Hazánk legértékesebb, idős erdeiről, azok élővilágáról és jövőjéről szólt az Egri Természetvédelmi Klub szeptember 17-i rendezvénye. A Tittel Pál Könyvtárban dr. Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője tartott előadást „Szentélyerdők Magyarországon” címmel. A téma különösen aktuális: szeptember végén lejár a védett erdőket érintő ideiglenes fakitermelési moratórium.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtárának impozáns olvasóterme adott otthont szeptember 17-én az Egri Természetvédelmi Klub újabb rendezvényének. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának meghívására ezúttal dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője érkezett Egerbe. Az előadás 17 órakor kezdődött, és egyben az azonos című kötet bemutatója is volt.
Mit nevezünk szentélyerdőnek?
A „szentélyerdő” nem egyszerűen idős erdőt jelent. A WWF kezdeményezésének célja azoknak az erdőmaradványoknak a feltérképezése és megismertetése, amelyekben még megtalálhatók a természetes erdők jellegzetességei, köztük akár 150–200 éves fák is.
A fogalomnak egyelőre nincs egyetlen végleges meghatározása. Olyan, koruknál, természetességüknél vagy más tulajdonságaiknál fogva kiemelkedő erdőket jelölnek vele, amelyek különösen fontos élőhelyek. Az idős, természetes erdőkben nagyobb eséllyel találkozhatunk ritka rovarokkal, madarakkal, denevérekkel és más, az erdő zavartalanabb működéséhez kötődő fajokkal.
Az egri előadás egyik fontos kérdése éppen az volt: mennyi maradt ezekből Magyarországon, hol találhatók, és mit tehetünk a fennmaradásukért?
A Bükk és a Mátra is őriz ilyen erdőket
A téma Eger környékén különösen közelről érint bennünket. A WWF szentélyerdőket bemutató programja szerint a hegyvidékek elzártabb völgyeiben és meredekebb lejtőin nagyobb eséllyel maradtak fenn idős, természetesebb erdőállományok.
A szervezet országos összeállítása külön is említi a bükki Őserdőt, a Mátra gerincének idős tölgyeseit és bükköseit, valamint Lillafüred környékének erdőit. A WWF szeptember 15-i cikkében pedig éppen a Sas-kő–Mátrabérc egyik szentélyerdeje szerepel példaként.
Ezért az Egerben elhangzott előadás nem egy távoli természetvédelmi problémáról szólt: a Bükk és a Mátra erdei révén közvetlenül a saját környezetünkről is.
Az előadás után egy nagyon aktuális kérdés került elő
Az MME Bükki Helyi Csoportjának beszámolója szerint az előadást kötetlen beszélgetés követte. Ennek egyik központi témája a védett erdők jövője volt.
A kérdés aktualitását az adja, hogy a WWF szeptember 15-i tájékoztatása szerint szeptember végén lejár a június végén életbe lépett fakitermelési moratórium. Ez a védett és Natura 2000 területeken található, őshonos fafajokból álló erdőkben átmenetileg többek között a tar- és végvágások lehetőségét függesztette fel.
A WWF attól tart, hogy megfelelő garanciák nélkül a moratórium lejárta után ismét fakitermelési beavatkozások történhetnek természetvédelmi szempontból értékes erdőkben. A szervezet ezért azt szorgalmazza, hogy a legértékesebb védett és Natura 2000-es erdőtömbök, valamint az idős szentélyerdők hosszabb távon is sértetlenek maradjanak.
A kormányzati álláspontot ismertető WWF-cikk ugyanakkor arról is beszámol, hogy az élő környezetért felelős miniszter szerint az állami erdőgazdaságok országosan nem termelnek majd ki több faanyagot a korábbi éveknél, és a legértékesebb állami erdőkben továbbra is tiltják a kitermelést. A vita így elsősorban arról szól, hogy milyen szabályok és konkrét garanciák biztosítják majd a legértékesebb erdők védelmét a moratórium lejárta után.
Egy erdő jóval több, mint a benne álló fák összessége
Gálhidy László szerint a természetvédelmi szempontból értékes erdők esetében nemcsak a nagy területű végvágások jelenthetnek problémát. Az erdő szerkezetét megváltoztató kisebb beavatkozások is hatással lehetnek az állomány sajátos mikroklímájára, talajára, aljnövényzetére és élőhelyeire.
A szentélyerdők jelentősége éppen abban rejlik, hogy megmutatják, milyen lehet egy olyan erdei életközösség, amelyben az idős és elhalt fák, a fiatalabb nemzedékek, a gombák, rovarok, madarak és emlősök együtt alkotnak összetett rendszert.
A WWF ezért nemcsak védeni, hanem megismertetni is szeretné ezeket a területeket. Külön internetes térképet készítettek, amelynek segítségével bárki felfedezheti a hozzá közelebb eső szentélyerdőket.
Az egri est egyik fontos üzenete is ez lehetett: ezek az erdők nem csupán természetvédelmi szakemberek számára érdekes területek. A Bükk és a Mátra idős erdei természeti örökségünk részei, amelyek megőrzése a következő nemzedékek szempontjából is fontos.
Források
WWF Magyarország – Közeleg a moratórium vége: mi lesz a védett erdeinkkel?
WWF Magyarország – Szentélyerdők: jól ismert, mégis alig felismert értékeink
WWF Magyarország – Térképre tettük Magyarország szentélyerdeit
WWF Szentélyerdők – interaktív oldal és térkép
Borítókép: Dr. Gálhidy László „Szentélyerdők Magyarországon” című előadása az Egri Természetvédelmi Klubban, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtárában. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport.