Cserépváralja környéke a Bükkalja egyik legizgalmasabb vidéke. Az erdővel benőtt hegyoldalakból itt különös riolittufa-sziklák, kúpok és tornyok emelkednek ki, oldalukban pedig szabályos, emberkéz által faragott fülkék sorakoznak. Ezek a kaptárkövek, amelyek egyszerre őrzik a Bükkalja vulkáni múltjának és az itt élő emberek évszázados kőkultúrájának emlékeit.
A mellékelt felvételen is Cserépváralja környékének jellegzetes, növényzettel körülölelt sziklaformái láthatók.
A vulkáni múlt formálta a tájat
A Bükkalja kaptárkövei jellemzően könnyen faragható vulkáni tufából alakultak ki. A vízmosások és az erózió hosszú idő alatt felszabdalták a lejtőket, és helyenként különálló kúpokat, sziklatornyokat hagytak hátra. Az ember később ezeknek a természetes képződményeknek az oldalába faragta a ma is látható fülkéket.
Éppen ez teszi különlegessé a kaptárköveket: maga a szikla természetes képződmény, a fülkék viszont emberi eredetűek.
A nagy kérdés az, hogy mire használták őket.
Mire szolgáltak a fülkék?
A kaptárfülkék rendeltetése hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat. Többféle elképzelés született: kapcsolatba hozták őket méhészettel, kultikus vagy áldozati tevékenységgel, illetve egyéb gyakorlati használattal is. Egyetlen, minden fülkére és lelőhelyre egyformán alkalmazható magyarázat azonban nem tekinthető bizonyítottnak.
A kérdésnek komoly egri kutatástörténete is van. Bartalos Gyula már a 19. század végén foglalkozott az Eger környéki kaptárkövekkel és barlangokkal. Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvében később Baráz Csaba és Mihály Péter is közölt kaptárkő-topográfiai kutatásokat.
Cserépváralja valóságos kaptárkő-birodalom
Cserépváralja környezetében nem egyetlen kaptárkőről beszélhetünk. Több, egymástól elkülönülő lelőhely található itt, köztük a Mangó-tető, a Csordás-völgy, a Furgál-völgy, a Nagy-Bábaszék–Szőlő-tető, a Köves-lápa, a Koldustaszító, a Setét-völgy és a Vén-hegy kaptárkövei. Több közülük országosan védett természeti emlék.
Az egyik leglátványosabb a Mangó-tető Nagykúpja, amelyet Ördögtoronynak is neveznek. A 16,2 méter magas tufakúp oldalán 25 erősen kopott fülke található. A közeli Kiskúppal együtt ezen a lelőhelyen 30 fülkét tartanak nyilván. A Nagykúpot és a Kiskúpot már 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították, 1977-től pedig a Bükki Nemzeti Parkhoz tartoznak.
Nem kevésbé érdekes a Csordás-völgy: itt öt fülkés sziklát és összesen 31 fülkét tart nyilván a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Az egyik nagy sziklakúpon önmagában 16 nagyméretű fülke sorakozik, az oldalsó kúpon további három.
A Furgál-völgyben pedig öt sziklán összesen 32 fülke található. A nemzeti park találó hasonlata szerint a völgy északi oldalán sorakozó sziklák hatalmas, kővé vált cápauszonyokra emlékeztetnek.
Országosan védett emlékek
A kaptárkövek jelentőségét mutatja, hogy a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet számos ilyen helyszínt országos jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánított. Cserépváralján többek között a Furgál-völgy, a Nyúl-völgy-oldal, a Setét-völgy és a Vén-hegy kaptárkövei kaptak ilyen védelmet.
A történet ráadásul Eger és Heves térsége felé is folytatódik: ugyanez a rendelet védi többek között az egri Cakó-tető és Mész-hegy, az egerszalóki Menyecske-hegy és Öreg-hegy, valamint az egerbaktai Szent-völgy kaptárköveit is.
Így a cserépváraljai sziklák nem elszigetelt különlegességek, hanem annak a Bükkalját átszövő kultúrtájnak a részei, amely Eger környékén is számos emléket őriz.
Hungarikum lett a bükkaljai kőkultúra
A kaptárkövek jelentősége ma már túlmutat az egyes sziklákon. A „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” 2016-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A fogalom nemcsak a fülkés sziklákat jelenti, hanem azt az egész sajátos világot, amelyben a kő meghatározta az ember és a táj kapcsolatát: a kőfaragást, a barlanglakásokat, pincéket, kőbújókat és a szakrális kőemlékeket is.
Ehhez 2024-ben újabb nemzetközi elismerés társult: a Bükk-vidék bekerült az UNESCO Globális Geoparkok hálózatába. Az UNESCO a terület több mint 300 millió évet átfogó földtani örökségét és vulkáni múltját is kiemeli.
Cserépváralja kaptárkövei így ma már nemcsak egy különleges kirándulóhely részei. Egy olyan táj emlékei, ahol a földtörténet és az emberi tevékenység szinte szó szerint ugyanabba a kőbe írta bele a történetét.
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Cserépváralja, Mangó-tető
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Csordás-völgy
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Furgál-völgy
Kaptárkő Egyesület Eger – Mangó-tető, Nagykúp és Kiskúp
Hungarikumok Gyűjteménye – Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
Nemzeti Jogszabálytár – a kaptárkövek országos védelméről
UNESCO – a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark
Borítókép: Kaptárkövek Cserépváralja mellett. Fotó: Civertan Grafikai Stúdió.