A gyógyfürdőzés kedvező hatásairól legtöbbször a víz hőmérséklete és ásványianyag-tartalma kapcsán beszélünk. Egy kevésbé ismert tényező azonban szintén szerepet játszhat: a gyógymedencék közvetlen környezetében kialakuló párás mikroklíma. A téma Eger és Heves vármegye szempontjából különösen érdekes, hiszen térségünkben radonos, kénes, sós és más, ásványi anyagokban gazdag gyógyvizek is megtalálhatók.
A Minden, ami Eger néhány nappal ezelőtt már foglalkozott a termálfürdőzés és a magas vérnyomás lehetséges kapcsolatával. A mostani kutatási eredmények egy másik oldalról közelítik meg a kérdést: nemcsak az számíthat, amiben fürdünk, hanem bizonyos esetekben az is, amit a medencék környezetében belélegzünk.
Mitől lehet különleges a gyógymedencék levegője?
A meleg víz folyamatos párolgása miatt a termál- és gyógymedencék körül sajátos, magasabb páratartalmú mikroklíma alakulhat ki. A Termál Online által ismertetett kutatások szerint bizonyos víztípusoknál a pára belégzésével egyes összetevők a légutakba is eljuthatnak.
Ennek jelentősége természetesen függ a víz összetételétől. Más tulajdonságokkal rendelkezik egy sós, egy jódos-brómos, egy kénes vagy éppen egy radont tartalmazó gyógyvíz.
Egy lengyel orvosi kutatás többféle balneológiai kezelést és inhalációs eljárást vizsgált légzőszervi betegségeknél. Az eredmények arra utalnak, hogy egyes termálvizes kezelések kiegészítő szerepet tölthetnek be bizonyos légúti panaszok esetében. A közvetlen inhaláció természetesen nem azonos azzal, amikor valaki egyszerűen egy gyógymedencében fürdik, ezért a két hatást nem szabad összemosni.
Eger különösen érdekes ebből a szempontból
Egerben ráadásul szinte egymás mellett találunk eltérő összetételű termál- és gyógyvizeket.
Az Egri Termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit, ma mintegy öt hektáros parkfürdőként működik. A hivatalos ismertető szerint radonos gyógyvíz és kénes termálvíz egyaránt rendelkezésre áll. A fürdő közvetlen kapcsolatban van a történelmi Török Fürdővel is.
A Minden, ami Eger korábbi cikkében már bemutattuk, hogy az őszi időszak beköszöntével sem ér véget itt a fürdőzés: a nyári strandhangulat helyett ilyenkor éppen a meleg víz, a felszálló pára és az Érsekkert környezete kerül előtérbe.
Még különlegesebb az egri Török Fürdő, amelynek történetét szintén nemrég mutattuk be részletesen. A fürdő medencéinek alját borító kövek közül 30–32 Celsius-fokos radonos gyógyvíz tör fel. A fürdő hivatalos tájékoztatója szerint a radon részben a bőrön keresztül, részben belégzéssel kerülhet a szervezetbe.
Vagyis Eger esetében különösen szemléletes, hogy a gyógyfürdőzés összetett folyamat: a víz hőmérséklete, összetétele, a vízben töltött idő és bizonyos víztípusoknál a medence környezetében kialakuló mikroklíma egyaránt szerepet kaphat.
Bükkszék még közvetlenebb példa Heves vármegyében
Ha pedig a belélegzett gyógyvízről beszélünk, nem kell messzire mennünk Egertől.
Bükkszék Salvus gyógyvize magas oldottásványianyag-tartalmú, alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos, brómos-jodidos gyógyvíz. A forrás 540 méter mélyről ad mintegy 40 Celsius-fokos vizet.
A bükkszéki víz különlegessége, hogy nem csupán fürdőkúrákhoz kapcsolódik: inhalációs alkalmazása is ismert. Ez már nem egyszerűen a medence fölött kialakuló párás levegőt jelenti, hanem célzott kezelési módot.
Éppen ezért a Termál Online most ismertetett témája Heves vármegyében szinte kézzelfogható közelségbe kerül: nálunk olyan gyógyvíz is található, amelynek légúti alkalmazása régóta része a gyógyászati felhasználásnak.
Heves vármegye valódi gyógyvizes nagyhatalom
Eger mellett Egerszalók, Demjén és Bükkszék neve is összeforrt a termálvízzel, de a vármegye kínálata ennél is gazdagabb.
Egy 2026-os összesítés szerint Heves vármegye hét településén összesen 16 minősített gyógyvizet tartanak nyilván. Demjén öt, Eger négy gyógyvízzel szerepel az összesítésben, de Bükkszéken, Parádsasváron, Egerszalókon és Parádfürdőn is található minősített gyógyvíz.
Egerszalók története önmagában is különleges: az olajkutatás közben 1961-ben feltört, közel 65 Celsius-fokos termálvizet a helyiek már jóval a mai fürdőkomplexum létrejötte előtt használni kezdték.
Eger és környéke tehát nem egyszerűen azért számít jelentős fürdővidéknek, mert sok medencéje van. Egymáshoz közel több, eltérő összetételű termál- és gyógyvíz található, ami országos szinten is különlegessé teszi a térséget.
Nem minden pára „gyógygőz”
Fontos ugyanakkor óvatosan fogalmazni. Attól, hogy egy gyógymedence felett pára képződik, még nem következik automatikusan, hogy annak bizonyított gyógyhatása van. A hatás függ a víz kémiai összetételétől, az adott anyag koncentrációjától, a belégzés módjától és időtartamától, valamint az egyéni egészségi állapottól is.
A Termál Online által ismertetett kutatások is elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyógyfürdők mikroklímája további vizsgálatra érdemes tényező, és bizonyos vizeknél hozzájárulhat a balneoterápia összetett hatásához.
Ez jól kiegészíti azt, amiről korábbi cikkünkben a termálfürdőzés és a vérnyomás kapcsolatánál írtunk: a fürdőzés élettani hatása jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen „meleg vízben ülünk”.
Egerben pedig mindezt különösen könnyű megtapasztalni. Egy hűvös őszi napon, amikor a meleg gyógymedencék fölött felszáll a pára, már maga a látvány is jelzi: a víz és a körülötte kialakuló környezet együtt adja a gyógyfürdőzés sajátos élményét.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkeink
Egy kis nyár az őszi Egerben – véget ért a strandszezon, de a termálvíz továbbra is vár
Több mint négyszáz év a vízben – az egri Török Fürdő különleges története
Külső források
Termál Online – Egy kevésbé ismert tényező is hozzájárulhat a gyógyfürdőzés jótékony hatásához
Egri Termálfürdő – hivatalos ismertető
Egri Török Fürdő – a radonos gyógyvízről
Termál Online – Heves vármegye 16 gyógyvize
Salvus – a bükkszéki gyógyvízről
Egészségügyi megjegyzés: a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy a személyre szabott kezelési javaslatot. Krónikus légúti, szív- és érrendszeri betegség vagy más tartós egészségügyi probléma esetén a gyógyfürdőzés és az inhaláció alkalmazásáról érdemes szakemberrel egyeztetni.
Borítókép: Egri Termál- és Strandfürdő – Fotó: Szinok Gábor