye
A Bazilika mellett húzódó Érseki Palota sem egyetlen korszak alkotása.
Egyes részei egészen a 16. századig vezethetők vissza. Nagyobb kiépítése Erdődy Antal Gábor püspök idején, 1715 és 1732 között történt Giovanni Battista Carlone közreműködésével. Később Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly is alakította az épületegyüttest, majd Pyrker János László idején újabb déli részekkel bővült.
Így a légifelvétel egyetlen képen mutatja meg Eger több évszázadnyi egyházi és oktatási építészetét.
És milyen volt 1985-ben a Bazilika kulturális élete?
A korabeli újság egy másik apró részlete különösen szépen idézi fel az akkori Egert.
Ugyanabban az 1985. június 19-i Népújságban, amely a Bazilika rekonstrukciójáról tudósított, beszámoló jelent meg az Egri Szimfonikus Zenekar bazilikában rendezett hangversenyéről is.
Az esemény az 1985-ös Bach–Händel-emlékévhez kapcsolódott. A koncerten többek között Simándy József Kossuth-díjas operaénekes és Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűművész is fellépett.
Ez apró, de fontos részlet: megmutatja, hogy a főszékesegyház már akkor sem pusztán vallási és műemléki helyszín volt, hanem Eger komolyzenei életének is jelentős tere.
Negyvenegy év alatt mennyit változott a környék?
Ha a fotót összevetjük a mai városképpel, az alapvető építészeti tengely meglepően változatlan.
A Bazilika, a Líceum és az Érseki Palota ma is ugyanúgy meghatározza a városnak ezt a részét.
A környezet azonban sokat változott.
Különösen érdekes párhuzam, hogy az 1985-ös képen látható Bazilika egy hosszú felújítás közepén állt, majd több mint három évtizeddel később ismét nagyszabású rekonstrukció kezdődött. A legutóbbi munkálatok során már nemcsak az épület külső és belső restaurálását végezték el: megújultak a lépcsők és a környezet, korszerűsítették a műszaki rendszereket, valamint új látogatói funkciók is kialakultak.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már bemutattuk azt is, milyen panoráma nyílik napjainkban a Bazilika tornyából Egerre – vagyis szinte megfordíthatjuk Volom Zoltán 1985-ös nézőpontját: ma már a főszékesegyházból is szemügyre vehetjük a körülötte fekvő várost.
Egy fénykép, amelyen már maga a „jelen” is történelem
1985-ben senki nem történelmi Egert fényképezett.
Ez volt egyszerűen az akkori Eger.
Az utcákon Ladák, Trabantok és Wartburgok jártak, a Bazilika felújítása évek óta tartott, az épületben hangversenyeket rendeztek, az Érsekkert fái pedig ugyanúgy körülölelték a városközpontot, ahogyan ma.
Negyvenegy év elteltével viszont Volom Zoltán légifelvétele már valódi várostörténeti dokumentum.
És talán éppen az benne a legérdekesebb, hogy Eger egyik legfontosabb része egyszerre tűnik nagyon ismerősnek és mégis egészen másnak.
Források
Minden, ami Eger – Az Egri Bazilika titkai – 7 különlegesség
Minden, ami Eger – Eger a magasból, panoráma az Egri Bazilika tornyából
Minden, ami Eger – Eger templomai és tornyai
Fortepan – Eger, 1985, Volom Zoltán, 318617
Hungaricana – Népújság, 1985. június 19.: Megszépül a bazilika
Egri Főegyházmegye – a Bazilika rekonstrukciója
Borítókép: Eger, a Bazilika és környéke, 1985. Fotó: Volom Zoltán / Fortepan, 318617.