Szinte teljesen eltűnt a víz a Mátra egyik legismertebb kirándulóhelyéről. A Gyöngyös külterületén, 507 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Sástó medrének jelentős része kiszáradt, a korábbi víztükör helyén repedezett iszap és néhány apró vízfolt maradt. A látvány azért is figyelemre méltó, mert a súlyos vízhiány immár nemcsak az Alföldön és a Tisza-tónál, hanem Heves vármegye magasabban fekvő területein is látványosan megmutatkozik.
A most készült felvételeken nehéz ráismerni arra a Sástóra, amelyet a legtöbben csónakokkal, vízimadarakkal és a fák között csillogó víztükörrel ismernek. A tómeder nagy része száraz, helyenként mélyen megrepedezett, csupán kisebb, sekély vízfoltok maradtak benne.
A jelenlegi állapotról Csontos László író is beszámolt közösségi oldalán. A mellékelt fényképen már szinte összefüggő száraz meder látható.
A helyzet azonban nem egyik napról a másikra alakult ki. Már augusztus közepén arról érkeztek hírek, hogy a Sástó a kiszáradás szélére került: normális körülmények között nagyjából egy méter körüli átlagos vízmélység helyett egyes részeken már csak néhány centiméter víz maradt.
Szeptemberre szinte eltűnt a tó
Az augusztusi állapothoz képest a mostani fénykép további jelentős visszahúzódást mutat. Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: nem állítható, hogy a Sástó minden egyes négyzetmétere teljesen száraz, hiszen a meder mélyebb részein még láthatók kisebb vízfoltok. A tó megszokott vízfelülete azonban gyakorlatilag eltűnt.
A Sástó különösen érzékeny a hosszú csapadékmentes időszakokra. Sekély vízfelületről van szó, amelynek utánpótlásában a csapadék, a környező területről érkező vizek, valamint kisebb erek és források játszanak szerepet. Tartós szárazság idején ezért viszonylag gyorsan kritikussá válhat a vízszint.
Ráadásul nem először történik hasonló.
2022-ben már láttunk hasonlót
A 2022-es rendkívüli aszály idején a Sástót tápláló kisebb erek és források is elapadtak, és a tó vízszintje drasztikusan visszaesett. A probléma tehát nem teljesen új, a mostani állapot inkább azt mutatja, hogy néhány éven belül ismét előállhatott egy szélsőségesen vízhiányos helyzet.
Már 2025 őszén is figyelmeztető hírek érkeztek a Mátrából. Akkor a Szent Anna-tó kiszáradásáról és a Sástó rendkívül alacsony vízállásáról számoltak be, miközben a hegység egyes fenyveseinek állapota is romlott.
Vagyis a mostani látvány egy hosszabb folyamat újabb állomása.
Nem mindig olyan volt a Sástó, ahogyan ma ismerjük
A tó története önmagában is érdekes. A területen eredetileg sással benőtt, mocsaras-lápos vízfelület húzódott, amelyet a 20. század közepén jelentősen átalakítottak. A vízfelület rendezése után szigeteket alakítottak ki, fahidak épültek, majd 1961-ben megnyílt az első magyarországi hegyvidéki kemping is.
Sástó így fokozatosan a Mátra egyik legismertebb turisztikai központjává vált.
A tó 507 méter körüli tengerszint feletti magasságával Magyarország legmagasabban fekvő tavaként ismert.
A mellette magasodó, 53 méteres kilátónak is különös története van: a fémszerkezet eredetileg olajfúrótoronynak készült, majd 1973-ban került Sástóra.
Egertől sincs messze – Heves vármegye közös problémája
Eger szempontjából sem távoli történetről beszélünk. Sástó ugyan Gyöngyöshöz tartozik, de ugyanannak a Heves vármegyei turisztikai térségnek az egyik kiemelkedő kirándulóhelye, amelyhez Eger, a Mátra, a Bükk és a Tisza-tó is kapcsolódik.
A Minden, ami Eger oldalán éppen az elmúlt napokban számoltunk be a Tisza-tó rendkívül alacsony vízállásáról. Szeptember 7-re a Kisköre-felső vízmércén 610 centiméterre csökkent a vízszint, és elfogyott a tározó 610 centiméter feletti, úgynevezett hasznosítható vízkészlete.
A két vízterület természetesen teljesen különböző rendszer: a Tisza-tó hatalmas, szabályozott víztározó, míg Sástó apró és sekély hegyvidéki tó. Ezért a két állapot közvetlenül nem hasonlítható össze.
Mégis ugyanazt a nyarat látjuk két egészen különböző tájon: kevés víz a Tiszában és a Tisza-tóban, valamint szélsőségesen alacsony vízszint a Mátrában.
Júliusban még egészen más arcát mutatta
A történetnek különösen érdekes előzménye van a blogon.
A Minden, ami Eger oldalán 2026. július 10-én még úgy mutattuk be Sástót, mint a Mátra egyik legszebb, nyugodt kirándulóhelyét. Akkor még a víztükör, a fahidak, a kilátó és az erdei környezet volt a történet főszereplője.
Korábban, júniusban szintén nyári kirándulóhelyként ajánlottuk a térséget.
Alig néhány hónap telt el, és most ugyanerről a helyről már a kiszáradt meder miatt írunk.
Ez talán minden statisztikánál szemléletesebben mutatja, milyen gyorsan képes megváltozni egy sekély tó állapota.
Visszatérhet még a víz?
A mostani állapot önmagában nem jelenti a Sástó végleges eltűnését. A tó korábban is átvészelt rendkívül száraz időszakokat, vízszintje pedig csapadékosabb periódusban ismét emelkedhet.
A kérdés inkább az, hogy az ilyen szélsőségesen alacsony vízállások milyen gyakran ismétlődnek majd.
A Sástó mostani látványa ezért nemcsak egy különleges fényképtéma. Néhány hónappal ezelőtt még víztükör húzódott a fahidak alatt, szeptember elején pedig repedezett meder fogadja a kirándulót.
A Mátra is várja az esőt.
Korábban írtunk róla
Nyári feltöltődés a Mátra szívében – Sástó, ahol a természet és az élmények találkoznak
Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet
Források
Origo – Kiszáradás szélén Magyarország legmagasabban fekvő tava
GyöngyösMa – Tavak száradnak ki, fenyvesek pusztulnak a Mátrában
Városgondozási Zrt. Gyöngyös – Sástó üzemeltetője
Csodálatos Magyarország – Sástó
Hello Hungary – Sástói-kilátó és a Mátra kilátói
Borítókép képaláírás:
Szinte teljesen kiszáradt a Sástó: a megszokott víztükör helyén 2026 szeptemberének elején már repedezett tómeder látható. Fotó: hir26
A 16:9-es borítót is elkészítettem a küldött fotó hangulatát és a kiszáradt medret megtartva.
Igen, igazad van. Nem szabad úgy megírni, mintha most, szeptember 8-án száradt volna ki a Sástó, mert a vízhiány már korábban kialakult. Inkább egy visszatekintő, helyzetértékelő cikk lenne korrekt, amelynek apropója a most megosztott fotó.
Én így alakítanám át a címet és a felütést:
Így nézett ki a kiszáradt Sástó – a Mátrát sem kerülte el az idei vízhiány
Nem friss jelenség a Sástó kiszáradása, de a most ismét előkerült felvétel jól mutatja, milyen súlyos nyomot hagyott az idei száraz időszak a Mátrában. Magyarország legmagasabban fekvő tavának vízszintje már korábban drasztikusan lecsökkent, a tómeder jelentős része kiszáradt és megrepedezett. A látvány azért is figyelemre méltó, mert miközben az elmúlt hetekben elsősorban a Tisza és a Tisza-tó rendkívüli vízhiánya került a figyelem középpontjába, Heves vármegye magasabban fekvő területein is látványosan jelentkezett a szárazság.
A Gyöngyös külterületén, 507 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Sástó állapotáról már augusztusban érkeztek aggasztó hírek. A sekély tó vízszintje folyamatosan csökkent, egyes részein mindössze néhány centiméteres víz maradt, később pedig nagy területeken teljesen szabaddá vált a meder.
A Csontos László által most megosztott fénykép tehát nem egy most bekövetkezett eseményt dokumentál, hanem az idei rendkívül száraz időszak egyik látványos mátrai következményét idézi fel. A repedezett tófenék és a fahidak alatt eltűnt víz különösen erős kontrasztot jelent azok számára, akik Sástót megszokott, zöld környezetében, víztükörrel ismerik.
Innen folytatnám az előző cikk „2022-ben már láttunk hasonlót” részével, majd a Sástó történetével, végül pedig a Tisza-tóval és az egri–Heves vármegyei kapcsolattal.
A címet pedig még ezek közül is jónak érzem:
Így nézett ki a kiszáradt Sástó – a Mátrát sem kímélte az idei szárazság
vagy kicsit magazinosabban:
Repedezett meder maradt a víz helyén – ilyen arcát is megmutatta idén a Sástó
Az elsőt választanám, mert abból rögtön világos, hogy visszatekintünk, és nem friss eseményként közöljük a kiszáradást.
Így nézett ki a kiszáradt Sástó – a Mátrát sem kímélte az idei szárazság
Nem friss jelenség a Sástó rendkívüli vízhiánya, az állapotáról már augusztus elején aggasztó hírek érkeztek. A most ismét előkerült felvétel azonban jól mutatja, milyen súlyos nyomot hagyott a 2026-os száraz nyár a Mátrában is. Magyarország legmagasabban fekvő tavának megszokott víztükre helyett hatalmas területen repedezett meder vált láthatóvá.
A Mátrafüred és Mátraháza között, Gyöngyös külterületén fekvő Sástó sokak számára a Mátra egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A fahidakkal, erdőkkel és a különleges kilátóval körülvett tó egészen más arcát mutatta az idei nyár második felében: a víz nagy területről visszahúzódott, a sekély meder pedig helyenként teljesen kiszáradt.
A Csontos László író által megosztott fénykép tehát nem egy most bekövetkezett eseményt dokumentál, hanem az idei nyár egyik látványos mátrai következményét idézi fel. A felvételen a tómeder jelentős része száraz, miközben csupán kisebb vízfoltok maradtak a mélyebben fekvő részeken.
Már augusztus elején alig maradt víz a tóban
A Sástó súlyos állapotáról már augusztus 9-én részletesen beszámolt a Heol. Az augusztus 8-án készült helyszíni fényképeken jól látszott, hogy a tó a kiszáradás közelébe került. A lap szerint normális időjárási körülmények között körülbelül 96 centiméter az átlagos vízmélység, az idei aszály idején azonban több helyen már csak néhány centiméteres vízréteg maradt.
Néhány nappal később országos sajtóvisszhangot is kapott a Sástó helyzete. Az Origo augusztus 12-én arról írt, hogy nagy területeken eltűnt a víz, és az állapot egyre inkább a 2022-es rendkívüli aszály idején tapasztaltakra emlékeztetett.
Vagyis a most megosztott fénykép esetében fontos a pontos megfogalmazás: nem szeptember elején száradt ki hirtelen a Sástó. A folyamat már hetekkel korábban látványossá vált.
2022-ben már figyelmeztetett a Sástó
Nem is először került ilyen súlyos helyzetbe a Mátra egyik legismertebb tava.
A 2022-es rendkívüli nyári aszály idején a Sástót tápláló kisebb erek és források kiapadtak, a vízszint pedig drasztikusan visszaesett. Már akkor felmerült a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz nyarak gyakoribbá válása milyen következményekkel járhat a sekély tó számára.
Ez azért különösen fontos, mert Sástó vízháztartása érzékeny. A csapadék mellett csak kisebb erek és források, illetve a talajvíz biztosítanak számára utánpótlást. Ha ezek vízhozama tartósan visszaesik, a sekély mederből a nyári melegben gyorsan eltűnhet a víz.
A mostani állapot tehát nem egyetlen forró nap vagy rövid hőhullám következménye, hanem egy hosszabb, csapadékhiányos időszak látványos eredménye.
Sástó története is különleges
A hely története jóval régebbre nyúlik vissza, és a ma ismert tó jelentős emberi beavatkozások eredménye.
Az eredetileg közel két hektáros terület mocsaras, lápos, sással benőtt vidék volt. Az 1950-es években megkezdődött a terület rendezése, később pedig az üdülőhellyé alakítása. A feltöltődött mederrészeket kitisztították és összekapcsolták, kialakítva a ma ismert Sástót.
A hely különlegessége a fekvése: 507 méteres tengerszint feletti magasságával Magyarország legmagasabban fekvő tavaként tartják számon.
A tó mellett álló kilátó története sem mindennapi. Az 53 méter magas fémszerkezet eredetileg fúrótoronynak készült, majd átalakítva 1973-ban állították fel Sástón.
Ma már a Mátra egyik jellegzetes építménye, ahonnan tiszta időben hatalmas területre nyílik panoráma.
A Mátrában is láthatóvá vált a vízhiány
A kiszáradt Sástó látványa azért is különösen érdekes, mert a szárazságról hajlamosak vagyunk elsősorban az Alfölddel kapcsolatban beszélni.
Egy 507 méter magasan fekvő, erdőkkel körülvett tó esetében első pillantásra talán kevésbé számítunk ilyen látványra. Sástó azonban sekély, ezért különösen érzékenyen reagál a tartós csapadékhiányra.
Nem arról van tehát szó, hogy a Mátra egésze „kiszáradt”, és egy ilyen kis tó állapotából önmagában nem lehet a teljes hegység vízháztartására következtetni. A repedezett sástói meder ugyanakkor nagyon szemléletes jele annak, hogy a 2026-os szárazság a hegyvidéki területeket sem kerülte el.
Egerből nézve sincs messze a probléma
Sástó ugyan Gyöngyöshöz tartozik, története mégis szorosan kapcsolódik Heves vármegye egészének turizmusához. Egerből is sokan keresik fel a Mátrát, miközben a vármegye másik oldalán, a Tisza-tónál ugyancsak rendkívül látványossá vált az idei vízhiány.
A két területet természetesen nem szabad közvetlenül összehasonlítani. A Sástó egy apró, sekély hegyvidéki tó, a Tisza-tó pedig hatalmas, szabályozott víztározó. Más a vízutánpótlásuk, másként működik a vízháztartásuk, és egészen más nagyságrendről beszélünk.
A közös pont mégis szembetűnő: 2026 nyarán Heves vármegye egymástól távoli részein is látványosan megmutatkozott a tartós vízhiány.
Korábban még egészen más arcát mutattuk
A Minden, ami Eger oldalán korábban már többször foglalkoztunk Sástóval, akkor még elsősorban kirándulóhelyként, a Mátra egyik különleges természeti és turisztikai célpontjaként.
Éppen ezért különösen erős a kontraszt a megszokott, vízzel teli tó és a most előkerült fényképen látható repedezett meder között.
Sástó történetéhez azonban a vízszint változása mindig is hozzátartozott. A 2022-es aszály pedig már bebizonyította, hogy rendkívüli szárazság idején akár nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
Ezért a mostani kép nem valamiféle végleges állapotot jelent. Megfelelő mennyiségű csapadék esetén a tó vízszintje ismét emelkedhet.
A fontos kérdés inkább az, milyen gyakran térnek vissza az olyan nyarak, amikor a Sástó medrének jelentős része szárazra kerül.
Egy fotó, amely sokat elmond 2026 nyaráról
A kiszáradt meder, a háttérben húzódó fahíd és a zöld fák különös ellentétet alkotnak. Első pillantásra szinte hihetetlen, hogy ugyanarról a Sástóról van szó, amelyet legtöbben csillogó víztükörrel ismerünk.
A fénykép ezért akkor is figyelemre méltó, ha maga a hír már nem friss.
Nem most száradt ki a Sástó – de a látvány máig az idei száraz nyár egyik legbeszédesebb Heves vármegyei emléke.
Kapcsolódó cikkek
A blogon korábban is bemutattuk Sástót és a térség természeti értékeit; ezekből jól látható, milyen más arcát mutatja a tó megfelelő vízállás mellett.
Források
Heol – Szenved a Sástó: alig maradt víz hazánk legmagasabban fekvő tavában
Origo – Kiszáradás szélén Magyarország legmagasabban fekvő tava
Aktív Kalandor – Aktívan a Mátrában, Sástó és a kilátó története
Minden, ami Eger – Sástóval kapcsolatos korábbi cikkek keresése
Borítókép: Ilyen állapotba került a Sástó a 2026-os száraz nyár idején – a víz helyén nagy területen repedezett meder maradt. Fotó: hir26