„Mi lenne, ha a fák ingyen Wi-Fi-t adnának? Mindenki őrült faültetésbe kezdene. Milyen kár, hogy csak oxigént adnak, amit belélegzünk.”
Az interneten régóta terjedő gondolat egyszerre humoros és kellemetlenül találó. A Wi-Fi nélkül néhány órát valószínűleg kibírnánk. Fák és egészséges, működő erdei ökoszisztémák nélkül viszont egészen más világban kellene élnünk.
A mondat persze tudományos szempontból leegyszerűsít. A fák jelentősége ugyanis messze nem merül ki abban, hogy fotoszintézisük során oxigént termelnek.
Sokkal többet kapunk az erdőktől, mint oxigént
Az erdők szén-dioxidot kötnek meg és szenet tárolnak, részt vesznek a víz körforgásában, mérséklik a talajeróziót, élőhelyet biztosítanak fajok sokaságának, és a szélsőséges időjárás hatásaival szemben is fontos szerepet töltenek be.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint az erdők a Föld szárazföldi felszínének mintegy 31 százalékát borítják, és hozzávetőleg 296 gigatonna szenet tárolnak. Emellett a szárazföldi biológiai sokféleség jelentős részének otthonai.
Vagyis egy fa értékét nem lehet egyszerűen az általa előállított oxigén mennyiségére leszűkíteni. Egy öreg fa árnyékot ad, vizet tart vissza, hűti környezetét, élőhelyet biztosít, szenet raktároz – és mindezt egyszerre.
Magyarországon közel kétmillió hektárnyi erdő van
A Központi Statisztikai Hivatal friss, 2026-os összesítése szerint 2024 végére Magyarország erdőterülete 1,96 millió hektárra nőtt, ami százéves távlatban rekordérték.
A 2025-ös adatok szerint közben csaknem 796 ezer hektárnyi erdő elsődleges rendeltetése már védelmi célú volt.
KSH – erdészeti és környezeti statisztikák
A faültetés tehát valóban fontos. De van egy legalább ennyire fontos másik oldal is: a már meglévő, különösen az idős és természetközeli erdők megőrzése.
Egy frissen elültetett facsemete nem tud egyik napról a másikra egy több évtizedes erdő helyébe lépni. Ezért a valódi kérdés nem egyszerűen az, hány fát ültetünk, hanem az is, hogy milyen erdők jönnek létre, hogyan gondozzuk őket, és mi történik a már meglévőkkel.
Heves vármegyében különösen közel van hozzánk ez a kérdés
Nekünk, akik a Mátra és a Bükk térségében élünk, az erdő nem valamilyen távoli környezetvédelmi fogalom. Hozzátartozik a tájhoz, a kirándulásainkhoz, a turizmushoz és településeink környezetéhez.
A KSH legfrissebb, 2025-re vonatkozó adatai szerint Heves vármegyében 92 409 hektár erdőgazdálkodási célú terület található, az erdősültség pedig 24,6 százalék. Ebből több mint 55 ezer hektár állami tulajdonban van.
KSH – Erdők vármegye és régió szerint
Ez már olyan nagyságrend, amely megmutatja: az erdők állapota Heves vármegyében nem mellékes ügy. A Bükk és a Mátra erdei egyszerre természeti értékek, turisztikai célpontok és a helyi életminőség meghatározó elemei.
És közben egyre nagyobb problémát jelent az aszály
A kép másik oldala kevésbé megnyugtató. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2025-ben Európa nagy területein súlyos aszály jelentkezett, és az erdők esetében is számottevő területen maradt el a vegetáció teljesítménye a hosszú távú referenciaértékektől. Magyarországot szintén azon országok között említik, ahol az aszály vegetációra gyakorolt hatása meghaladta a korábbi referenciaidőszak jellemző szintjét.
2026 nyarán pedig a szárazság és a rendkívüli hőség Európa-szerte tovább növelte az erdőtüzek kockázatát. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint augusztus 5-ig több mint 505 ezer hektár égett le az EU területén.
Európai Környezetvédelmi Ügynökség – az aszály hatása az ökoszisztémákra
Vélemény: talán éppen az a baj, hogy ami ingyen van, azt természetesnek vesszük
Szerintem ezért működik olyan jól a képen szereplő mondat.
Nem azért, mert valóban Wi-Fi-t kellene várnunk a fáktól, hanem azért, mert pontosan rámutat valamire: hajlamosak vagyunk nagyobb értéket tulajdonítani annak, ami látványos, technológiai vagy pénzben könnyen mérhető, mint annak, ami egyszerűen mindig körülöttünk volt.
Ha egy fa havonta számlát küldene az árnyékért, a hűvösebb levegőért, a megkötött szénért, a megtartott vízért és az élőhelyért, talán egészen másképp néznénk rá.
A faültetés ugyanakkor önmagában nem old meg mindent. Nem az a cél, hogy bárhová, bármilyen fafajt és minél nagyobb számban ültessünk. A helyi adottságokhoz alkalmazkodó fajokra, megfelelő gondozásra, vízmegtartásra, természetközeli erdőgazdálkodásra és az idős erdők védelmére egyaránt szükség van.
Magyarországon 2026-ban már több mint 160 ezer hektár állami erdőt kezelnek folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel; ez az erre alkalmas állami erdőterületek közel 24 százaléka.
Ráadásul jelenleg, 2026. szeptember 30-ig átmeneti fakitermelési moratórium van érvényben a természetvédelmi szempontból legértékesebb állami erdők egy részében.
Magyarország Kormánya – folyamatos erdőborítás az állami erdőkben
A kép üzenetét ezért talán így lehetne továbbgondolni:
Nem az a kár, hogy a fák nem adnak ingyen Wi-Fi-t. Inkább az, hogy mindazt, amit valóban adnak nekünk, sokszor csak akkor kezdjük értékelni, amikor már hiányzik.
És talán nem is kell megvárnunk ezt a pillanatot.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Erdők vármegye és régió szerint – országos és vármegyei erdészeti adatok, köztük Heves vármegye erdőterülete és erdősültsége. A táblázat legutóbbi frissítése: 2026. július 10.
- FAO – Forests – az erdők globális jelentősége, szénmegkötés, biodiverzitás, talaj-, levegő- és vízvédelem.
- European Environment Agency – Drought impact on ecosystems in Europe – az európai aszályok és hőhullámok erdőkre, növényzetre és ökoszisztémákra gyakorolt hatásai.
- Központi Statisztikai Hivatal – Környezet, erdőgazdálkodás – magyarországi környezeti és erdészeti statisztikák.
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – a Bükk és Heves vármegye védett természeti területeivel, élőhelyeivel és természetvédelmével kapcsolatos információk.
- EGERERDŐ Zrt. – a Mátra és a Bükk jelentős részének állami erdőgazdálkodásával, erdőkezelésével és közjóléti erdeivel kapcsolatos információk.