Van a Mátrának egy útvonala, ahol szinte néhány kilométerenként teljesen megváltozik körülöttünk a táj. Magashegyi bükkösök, sziklás gerincek, apró hegyi települések és messzire nyíló panorámák váltják egymást a Mátra-bérc középső szakaszán. A Kékestetőtől Ágasvárig vezető közel húsz kilométeres túra nem könnyű séta, de talán éppen ezért tartozik a hegység legszebb gyalogos útvonalai közé.
A Magyar Természetjáró Szövetség által összeállított útvonal Magyarország legmagasabb pontjáról, az 1014 méteres Kékestetőről indul, majd Galyatető, Mátraszentlászló és Mátraszentistván érintésével vezet tovább Ágasvár felé.
A túra egyik különlegessége éppen a változatossága: a Kékes hatalmas bükkösei után panorámás hegygerincek következnek, majd a Felső-Mátra településeinek egészen sajátos hegyvidéki világa fogadja a kirándulót. Innen ismét az erdő és a sziklák veszik át a főszerepet.
Közel húsz kilométer a Mátra tetején
A teljes útvonal 19,4 kilométer hosszú, teljesítésére a Természetjáró körülbelül 6 óra 5 percet számol. A túra során 766 méter szintemelkedést és 1143 méter szintcsökkenést kell leküzdeni. Legmagasabb pontja természetesen Kékestető 1014 méteren, míg a legalacsonyabb pont 619 méteren található.
A számokból is látható, hogy ez már nem egyszerű vasárnapi séta. Bár az útvonal közepes nehézségű besorolást kapott, hossza, szintkülönbségei és helyenként meredek, sziklás terepe miatt jó állóképesség és megfelelő túrafelszerelés szükséges hozzá.
A Kékes és az Ágasvár lejtőin ráadásul morzsalékos, csúszós szakaszokkal is találkozhatunk, amelyek nedves időben különösen nagy figyelmet követelnek.
Kékestetőről indul a kaland
A túra kezdőpontján már önmagában érdemes időzni egy keveset. Kékestető Magyarország legmagasabb pontja, ahonnan jó időben hatalmas terület tárul a látogató elé.
Innen azonban hamar egészen más arcát mutatja a Mátra.
A túrázó a Kékes természetközeli erdeinek világába ereszkedik. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ismertetése szerint a Mátra magasabb részein különleges montán bükkösök találhatók. A Kékes északi oldalán idős, természetközeli állapotú bükkös őrzi a magashegységi erdők hangulatát, és itt jelölték ki a hegység egyik erdőrezervátumát is.
Az erdőrezervátumok jelentősége messze túlmutat a kirándulás élményén: olyan területekről van szó, ahol a természetes erdődinamikai folyamatokat hosszú távon lehet megfigyelni.
Vulkánok formálták a tájat
A lábunk alatt fekvő kőzetek története évmilliókra vezet vissza.
A Mátra nagy része a miocén kori vulkáni működés eredményeként jött létre. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kékesi tanösvényének ismertetője szerint a hegység kialakulásában meghatározó vulkanizmus mintegy 21 millió évvel ezelőtt kezdődött, és több millió éven keresztül tartott.
A mai felszínt később a szerkezeti mozgások, az erózió és a jégkori folyamatok alakították tovább.
Ennek emlékei azok a sziklás letörések és törmelékes hegyoldalak is, amelyek a Mátra gerincének jellegzetes látványát adják.
Éppen ez teszi különösen izgalmassá a gerinctúrát: itt nem csupán erdőben gyalogolunk, hanem egy több millió éves vulkáni hegység történetében járunk.
Galyatető – panoráma a Mátra fölött
A Kékestől nyugat felé haladva következő nagy állomás Galyatető.
A túra a Galya-tető kilátóját is érinti, ahonnan tiszta időben szinte az egész Mátra szerkezete kirajzolódik előttünk. Innen már egészen más karakterű táj következik.
A gerinc mentén fekvő magas-mátrai települések sajátos világába érkezünk.
Mátraszentlászló és Mátraszentistván nem egyszerűen pihenőpontok: a Felső-Mátra történetének és idegenforgalmának meghatározó települései. A magasabban fekvő területeken egykor rét- és legelőgazdálkodás folyt, a hegyvidékre települt lakosság pedig fokozatosan alakította ki a ma ismert településszerkezetet.
Ha időnk engedi, Mátraszentlászlóról érdemes egy rövid kitérőt tenni a Vörös-kő kilátóhoz is. A Természetjáró ezt külön tippként ajánlja az útvonal teljesítőinek.
A falvak után ismét a vadon következik
A túra egyik legszebb tulajdonsága, hogy mire megszoknánk valamelyik tájtípust, máris megváltozik körülöttünk minden.
A magas-mátrai falvak után ismét szűkebb erdei ösvények és sziklás gerincek következnek.
A kék jelzést követve a túrázók elérik a Newton-szikla környékét, majd a kék háromszög jelzés vezet tovább Ágasvár csúcsán keresztül az Ágasvári turistaházhoz, ahol a hosszú út véget ér.
A turistaház nem véletlenül számít legendás helynek a mátrai természetjárók között. A hegyekkel körülvett, erdő mélyén álló épület különösen hangulatos lezárása egy egész napos gerinctúrának.
Három különböző arcú Mátra-bérc
Érdekes módon a teljes Mátra-bérc három nagy szakasza egészen eltérő élményt kínál.
A Természetjáró jellemzése szerint a Sirok–Kékestető közötti keleti szakasz elsősorban vadregényességével tűnik ki. A Kékestető–Ágasvár közötti középső rész a legváltozatosabb, míg az Ágasvártól a Muzsla-gerinc felé vezető nyugati szakasz a legelhagyatottabb.
Így aki egyszer végigjárja a középső részt, könnyen kedvet kaphat ahhoz, hogy később a teljes gerincet meghódítsa.
Eger és Heves vármegye felől különösen érdekes lehet a keleti folytatás is, hiszen a Mátra-bérc első szakasza Sirokról indul Kékestető irányába. A siroki térség így természetes kaput jelent a Mátra hosszú gerinctúrái felé.
Ősszel talán még szebb
A Mátra-bérc egész évben különleges, de szeptembertől egészen más hangulat költözik a magasabb régiókba.
A reggelek hűvösebbé válnak, az erdők lassan felveszik őszi színeiket, a tisztább levegő pedig gyakran kedvez a távoli panorámáknak. A bükkösök aranyló lombja, a hegyi falvak és a sziklás gerincek együtt olyan látványt kínálhatnak, amely miatt érdemes akár egy teljes napot is a Mátrára szánni.
A hosszú út miatt azonban nem árt előre tervezni. A Természetjáró szerint étkezési lehetőség Kékestető után többek között Galyatetőn, Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon is akad, de a települések között hosszú erdei szakaszok következnek, ezért megfelelő mennyiségű ivóvíz nélkül nem érdemes elindulni.
Indulás előtt pedig mindig ajánlott ellenőrizni az aktuális turistautakat, esetleges lezárásokat és az időjárási körülményeket.
Egy nap alatt a Mátra több arcát is megismerhetjük
Kevés olyan túraútvonal akad hazánkban, amely ilyen rövid távolságon ennyiféle tájat kapcsol össze.
Magyarország legmagasabb pontja, öreg bükkösök, vulkanikus sziklák, panorámás hegygerincek, Galyatető, apró magas-mátrai falvak és végül Ágasvár csendje követi egymást.
A Mátra-bérc középső szakasza ezért nem egyszerűen egy közel húsz kilométeres gyalogtúra.
Inkább keresztmetszet a Mátráról: egyetlen nap alatt megmutatja a hegység erdeit, szikláit, falvait, panorámáit – és azt a vadregényes világot, amely miatt újra és újra érdemes visszatérni ide.
A túra röviden
Útvonal: Kékestető – Mátra-nyereg – Galyatető – Mátraszentlászló – Mátraszentistván – Ágasvár – Ágasvári turistaház
Táv: 19,4 km
Menetidő: körülbelül 6 óra 5 perc
Szintemelkedés: 766 m
Szintcsökkenés: 1143 m
Legmagasabb pont: Kékestető, 1014 m
Nehézség: közepes, de jó állóképességet igénylő, hosszú hegyi túra.
Források
Természetjáró – Panorámák, falvak, sziklák: a Mátra-bérc középső szakasza
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Mátrai Tájvédelmi Körzet
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kékesi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Túraútvonal-változás a Mátrai Tájvédelmi Körzetben
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A Mátrai Tájvédelmi Körzet és erdőrezervátumai