Eger, 1967. A Lenin úti AKÖV-telephely sorompója mögött autóbuszok várakoznak, az egyik jármű oldalán még jól olvasható a MÁVAUT felirat. Bojár Sándor fényképe nem egyszerűen egy régi buszgarázst örökített meg: egy olyan korszak dokumentuma, amikor az autóbusz már nélkülözhetetlen része volt Eger mindennapjainak. A történet azonban jóval korábban kezdődött, és napjaink elektromos buszaiig vezet.
1949-ben kezdődött az állami autóbusz-közlekedés új korszaka
A második világháborút követő államosítás és átszervezés a közúti közlekedést is alapjaiban alakította át. 1949. április 1-jén létrehozták a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat Egri Főnökségét, majd néhány héttel később, április 26-án a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat Egri Főnöksége is megkezdte működését.
A korszak egri buszközlekedése mai szemmel még meglehetősen szerény volt. A helyi hálózat egyik alapvető kapcsolata a vasútállomás és a város belső része között működött. Az autóbusz azonban egyre fontosabb lett, ahogy Eger terjeszkedett, új munkahelyek létesültek, és növekedett a naponta közlekedők száma.
A vasútállomás környéke különösen fontos közlekedési területté vált. Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk: a mai Mátyás király út akkori Lenin úti szakaszán a vasút, az autóbuszok, a kerékpárosok és a gyalogosok egyaránt hozzátartoztak a városrész mindennapi képéhez.
TEFU és MÁVAUT – majd megszületett az AKÖV
1950 júniusában létrejöttek az önálló megyei TEFU-vállalatok, köztük az egri szervezet is.
A következő jelentős dátum 1953. október 1. volt. A teherfuvarozási és autóbuszos tevékenység összevonásával létrejött a 32. számú Autóközlekedési Vállalat, az AKÖV.
Az újabb nagy átszervezésre 1961-ben került sor. Az „egy megye, egy vállalat” elv alapján október 1-jétől vegyes profilú közlekedési vállalatok működtek. Heves megyében ez lett a 4. számú AKÖV, amelynek központja Egerben volt.
A vállalat nem csupán autóbuszokat közlekedtetett. Személy- és teherszállítás egyaránt a feladatai közé tartozott, majd 1967. január 1-jétől a MÁV darabárufuvarozási feladatainak egy részét is átvette.
Éppen ebből az évből maradt ránk cikkünk különleges fényképe.
Eger, Lenin út, 1967 – egy pillanat az AKÖV életéből
Bojár Sándor 1967-es Fortepan-fotóján az egri AKÖV Lenin úti telephelyét látjuk.
A sorompó mögött több autóbusz áll. A középen látható jármű oldalán feltűnő MÁVAUT-felirat olvasható, az előtérben pedig a telephely bejárata és őrbódéja látszik.
A kép bal oldalán egy másik apró, de jellegzetes részlet is fennmaradt:
„Tartsd be a KRESZ szabályait!”
Ma már szinte minden részlete helytörténeti dokumentum: az autóbuszok, a közvilágítás, a sorompó, az ipari épületek és maga az út környezete is.
A helyszín történetéhez érdemes hozzátenni, hogy a Lenin út elnevezés a régi egri fotók azonosításakor könnyen félreértést okozhat. Az út és környékének változásairól több alkalommal is foglalkoztunk már a Minden, ami Eger oldalán. A mai Mátyás király út és Deák Ferenc utca történetének egyes szakaszai szorosan kapcsolódnak ehhez a régi közlekedési tengelyhez.
A 25-ös út – amikor még Lenin útnak hívták Eger egyik legfontosabb útját | Minden, ami Eger
A város növekedésével a buszhálózatnak is lépést kellett tartania
Az 1960-as évek Egerének közlekedését már nem lehetett néhány egyszerű járattal kiszolgálni.
A város iparosodott, új munkahelyek jöttek létre, növekedtek a lakóterületek, és mind többen utaztak naponta a munkahelyük és otthonuk között. Különösen komoly feladatot jelentett az üzemek műszakváltásához kapcsolódó tömeges utazási igény.
A helyi hálózat ezért folyamatosan fejlődött.
Jó példa erre 1969. január 2., amikor új 4-es helyi járat indult. A járat a Hajdúhegyről a főiskola, a Deák Ferenc utca, az akkori Úttörő utca és a Tihaméri Malom érintésével a Vörös Csillag Traktorgyár egri üzeméig közlekedett.
Érdekes összevetni ezt a mai hálózattal: a 4-es szám ugyan ma is ott van Eger helyi közlekedésében, de jelenlegi útvonala Lajosvárost, az autóbusz-állomást, Felnémetet és a Bervát kapcsolja össze.
1970: megjelent a Volán név
Újabb nagy változás következett 1970-ben.
Az AKÖV-ök országszerte felvették a Volán nevet, az egri központú vállalat pedig Volán 4. sz. Vállalat néven működött tovább. Az autóbuszokon is látványos volt a változás: a korábban megszokott MÁVAUT-feliratot fokozatosan felváltotta a Volán emblémája.
A névváltás azonban nem jelentette azt, hogy Eger közlekedési problémái megszűntek.
Egy 1970-es városi tanácsi értékelés szerint a csúcsidőszakokban komoly zsúfoltság alakult ki. A régi, kisebb autóbuszok helyett már csuklós járművek is közlekedtek, de a hálózat még nem fedte le megfelelően az egész várost. Felmerült a követési idő sűrítése, valamint az Almagyar-domb jobb bekapcsolása is.
A közösségi közlekedés fejlődése közben maga Eger úthálózata is jelentősen átalakult. A hetvenes évek második felétől nagyszabású munkák kezdődtek a 25-ös főút városi szakaszán, és 1982-re kialakult az az átkelési rendszer, amely évtizedekre meghatározta a város közlekedését. Erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
Mátra Volán, majd Agria Volán
A Volán-korszak sem jelentett változatlan szervezeti rendszert.
Az 1980-as évektől az egri központú vállalat Mátra Volán néven működött. Az 1990-es átszervezés után az egri üzemegység önállósult, és létrejött az Agria Volán.
Ez az a név, amelyre már nagyon sok mai egri személyesen is emlékszik.
Az Agria Volán autóbuszai hosszú időn át hozzátartoztak Eger utcaképéhez, ahogyan korábban a MÁVAUT, az AKÖV és a Volán 4. járművei is.
A szervezeti átalakulások később tovább folytatódtak, végül az ország autóbuszos közlekedésének újabb integrációja után a szolgáltatás a mai MÁV-csoport rendszerébe került.
A régi dízelbuszoktól az elektromos járművekig
Ha egymás mellé tennénk Bojár Sándor 1967-es AKÖV-fotóját és Eger mai autóbuszait, látványos lenne a különbség.
A város közösségi közlekedésének egyik legnagyobb technológiai változása az elektromos járművek megjelenése volt.
Egerbe hat elektromos autóbusz érkezett, amelyek többek között a Szalapart, Vécsey-völgy és Hajdúhegy utazási igényeit kiszolgáló vonalakon álltak forgalomba. A város tájékoztatása szerint az új járművek révén éves szinten mintegy 380 tonnával csökkenhetett a szén-dioxid-kibocsátás.
Hetven év alatt tehát óriási utat tett meg a technika: a MÁVAUT-feliratos autóbuszoktól eljutottunk az akkumulátoros, helyben kipufogógázt nem kibocsátó városi buszokig.
És a történet 2026-ban is folytatódik
Az egri helyi közlekedés története nem ér véget a régi fényképekkel.
2026. szeptember 9-én lakossági fórumot tartott az önkormányzat és a MÁV Személyszállítási Zrt. a Városházán, ahol ismét a helyi autóbusz-közlekedés jövője került előtérbe.
A lakossági felvetések között szerepelt az utasok igényeihez jobban igazodó menetrend, a járatok sűrítése, új buszmegállók kialakítása, a tisztaság, az utastájékoztatás és a panaszkezelés javítása. A város közlése szerint a felmerült igényeket megvizsgálják.
A MÁV jelenlegi egri menetrendi oldalán jól látható, mennyivel összetettebbé vált a hálózat az első helyi járatok korszakához képest: a városrészeket ma számos viszonylat kapcsolja össze.
Egy fénykép, amelyben Eger közlekedéstörténete is benne van
Bojár Sándor 1967-es fényképe első pillantásra talán csak egy autóbusztelepet mutat.
De ha ismerjük a hátterét, sokkal többet látunk rajta.
Ott van benne az államosított MÁVAUT világa, az AKÖV-korszak, Eger iparosodása, a munkába igyekvő emberek mindennapi utazása és egy olyan város, amely egyre nagyobbra nőtt, ezért mind több autóbuszra és új járatokra volt szüksége.
A MÁVAUT-ot felváltotta a Volán, később megjelent a Mátra Volán és az Agria Volán, majd újabb országos átszervezések következtek. Megváltoztak a buszok, a járatok, az utcanevek és maga Eger is.
A feladat azonban lényegében ugyanaz maradt, mint több mint hetven évvel ezelőtt: összekötni Eger városrészeit, és eljuttatni az embereket oda, ahová nap mint nap menniük kell.
Források és kapcsolódó cikkek
Minden, ami Eger:
„A sínek mentén született városrész emlékei” – Eger Lenin útja és a Vasúti kisvendéglő világa az 1960-as évek elején
A 25-ös út – amikor még Lenin útnak hívták Eger egyik legfontosabb útját
Eger történelmi sugárútja – a Deák Ferenc utca múltja, építészeti kincsei és rejtett történetei
További források:
Az egri városi autóbusz-közlekedés története – 4. rész
MÁV – Eger helyi közlekedése és aktuális menetrendjei
Eger.hu – A helyi autóbusz-közlekedés került fókuszba, 2026. szeptember 11.
Eger.hu – Megérkeztek az elektromos buszok Egerbe
Fortepan – Bojár Sándor 1967-es felvétele, 177730
Borítókép: Eger, Lenin út, AKÖV, 1967. Fotó: Bojár Sándor / Fortepan, 177730.