Nehéz időszakot él a magyar borágazat: 2026 első hét hónapjában közel ötödével csökkent a borexportból származó bevétel, miközben a belföldi értékesítés is jelentősen visszaesett. Az országos folyamatok az Egri borvidék számára is fontos figyelmeztetést jelentenek, ugyanakkor Eger helyzete több szempontból különleges. Az elmúlt hónapokban ugyanis éppen a minőségi, egyedi karakterű egri borokra irányult komoly nemzetközi figyelem.
4,7 milliárd forinttal kevesebbet hozott a magyar bor
Az Agrárközgazdasági Intézet friss borpiaci adatai alapján látványosan gyengült a magyar bor külpiaci teljesítménye.
2026 januárja és júliusa között 698,9 ezer hektoliter magyar bor került külföldre, ami csaknem 16 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.
Még nagyobb a csökkenés, ha a bevételt nézzük.
A borexport értéke 18 százalékkal, 21,5 milliárd forintra esett, vagyis egyetlen év alatt mintegy 4,7 milliárd forint exportbevétel tűnt el. Az adatok a gyöngyöző borokat és pezsgőket nem tartalmazzák.
Különösen a lédig, vagyis nem palackozott borok kivitele esett vissza. Ezekből 467,8 ezer hektolitert értékesítettek külföldön, közel ötödével kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ebből származó bevétel pedig mintegy negyedével, 8,33 milliárd forintra zuhant.
A palackozott borok valamivel jobban tartották magukat: kivitelük 6 százalékkal, 231,1 ezer hektoliterre mérséklődött, de a bevétel itt is közel 13 százalékkal csökkent.
Itthon is kevesebb bor fogy
Nemcsak a külföldi piac okoz gondot.
Az AKI által megfigyelt, Magyarországon termelt és itthon értékesített borok átlagos feldolgozói értékesítési ára 2026 januárja és augusztusa között 12,6 százalékkal emelkedett, és elérte a hektoliterenkénti 42,2 ezer forintot.
Az értékesített mennyiség viszont 19 százalékkal, 200,9 ezer hektoliterre csökkent. Az AKI legfrissebb jelentése is megerősíti a közel 13 százalékos áremelkedést.
Különösen nagy a változás a fehérboroknál: az érintett kategóriákban az átlagár több mint 22 százalékkal emelkedett, miközben az értékesített mennyiség csaknem 30 százalékkal visszaesett.
A vörös- és rozéboroknál ugyanakkor más folyamat figyelhető meg: az átlagár 6 százalékkal mérséklődött, miközben az értékesített mennyiség 8,3 százalékkal nőtt.
Ez Eger számára különösen érdekes adat, hiszen az Egri borvidék legismertebb bora továbbra is a vörös házasítás, az Egri Bikavér.
Egerben közben egy másik történet is kirajzolódik
Az országos számok tehát nem kedvezőek, az Egri borvidéket azonban nem lenne helyes kizárólag ezek alapján megítélni.
Az egyik lehetséges kitörési pont éppen az lehet, hogy a borvidék egyre határozottabban a minőségre, az eredetre és az egyedi egri karakterre épít.
2026 tavaszán Egerben járt Stuart Pigott nemzetközileg ismert borszakíró, aki több mint negyven egri bort kóstolt meg, és kiemelt figyelmet fordított az Egri Bikavérre.
Pigott szerint az Egri Bikavér jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Különösen fontosnak tartotta a Kékfrankos szerepét, amely megakadályozza, hogy a Bikavér egyszerűen a nemzetközi vörös házasítások egyik másolata legyen: saját, felismerhető egri karaktert ad neki.
Ez a mostani piaci helyzetben különösen fontos üzenet.
Ha a magyar bor egyre nehezebben versenyez pusztán mennyiséggel és árral a világpiacon, akkor felértékelődhetnek azok a borok, amelyek mögött jól azonosítható termőhely, történet, minőség és márkanév áll.
Egernek pedig ebből a szempontból komoly értékei vannak: az Egri Bikavér és az Egri Csillag olyan eredetvédett borok, amelyek közvetlenül kapcsolhatók a borvidékhez.
Van egri bor, amely több mint 15 országba eljut
A külpiaci lehetőségekre egészen konkrét helyi példa is akad.
Az Egri Borvidék 2026 nyarán bemutatta a térség bioborászatainak egy részét. A Nagy-Eged hegyen gazdálkodó Bukolyi Marcell 14 hektáron folytat ökológiai szőlőtermesztést.
Borai több mint 15 országba jutnak el, és évente összesen mintegy 30 ezer palackot értékesít belföldön és külföldön.
A borvidéken az ostorosi Böjt Borászat is az ökológiai gazdálkodás felé fordult: 12 hektáron dolgoznak, a 2024-es évjáratú boraik pedig már hivatalosan is viselhetik a bio minősítést. 2026-ban az első pezsgőjük is megjelent a piacon.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Egri borvidék függetleníteni tudná magát az országos borpiaci problémáktól. Inkább azt mutatja, hogy a magasabb hozzáadott értékű, eredethez kötött és különleges termékek számára továbbra is létezhet nemzetközi kereslet.
2026-ban ráadásul a termés sem ígérkezik nagynak
A piaci nehézségek mellé idén termelési problémák is társulnak.
Az ország több borvidékén tavaszi fagy, aszály és hőség nehezítette a gazdák dolgát, és az aranyszínű sárgaság is komoly veszélyt jelent. Emiatt országosan az átlagosnál kisebb bortermés várható.
Egerben már augusztus közepén elkezdődött a 2026-os szüret az Irsai Olivérrel.
Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke akkor arról beszélt, hogy az aszályos, rendkívül meleg nyár miatt kisebb szemű, lazább fürtök kerülnek a pincékbe, így a mennyiség elmaradhat a megszokottól. Ugyanakkor a kisebb termés jó minőséggel párosulhat.
Erről a változó világról nemrég mi is írtunk az „Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket – ilyen volt a szüret Egerben a 60-as, 70-es években” című összeállításunkban, amely archív felvételeken keresztül mutatta meg, milyen hatalmas kézi munkaerőt mozgatott meg egykor az egri szüret.
Az Egri borvidéknek most talán még fontosabb a saját neve
A magyar borpiac friss számai figyelmeztetőek. Kevesebb bor kerül külföldre, csökken az exportbevétel, és a hazai értékesítés sem tudja teljesen ellensúlyozni a kiesést.
Eger számára azonban éppen ezért lehet egyre fontosabb, hogy ne pusztán „magyar borként”, hanem Egri Bikavérként, Egri Csillagként és Egri borvidéki termékként jelenjen meg a fogyasztók előtt.
Ehhez van mire építeni.
2025-ben mindhárom jelentős hazai borászati szakmai elismerés az Egri borvidékhez került: Lamport József lett Az Év Bortermelője, a St. Andrea Szőlőbirtok Az Év Pincészete, Gál Tibor pedig a Borászok Borásza címet kapta.
2026-ban pedig a nemzetközi szakmai figyelem is ismét Eger felé fordult.
A kérdés most az, hogy ezt a minőségi és szakmai elismertséget mennyire sikerül piaci eredménnyé, stabilabb belföldi keresletté és nagyobb értékű külpiaci értékesítéssé alakítani.
Mert a friss országos számokból egy dolog világosan látszik: a magyar bor számára egyre nehezebb pusztán mennyiséggel versenyezni.
Eger egyik legnagyobb esélye éppen az lehet, hogy neki nem is feltétlenül ezt a versenyt kell megnyernie.
Források
Minden, ami Eger – Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket
Minden, ami Eger – A bor és a romantika randevúja
Agrárközgazdasági Intézet – Agrárpiaci jelentések: Zöldség, gyümölcs és bor
Világgazdaság – Keserű kijózanodás a magyar borpiacon
Eger város – Elkezdődött a szüret az Egri Borvidéken
Egri Borvidék – Stuart Pigott Egerben
Egri Borvidék – Bio borok az Egri Borvidéken
Egri Borvidék – Szakmai csúcsra ért az Egri borvidék
Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa – hivatalos oldal
Borítókép: -Egri Borvidék