A nyaralásról nem mondanak le, de egyre többen számolnak, összehasonlítják az árakat, és keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel kordában tarthatják a családi üdülés költségeit. A 2026-os szezon egyik fontos turisztikai kérdése már nem egyszerűen az, hány vendég érkezik egy üdülőhelyre, hanem az is, mennyit és mire költenek ott.
A Balatonnál ez különösen látványosan jelentkezett. A Világgazdaság siófoki körképe szerint a vendégek körében felértékelődtek a takarékosabb megoldások, miközben a turisztikai szolgáltatóknak a növekvő működési költségekkel is számolniuk kell.
De vajon mi történik közben a Tisza-tónál?
Heves vármegye szempontjából ez különösen érdekes kérdés, hiszen Poroszló, Sarud és Tiszanána-Dinnyéshát számára a nyári vendégforgalom fontos bevételi forrás. A rendelkezésre álló statisztikák és a helyi szolgáltatók tapasztalatai alapján itt is változnak az utazási szokások – ugyanakkor a Tisza-tónál a kép jóval összetettebb annál, hogy egyszerűen kevesebbet költenének a turisták.
Már nem elég azt nézni, hányan érkeznek
A turizmus eredményességét gyakran a vendégek és a vendégéjszakák számával mérjük, pedig egy település vagy turisztikai szolgáltató számára legalább ennyire fontos, mennyi pénzt hagynak helyben az érkezők.
Más gazdasági hatása van annak a vendégnek, aki több éjszakára foglal szállást, étterembe jár, belépőjegyet vásárol és fizetős programokon vesz részt, mint annak, aki egynapos kirándulásra érkezik, saját ételt hoz magával, majd estére hazautazik.
A Tisza-tó pedig éppen azok közé a térségek közé tartozik, ahol mindkét vendégtípus jelentős.
A tó körüli kerékpárút, a szabadon látogatható természeti területek és a viszonylag kis távolságok miatt a Tisza-tó kifejezetten alkalmas költségtakarékos egynapos kirándulásokra is.
Ez a vendégnek előny, a turisztikai vállalkozások számára azonban új kihívást jelent: hogyan lehet elérni, hogy az ide érkező ne csak végigtekerje a tavat vagy eltöltsön néhány órát a parton, hanem igénybe vegye a helyi szolgáltatásokat is?
Júliusban még jól teljesített a Tisza-tó
A KSH júliusi adatai alapján nem beszélhetünk arról, hogy a turisták elfordultak volna a térségtől.
A Tisza-tónál 2,6 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma 2025 júliusához képest. Ez azért figyelemre méltó, mert Budapest nélkül az ország turisztikai térségeiben összességében csökkent a vendégéjszakák száma.
KSH – Turisztikai szálláshelyek forgalma, 2026. július
A vendégéjszakák növekedése azonban önmagában nem válaszolja meg azt a kérdést, hogyan költöttek ezek a vendégek.
Éppen ezért fontosak a helyi szolgáltatók tapasztalatai is.
Sarudon is érzik, hogy megváltozott a vendég
Kücsön Gyula, a sarudi Élményfalu és a Sulyom Tájétterem tulajdonosa egy szeptemberi interjúban arról beszélt, hogy a Tisza-tónál érzékelhető a vendégszám változása, és a térség turizmusának alkalmazkodnia kell az új helyzethez.
Sarud ebből a szempontból különösen jó példa, mert egyetlen településen találkozik a strand, a szállás, a vendéglátás, a vízi sport és számos szabadidős program.
Ha a vendég ugyan megérkezik, de kevesebb fizetős szolgáltatást választ, annak hatása az egész helyi turisztikai láncon végigfut.
Dining Guide – Kücsön Gyula a Tisza-tó turizmusáról és jövőjéről
A Tisza-tónak van egy nagy előnye: olcsóbban is élményt kínál
A takarékosabb vendég nem feltétlenül jelent rosszat a Tisza-tónak.
Sőt, bizonyos szempontból éppen ez lehet a térség egyik versenyelőnye.
Egy kerékpártúra, természetjárás, madármegfigyelés vagy egy őszi séta a tó környékén nem feltétlenül igényel komoly kiadást. Egy család akár egynapos kirándulásként is felfedezheti Poroszló, Sarud vagy Tiszanána környékét.
A kihívás inkább az, hogyan kapcsolódjon ehhez helyi gasztronómia, szállás, kulturális program vagy más fizetős élmény, amelyből a térség vállalkozásai is részesednek.
Ez már nem egyszerűen vendégszám kérdése, hanem turisztikai szerkezeté.
A tegnapi Kerekasztalon éppen ezért beszéltek új irányról
Ez kapcsolódik közvetlenül ahhoz, amiről tegnap a Minden, ami Eger oldalán is beszámoltunk.
A Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal tiszaörvényi találkozóján mintegy ötven résztvevő, közel nyolcvan térségi szolgáltatás képviseletében beszélt a tó turizmusának jövőjéről.
A cél már nem egyszerűen az, hogy egy következő nyáron több vendég érkezzen.
A Tisza-tavat előbb három-, hosszabb távon pedig négyévszakos úti céllá szeretnék tenni.
Ez üzleti szempontból is lényeges. Ha a turisztikai bevételek nem néhány nyári hétre koncentrálódnak, hanem tavasszal és ősszel – később akár télen – is érkeznek vendégek, az kiszámíthatóbb működést jelenthet a szállásadóknak, vendéglátóknak és programszolgáltatóknak.
És itt jön be a 2026-os év másik nagy problémája: a vízhiány
A Tisza-tó helyzetét azonban egy fontos tényező megkülönbözteti a balatoni példától.
Miközben a vendégek költési szokásai változtak, a tó vízállása is rendkívüli helyzetet teremtett.
Sarudon az alacsony vízszint miatt idő előtt befejezte szezonját az Aquaglide Vízi Élménypark. Tiszanána-Dinnyésháton visszahúzódott a víz, később pedig már nagy területen a kiszáradt meder vált láthatóvá.
Vagyis a szolgáltatóknak egyszerre kellett szembenézniük a takarékosabban költő vendéggel és egy olyan természeti helyzettel, amely bizonyos szolgáltatásokat eleve korlátozott.
Ezért a 2026-os Tisza-tavi szezon gazdasági mérlegét nem lehet pusztán a vendégéjszakák számából megvonni.
Sarud és Dinnyéshát már figyelmeztetett
A Minden, ami Eger oldalán augusztus óta folyamatosan követtük a folyamatot.
Először Sarudon ért véget idő előtt a vízi élménypark szezonja, majd Tiszanána-Dinnyésháton vált egyre látványosabbá a vízhiány.
Minden, ami Eger – Idő előtt véget ért a szezon Sarudon
Minden, ami Eger – Tiszanána-Dinnyéshát: sajnos itt is véget ért a strandszezon
Szeptemberre már drónfelvételeken is jól látszott a rendkívüli állapot.
Minden, ami Eger – Más arcát mutatja most a Tisza-tó – drónfotókon a rendkívüli vízhiány nyomai
Ezek az események részben megmagyarázzák, miért került most ennyire előtérbe a szezon meghosszabbítása és a víztől kevésbé függő programok fejlesztése.
Heves vármegyének különösen sok múlik ezen
A változás Heves vármegye számára nem elméleti kérdés.
Poroszló, Sarud és Tiszanána-Dinnyéshát turizmusa közvetlenül függ attól, hogy milyen vendégeket sikerül megszólítani és mennyi időt töltenek a térségben.
Ha egyre többen választanak rövid, egynapos, takarékos kirándulást, arra a helyi szolgáltatóknak is reagálniuk kell.
Lehet, hogy nem minden vendég akar többnapos nyaralást. Egy kerékpáros viszont megállhat ebédelni. Egy kiránduló betérhet egy helyi látnivalóhoz. Egy család az egynapos program után dönthet úgy, hogy legközelebb egy teljes hétvégére visszatér.
A feladat ezért nem feltétlenül az, hogy mindenáron többet fizettessenek a turistával.
Inkább több olyan élményt kell kínálni, amelyért a vendég szívesen marad tovább és költ helyben.
Nemcsak több vendégre, hanem hosszabb szezonra lehet szükség
A balatoni és a Tisza-tavi tapasztalatok között tehát van közös pont: a vendégek egyre tudatosabban költenek.
A Tisza-tónál azonban ehhez 2026-ban hozzátársult a rendkívüli vízhiány is.
Ez még fontosabbá teszi azt az irányt, amelyről a tegnapi Turisztikai Kerekasztalon beszéltek.
Ha Poroszló, Sarud, Tiszanána és a tó többi települése tavasszal és ősszel is vonzó programokat tud kínálni, akkor a turizmus kevésbé függhet néhány forró nyári héttől.
És talán ez lehet az idei szezon egyik legfontosabb tanulsága:
nem biztos, hogy a Tisza-tónak kizárólag több nyári vendégre van szüksége. Sokkal fontosabb lehet, hogy az ide érkezőknek egész évben legyen okuk maradni, visszatérni – és helyben költeni.
Kapcsolódó cikkeink – Minden, ami Eger
Tiszanána-Dinnyéshát: sajnos itt is véget ért a strandszezon
Források
Világgazdaság – Strandhelyzet Siófokon: egyre inkább a takarékos megoldást választják a vendégek
KSH – Turisztikai szálláshelyek forgalma, 2026. július
Dining Guide – Kücsön Gyula a Tisza-tó gasztronómiájáról, a vízhiányról és a jövőről