Éppen száz esztendeje, 1926 szeptemberében különleges ünnepre készültek Egerben. Az első világháború idején elvitt harangok pótlására új harangok érkeztek a Servita-templom számára. A hívek adományaiból készült harangokat ünnepi menet kísérte végig a városon, majd Szmrecsányi Lajos egri érsek szentelte fel őket. Az egyik, 1926-ban öntött harang ma is ott van a templom tornyában.
A Cifra hóstya életében a Servita-templom évszázadokon keresztül jóval több volt egyszerű egyházi épületnél. Búcsúi Eger legjelentősebb vallási eseményei közé tartoztak, harangjainak hangja pedig generációk mindennapjait kísérte.
- szeptember 19-én ezért egy százéves történetre is emlékezhetünk.
A világháború a templomtornyokat sem kímélte
Az első világháború alatt Magyarország számos templomából vittek el harangokat, hogy azok fémanyagát hadi célokra használják fel. A háborút követően az ország településein hosszú éveken át tartott az elveszett harangállomány pótlása. Az 1920-as években ennek hatására jelentős harangöntési hullám kezdődött.
Ebben az időszakban működött Magyarországon az Ecclesia Harangművek is, amelynek harangöntő üzemét Fritz Wilhelm Rincker vezette. A Rincker név Európa egyik nagy múltú harangöntő dinasztiájához kapcsolódott. A hazai üzem számos, az első világháborúban elrekvirált harang helyére készített új harangot.
Egerben is szükség volt a veszteségek pótlására.
A hívek adományaiból készültek el az új harangok
Az Eger Cifra Hóstya által felidézett korabeli történet szerint a Servita-templom számára két új harang érkezett 1926 szeptemberében. Elkészítésüket a hívek adakozása tette lehetővé.
A harangokat nem egyszerűen elszállították a templomig. Érkezésük valóságos városi eseménnyé vált: az egri vasútállomástól ünnepi menet kísérte őket a Servita-templomhoz.
Másnap, a Servita-búcsú alkalmával Szmrecsányi Lajos egri érsek szentelte fel a harangokat, amelyek délben, 12 órakor szólaltak meg először.
A nagyobb harang felirata különösen fontos történelmi emléket őrzött:
„A hívek adakozásából a világháborúba elvitt harang helyett az elesett hősök emlékére öntetett 1926-ban.”
Így a harang nemcsak a templom számára elveszett harangot pótolta: egyúttal az első világháborúban elesettek emlékharangjává is vált.
Az 1926-os harang ma is megvan
A száz évvel ezelőtti eseménynek napjainkban is kézzelfogható emléke van.
Az egri Servita-templom harangállományáról készült részletes összeírás szerint a toronyban négy harang található. A legnagyobb 98,7 centiméter alsó átmérőjű, g' hangú harangot 1926-ban F. W. Rincker készítette Budapesten.
A további három harang is különböző korszakok emléke: egy 1778-ban Bécsben készült harang, egy 1928-as pesterzsébeti darab, valamint egy 1827-ben Egerben öntött harang alkotja az együttest. Emiatt a Servita-templom harangállománya önmagában is érdekes metszete az egri és a magyar harangöntés történetének.
Tömegek érkeztek a Servita-búcsúra
Az új harangok felszentelése azért is kapott különleges keretet, mert Eger egyik legnagyobb vallási ünnepéhez, a Fájdalmas Anya, vagy más néven Servita-búcsúhoz kapcsolódott.
A Dobó István Vármúzeum összefoglalója szerint a Servita-búcsú hagyományosan Eger legnagyobb búcsúja volt, amelyre palóc, matyó és jász vidékekről is érkeztek zarándokok. A 20. század első felében egyes években már tízezres tömegeket vonzott az ünnep.
Az Eger Cifra Hóstya által idézett 1926. szeptemberi Egri Népújság tudósítása szerint abban az évben mintegy 12–15 ezer ember érkezett a Servita-búcsúra. Ezt a konkrét korabeli számot a most elérhető online források között nem találtam függetlenül digitalizált formában, ezért azt az eredeti közlésre hivatkozva érdemes szerepeltetni.
A nagyságrend azonban jól illeszkedik ahhoz, amit más történeti forrásokból tudunk a búcsú jelentőségéről.
A Servita-templom története jóval régebbre vezet
A Szűz Mária Szolgái, vagyis a szerviták 1689-ben telepedtek meg Egerben, templomuk pedig 1732-re épült fel. A Fájdalmas Anya tisztelete hamarosan messze túlnőtt a város határain. A 18. századi pestisjárványok idején sokan kerestek itt lelki oltalmat, később pedig a háborúkban elesettek hozzátartozói is nagy számban érkeztek a kegyhelyhez.
A hagyomány nem tűnt el a modern Egerből sem. A Fájdalmas Anya búcsúját napjainkban is megtartják, ünnepi szentmisével, körmenettel és a több évszázados Mária-tisztelethez kapcsolódó szertartásokkal.
Így amikor megszólalnak a Servita-templom harangjai, hangjuk Eger történetének több korszakát köti össze: a barokk várost, az első világháború veszteségeit, az 1920-as évek újjáépítését és a mai Cifra hóstyát.
Az 1926-ban készült harang pedig száz év elteltével is annak az egri közösségnek az emlékét őrzi, amely saját adományaiból pótolta a háborúban elveszett harangot.
Források
Eger Cifra Hóstya – az 1926-os harangszentelés története
Dobó István Vármúzeum – Az egri Fájdalmas búcsú
Egri Főegyházmegye – A szeretet együtt jár a szenvedéssel – Fájdalmas Anya búcsú Egerben
Egri Főegyházmegye – Fájdalmas Anya búcsú Egerben
Egrinapok – Ezeket a harangokat halljuk Egerben
TV Eger – Fájdalmas Anya templombúcsú
Borítókép: Az egri Servita-templom. Fotó: Szinok Gábor.