Dr. Kapor Elemér több mint négy évtizeddel ezelőtt tette fel a kérdést: ki lehetett az a Szépasszony, akinek nevét Eger legismertebb borospincés völgye őrzi? Az 1981-ben megjelent írás a magyar néphit és mitológia világában kereste a választ. A történet ma is izgalmas, de egy fontos dolgot érdemes hozzátenni: a Szépasszony-völgy nevének eredetére máig nincs minden kétséget kizáró történeti bizonyíték.
„Ki volt a Szépasszony?”
Dr. Kapor Elemér – írói nevén Apor Elemér – Eger történetének egyik különleges krónikása volt. Újságíróként, szerkesztőként, költőként és helytörténeti szerzőként évtizedeken át foglalkozott a város múltjával. Iskoláit Egerben végezte, az Egri Jogakadémián is tanult, később pedig az Eger című lap szerkesztője lett.
1981-es írásában a Szépasszony-völgy nevének egyik legérdekesebb magyarázatát járta körül.
Kapor szerint a név megfejtését nem feltétlenül egy egykor élt egri asszony történetében kell keresni. Figyelme inkább a régi magyar néphit felé fordult.
Ebben két, Egerhez is kötődő 19. századi szerző munkájára támaszkodott: Ipolyi Arnold Magyar Mythologiájára és Kandra Kabos Magyar mythologia című könyvére.
Kandra műve különösen fontos egri vonatkozású forrás: a Magyar mythologia eredeti kiadása 1897-ben Egerben, Beznák Gyula kiadásában jelent meg. A könyv ma a Magyar Elektronikus Könyvtárban digitálisan is olvasható.
Kandra Kabos: Magyar mythologia – Magyar Elektronikus Könyvtár
Egy ősi nőalak emléke maradhatott fenn?
Kapor Elemér azt a magyarázatot ismertette, amely szerint a „Szépasszony” a régi magyar hiedelemvilág női alakja lehetett.
Kandra Kabos összegzésében a Szépasszony alakjához a szerelem, a szépség, ugyanakkor számos természetfeletti és félelmetes tulajdonság is kapcsolódott. A későbbi néphitben már nem egyszer jóval sötétebb szerepet kapott: a szépasszonyokról azt tartották, hogy éjszaka járnak, forgószélben táncolnak, embereket tévesztenek meg vagy betegséget okozhatnak. Kandra valóban részletesen foglalkozott ezekkel a hagyományokkal.
Kapor 1981-ben mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a Szépasszony alakja egy sokkal régebbi hitvilág emlékét őrizhette.
Az egri völgy nevének eredetét azonban ma sem szabad lezárt történelmi tényként bemutatni.
Amit biztosan tudunk a Szépasszony-völgy nevéről
Eger városának egy korábbi történeti összefoglalója szerint a területet a 19. század közepéig Koháry-völgyként is ismerték. A ma használatos Szépasszony-völgy elnevezés első ismert írásos említése 1843-ból származik.
A név eredetére több magyarázat maradt fenn.
Az egyik éppen az, amelyet Kapor Elemér is ismertetett: a Szépasszony a régi magyar hitvilág szerelemhez kapcsolódó nőalakja lehetett. Egy másik hagyomány szerint egy feltűnően szép asszony mérte itt a jó egri bort. Megint más történet egy környékbeli villa szép asszonyával hozza kapcsolatba az elnevezést.
A levéltári adatok azonban egyik történetet sem bizonyítják egyértelműen. Ezt az egri történeti források is hangsúlyozzák.
Vagyis Kapor Elemér 1981-es magyarázata rendkívül érdekes és fontos része a völgy történetének, de inkább néprajzi-mitológiai értelmezésként, nem bizonyított néveredetként érdemes kezelni.
A pincék története már biztosabb talaj
Miközben a Szépasszony kilétét homály fedi, a pincék múltjáról jóval pontosabb adataink vannak.
A völgy Öregsorának kialakítása 1774-ben kezdődött püspök-földesúri engedéllyel, és egy 1781-es összeírás már 32 borospincét említett. Az évszázadok során a terület Eger legnagyobb összefüggő borpincés negyedévé fejlődött.
A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk a völgy múltjával. Az „Eger, a legendák városa” című összeállításban már felvetettük a kérdést, hogy ki lehetett a Szépasszony, és ugyancsak bemutattuk az 1843-as első ismert névemlítést, valamint az Öregsor történetét.
Minden, ami Eger – Eger, a legendák városa
Régi fényképek segítségével pedig azt is felidéztük, milyen volt a Szépasszony-völgy a hatvanas–hetvenes években.
Minden, ami Eger – Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket
És ott áll ma a Szépasszony is
A névhez ma már egy valódi szoboralak is társul a völgyben.
A Szépasszony szobrát Debreczeni Zsóka készítette, és 2000-ben állították fel. A nőalak szőlővel és boroskancsóval jeleníti meg azt a világot, amely évszázadok óta összeköti Egert a szőlővel és a borral. A szobrot később restaurálták is.
Így amikor ma elhaladunk mellette, valójában egy jóval régebbi kérdéssel találkozunk.
Ki volt a Szépasszony?
Egy ősi istennő emléke? A néphit titokzatos nőalakja? Egy valóban élt egri asszony? Vagy az évszázadok alatt egymásra rakódott történetekből született legenda?
Biztos választ ma sem tudunk.
Talán éppen ezért olyan jó a történet. A Szépasszony-völgy neve ugyanúgy Eger része lett, mint a tufába vájt pincék, az egri bor és azok a történetek, amelyeket nemzedékek adtak tovább egymásnak.
Kapor Elemér pedig 1981-ben nagyon találóan zárta írását: „Jó lesz tehát vigyázni, völgyet járó, borivó feleim: kötőjébe ne essünk!”
Források
Minden, ami Eger – Eger, a legendák városa
Minden, ami Eger – Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket
Eger város – Eger Magazin, történeti összefoglaló a Szépasszony-völgyről
Egri Történeti Ismerettár – A Szépasszony-völgy rövid története
Magyar Elektronikus Könyvtár – Kandra Kabos: Magyar mythologia
MaNDA – Ipolyi Arnold: Magyar mythologia
Magyar Elektronikus Könyvtár – Apor Elemér életrajza
Magyar Katolikus Lexikon – Kapor Elemér
Borítókép: A Szépasszony szobra az egri Szépasszony-völgyben. Fotó: Szinok Gábor.