A Bükk-fennsík nyugati peremén van egy hely, ahol néhány méteren belül találkozik több százmillió év földtörténete és a 20. század egyik legnagyobb világégésének emléke. Az Olasz-kapu ma a kirándulók egyik ismert kiindulópontja Szilvásvárad fölött, ám a sziklák között vezető átjáró nem természetes képződmény. Emberi kéz vájta ki 1918-ban – 18 olasz hadifogoly munkájával.
A Bükk-vidék Geopark most ismét felidézte az Olasz-kapu történetét, amely egyszerre szól geológiáról, erdőgazdálkodásról, vasúttörténetről és az első világháborúról.
Egy sziklafolyosó a Bükk-fennsík kapujában
Szilvásváradról a Nagy-fennsík felé haladva, Gerennavár után érjük el a Vörös-sár-hegy és a Huta-bérc közötti nyerget. Itt az út egy szűk sziklafolyosón halad keresztül: ez az Olasz-kapu.
A bevágás falában a Bükk-fennsík egyik meghatározó kőzete, a középső–késő triász korú Bükkfennsíki Mészkő bukkan felszínre. Ezek az üledékek nagyjából 240–225 millió évvel ezelőtt, egészen más földrajzi környezetben keletkeztek: egy sekély, trópusi tenger lagúnáiban rakódtak le.
Vagyis amikor ma az Olasz-kapu sziklafalát nézzük, egy olyan kőzetet látunk, amelynek története több százmillió évvel megelőzi magát a Bükk mai formájának kialakulását.
De miért éppen Olasz-kapu?
A válasz az első világháború utolsó évéhez vezet.
1918-ban 18 olasz hadifogoly került a szilvásváradi Pallavicini-birtokra. Thurzó Gáspár irányításával nekik kellett átvágniuk a fennsík peremén húzódó sziklagerincet, hogy átjárót nyissanak az akkor kiépülő keskeny nyomközű erdei vasút számára.
A sziklába vájt emléktábla ma is megőrzi a munka történetét és pontos dátumát:
„Őrgróf Pallavicini Alfons Kapuja. Áttörte Thurzó Gáspár b. m. 18 olasz hadifogollyal. 1918. VII. 22.”
Az Olasz-kapu tehát 2026-ban már 108 éves.
A munkát minden bizonnyal egészen más körülmények között végezték, mint ahogyan ma egy hegyi út kialakítását elképzeljük. A sziklagerinc áttörése kemény fizikai munkát jelentett, ráadásul olyan emberek számára, akik hadifogolyként kerültek több száz kilométerre otthonuktól.
2018-ban, az átjáró elkészültének századik évfordulóján az EGERERDŐ centenáriumi megemlékezést is rendezett a helyszínen, amelyen Olaszország magyarországi képviselete is részt vett.
Nem turistáknak épült: a fa szállítása volt a cél
Ma könnyű kirándulóhelyként gondolni az Olasz-kapura, eredeti rendeltetése azonban gazdasági volt.
A Bükk-fennsík erdeiből kitermelt faanyag elszállításához egykor kiterjedt keskeny nyomközű vasúthálózatot használtak. Az Olasz-kapu sziklaátvágására azért volt szükség, hogy a vasút átjuthasson a fennsík peremén.
A Káposztáskert-lápa és az Őserdő térségét is érintő vonal az 1940-es évekig szolgált. A sínek később eltűntek, egykori nyomvonaluk egy részét azonban ma erdészeti utak és turistautak követik.
Így egy több mint száz évvel ezelőtti ipari beruházás nyoma ma a Bükk egyik különleges kultúrtörténeti emlékeként él tovább.
Ma innen indulhatunk a Bükk-fennsík belsejébe
Az Olasz-kapu napjainkban már elsősorban a természetjárók számára fontos hely.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Olasz-kapui tanösvénye innen vezet tovább többek között a Fekete-sár-rét, a Tar-kő, az Őserdő és a Káposztáskert-lápa irányába. A terület geológiai és felszínalaktani értékei mellett különleges hegyi réteket, bükkösöket és karsztformákat is megismerhetünk.
A helyszín ráadásul 2026-ban is aktív része a Bükk-vidék Geopark programjainak. Szeptember 12-én például innen indult a Barlangok és karsztok nemzetközi napjához kapcsolódó geotúra, amely az Olasz-kapu–Káposztáskert-völgy–Kőrös-bérci-barlang útvonalat járta be.
Ez jól mutatja, hogy az egykori vasúti átjáró több mint egy évszázaddal elkészülte után is fontos „kapuja” maradt a Bükk-fennsíknak.
Korábban mi is jártunk már erre
A Minden, ami Eger oldalán nem először kerül szóba az Olasz-kapu és környéke.
A Körtúra a Bükk-fennsíkot őrző köveken című korábbi túraajánlónk éppen az Olasz-kaputól indul. Az útvonal az átjárón keresztül vezet a Zsidó-rét és a Bükk-fennsík különleges vidéke felé.
Nemrég Szilvásvárad kevésbé ismert arcát is bemutattuk az Ahol a Bükk leér a faluszéli földekhez – Szilvásvárad egy másik arca című cikkünkben, míg a térség vasúti múltjához kapcsolódik A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút című korábbi írásunk is.
Az Olasz-kapunál azonban különösen látványosan ér össze mindez: a Bükk földtörténete, az erdőgazdálkodás és a kisvasutak múltja, az első világháború emberi története, valamint napjaink természetjárása.
Aki átsétál ezen a néhány méteres sziklafolyosón, tulajdonképpen egy 108 éves történelmi emlékhelyen halad keresztül – két olyan mészkőfal között, amelyek története pedig több mint 200 millió évre nyúlik vissza.
Források
Minden, ami Eger – Körtúra a Bükk-fennsíkot őrző köveken
Minden, ami Eger – Ahol a Bükk leér a faluszéli földekhez – Szilvásvárad egy másik arca
Minden, ami Eger – A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút
Bükk-vidék Geopark – Facebook
A kövek mesélnek – Az olasz hadifoglyok esete a triász mészkővel
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Olasz-kapui tanösvény
Magyar Nemzeti Parkok – Olasz-kapui tanösvény
100 éves az Olasz-kapu – a 2018-as centenáriumi megemlékezés
Borítókép: Olasz-kapu, Bükk-fennsík. Fotó: Olasz-kapu / Bükk-vidék Geopark – A kövek mesélnek.