Eger belvárosában sokan egyszerűen az Uránia mozi épületeként ismerik a Széchenyi István utca 14. szám alatti házat. Pedig a pasztellzöld homlokzat mögött jóval régebbi történet rejtőzik: az épület már a 18. században állt, és csak másfél évszázaddal később vált Eger mozikultúrájának egyik legfontosabb helyszínévé.
A Széchenyi utca egyik legszebb barokk lakóháza ma is könnyen felismerhető íves oromzatáról, finom stukkódíszeiről és középen nyíló kapujáról. A ház története azonban messze túlmutat a homlokzat szépségén.
1763-ban épült a barokk ház
Nemes Lajos történész kutatásaira hivatkozva a HEOL azt írja, hogy a zártsorú, egyemeletes sarokházat 1763-ban Francz József, az egri Líceum építésének főpallérja építette.
A műemléki leírás szerint egy korábbi épület felhasználásával készült, eredetileg püspöki prefektúraként, majd 1780 körül átalakították. A műemlékjegyzékben a ház Borbély-ház (Uránia mozi) néven szerepel, bár a leírás külön megjegyzi, hogy Borbély nevű tulajdonosa valójában nem volt.
Különösen szép a Széchenyi utcai homlokzat középső, enyhén előreugró rizalitja. Fölötte íves timpanon emelkedik, amelynek ovális szellőzőnyílását puttóalakok fogják közre. Az ablakok alatt fonadékos köténydíszek, fölöttük pedig XVI. Lajos korát idéző füzérmotívumok figyelhetők meg. A földszinti helyiségek és a kapualj egy része csehboltozatos kialakítású.
Patika is működött a falai között
A ház történetének kevésbé ismert fejezete a gyógyszerészethez kapcsolódik. A 20. század elején ide került az egykori jezsuita patika értékes berendezése. A műemléki dokumentáció szerint a „Magyar királyhoz” címzett patika bútorzata eredetileg a szomszédos Spetz-házban, a Széchenyi utca 16. alatt volt, majd 1900-ban helyezték át ide.
Vagyis amikor ma valaki belép az Uránia kapuján, egy olyan épületbe érkezik, amelynek történetében az egyházi igazgatás, a polgári lakófunkció, a gyógyszerészet és végül a mozi világa egyaránt megjelent.
Az egri iparosok nagy vállalkozása
Az Uránia történetének fordulópontja 1913 volt.
Az egri iparosmesterek három hónappal korábban indított mozgóképes vállalkozásuk sikerén felbuzdulva megvásárolták a Széchenyi utca 14. szám alatti, akkor Hartl-féle házként ismert ingatlant. Az Egri Történeti Ismerettár szerint nem kevesebb mint 118 ezer koronát fizettek érte.
A korabeli Eger újság 1913 februárjában már arról számolt be, hogy modern, az egészségügyi, esztétikai és közbiztonsági követelményeknek megfelelő mozgóképszínházat kívánnak létrehozni.
A terveket a városi tanács 1913. április 4-én hagyta jóvá, ezt követően megkezdődött az építkezés. Fontos részlet, hogy maga a nagy moziterem nem egyszerűen a barokk utcai ház egyik szobájából alakult ki: az új filmszínházat az épületekkel körülvett belső udvar területén építették fel.
Közel hatszáz ember nézhetett egyszerre filmet
Az akkori Uránia mai szemmel is tekintélyes méretű volt.
A földszinti nézőtéren 378 zsöllyét és 12 páholyt alakítottak ki, utóbbiak további 64 férőhelyet jelentettek. Az emeleti erkélyen 102 ülőhely, valamint nyolc páholy további 46 székkel várta a közönséget.
Összesen 590 néző férhetett el az új egri moziban.
Ezzel az Uránia a korszak vidéki Magyarországának egyik korszerű mozgóképszínházává vált.
Az első előadást 1913. augusztus 23-án tartották.
A név sem véletlen: az egri vállalkozás megszerezte a budapesti Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásainak bemutatási jogát, és ezzel az Uránia elnevezés az új Széchenyi utcai filmszínházhoz került.
A régi újságok is őrzik az Uránia első éveit
Különösen érdekes, hogy a korabeli sajtóban máig visszakereshetők az új mozi sikereinek nyomai. Az Eger című lap 1913 októberében például már arról számolt be, hogy az Uránia egyik mozi-szkeccse nagy közönséget vonzott, és a filmszínház rövid idő alatt jó hírnevet szerzett magának.
Ez azért érdekes, mert nem utólag kialakult legenda: alig néhány héttel a megnyitás után már a város kulturális életének látható szereplője volt.
Urániából Vörös Csillag, majd ismét Uránia
A 20. század politikai változásai a mozi nevét sem kerülték el. 1950 után Vörös Csillag moziként működött, majd a rendszerváltás környékén visszakapta történelmi nevét. A Köztérkép adatai szerint 1990-től ismét az Uránia nevet viseli.
Az épület és a moziterem közben többször átalakult. Az egyik legjelentősebb rekonstrukció 1968-ban, az Egri csillagok című film bemutatásának időszakában történt. Ekkor a nézőteret és a kapcsolódó helyiségeket is jelentősen korszerűsítették.
Az Egri csillagok kapcsolata különösen szép egri mozzanat: egy város történelmének legismertebb regényéből készült monumentális film bemutatása idején éppen Eger több évtizedes moziját újították meg.
Több mint egy évszázad után is működik
Az Uránia nem csupán egy fennmaradt régi mozihomlokzat. 2026-ban is működő filmszínház és rendezvényhelyszín, továbbra is ugyanazon a címen, a Széchenyi István utca 14. alatt. Az üzemeltető az Agria Film Kft., és online jegyfoglalásra, illetve jegyvásárlásra is van lehetőség.
Uránia Rendezvényközpont
4,4Ez teszi igazán különlegessé az épületet. Egerben számos műemlék őrzi a 18. század emlékeit, de kevés olyan akad, amelynek falai között egy több mint száz éve megjelent kulturális funkció napjainkig fennmaradt.
A 263 éves barokk ház és az 113 éves egri mozi története itt szinte egymásra rétegződik.
A Széchenyi utcán sétálva ezért érdemes néha nemcsak a kirakatokat, hanem az emeleti homlokzatokat is megnézni. Az Uránia fölött ugyanis még mindig ott áll az 1763-ban emelt barokk ház elegáns homlokzata – miközben odabent, több mint egy évszázaddal az első vetítés után, továbbra is peregnek a filmek.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger blogon
A blog kereshető találatai között most nem találtam olyan korábbi önálló cikket, amely kifejezetten a Széchenyi utca 14. és az Uránia épületének teljes történetét dolgozta volna fel. Ezért ezt érdemes önálló helytörténeti anyagként közölni, nem egy régi cikk egyszerű frissítéseként.
Források
Uránia Mozi és Rendezvényközpont – hivatalos oldal
Eger.hu – Százéves az Uránia
Egri Történeti Ismerettár – Az egri mozgókép története
HEOL – A hét épülete: az Uránia mozi objektuma
Hungaricana – Eger, 1913 korabeli lapszámai
Köztérkép – Mozi cégér, Eger
Egri Lokálpatrióta Egylet – Az egri mozik története
Fotó: Margit Kiszály