Ha azt mondjuk: Balaton, szinte mindenki a magyar tengerre gondol. Pedig Heves vármegyében is találunk egy Balatont: a Bélapátfalvai járás apró települését, amelynek a nevén kívül semmi köze Magyarország legnagyobb tavához. A Bükk közelében fekvő falu azonban olyan történeteket, legendákat és épített emlékeket őriz, amelyek miatt érdemes közelebbről is megismerni.
Balaton község Heves vármegye északi részén, az Ózd–Egercsehi-medencében, a Bükk térségének közelében található. Eger és Szilvásvárad felől is könnyen elérhető, így akár egy bükki kirándulás egyik kevésbé ismert állomása is lehet.
Az országos sajtó figyelmét is felkeltette a különleges nevű település: az ORIGO 2025 júniusában külön cikkben mutatta be a Heves vármegyei Balatont, hangsúlyozva, hogy a névazonosság ellenére nincs kapcsolata a Dunántúlon fekvő tóval.
Honnan származhat a Balaton név?
A név eredetének egyik elfogadott magyarázata szerint szláv eredetű, és a blaton szóval hozható kapcsolatba, amely lápos, mocsaras területre utalhat. Vagyis érdekes módon a tó és a Heves vármegyei község neve mögött is hasonló nyelvi eredet húzódhat meg, miközben a két hely történetileg nem kapcsolódik egymáshoz.
A falu múltja évszázadokra nyúlik vissza. A település hivatalos történeti összefoglalója szerint a 15. században többek között a serkei Lórántffyak, az Ormányiak, majd a Perényiek birtokolták. 1552-ben a törökök elpusztították a falut, de hamarosan újjáépült, 1596-ban pedig hódoltsági településsé vált. Lakói előbb Budára, később Hatvanba fizették a török adót.
A későbbi századokban különösen sok kisbirtokos nemesi család élt itt. A Kormos és Fodor család neve például szorosan összefonódott a település történetével.
A tatárjárás és az elrejtett harang legendája
Balaton egyik legérdekesebb története az 1241–1242-es tatárjáráshoz kapcsolódik.
A helyi szájhagyomány szerint a tatárok közeledésekor a lakók a mocsaras vidéken próbálták elrejteni értékeiket. A legenda egyik változata szerint a templom oltárereklyéit, egy másik – jóval ismertebb – változat szerint pedig magát a templom harangját rejtették el a mocsárban.
Évszázadokkal később állítólag egy pásztorfiú mérgében a vízbe hajította fokosát, amely valami fémes tárgyon megkondult. A falubeliek keresni kezdtek, és a történet szerint így került elő az egykori harang.
Szép történet – de a történelmi valóság ennél összetettebb.
A helyi egyházközség krónikájára hivatkozó feldolgozás szerint a falu egyik harangját az 1848–49-es szabadságharc idején ágyúöntés céljára ajánlották fel, majd a szabadságharc után egy egri ágyúöntő készítette el annak mását. Ez különösen érdekes egri kapcsolódási pontja Balaton történetének.
Van azonban egy valóban rendkívül régi harang is
Balaton egyik legértékesebb különlegességét a templom mellett találjuk.
A község hivatalos honlapja szerint a toronyban őrzött gótikus harang 1272-ben készült, tömege mintegy 300 kilogramm, és Magyarország legrégebbi harangjai között tartják számon. A települési ismertető szerint eredetileg Bükkszentmártonból került Balatonra.
Felirata:
„Rex gloriae veni cum pace”
vagyis:
„Dicsőség királya, jöjj békével.”
Ez önmagában is olyan történelmi érték, amely miatt érdemes megállni a faluban.
A balatoni templom is figyelmet érdemel
A római katolikus templom késő barokk jellegű, építéstörténete a 18–19. századhoz kötődik. Belsejében több régi berendezési tárgy található, köztük egy 1760 körül készült szószék.
Különleges értéke a szentély falán látható fafaragvány is. A mintegy 120 centiméter magas alkotás Szent Józsefet ábrázolja ácsműhelyében, ölében a gyermek Jézussal, körülöttük az ácsmesterség szerszámaival. Keletkezését a 18. század közepére vagy második felére teszik.
Patakok között épült fel a falu
Balaton község egy apró palóc falucska, Fotó: Szabad Föld/Németh András PéterBalaton településszerkezete is érdekes. A község a Patak és a Faluközi-patak két partján, azok összefolyásának környezetében alakult ki. A templom és az egykori középbirtokosi kúriák egy része a falu déli részén kapott helyet.
A táj és a település múltja így szorosan összetartozik: patakok, egykor mocsaras területek, erdős hegyoldalak és a Bükk közelsége határozták meg az itt élők mindennapjait.
Balaton már régen szerepelt a Minden, ami Eger oldalán
A települést 2015-ben már bemutattuk a Minden, ami Eger oldalán. Akkori írásunkban részletesen foglalkoztunk Balaton történetével, kisnemesi múltjával, valamint a tatárjáráshoz és az elrejtett haranghoz kapcsolódó helyi legendával is.
Korábbi cikkünk: Balaton község Heves megyében, a Bélapátfalvai járásban – Minden, ami Eger
Több mint egy évtizeddel később azért is érdemes újra elővenni a település történetét, mert Balaton jó példája annak, mennyi kevésbé ismert érték rejtőzik Eger tágabb környezetében.
Ma is fejlődik a kis település
Balaton nem csupán múltjából él. A község hivatalos oldalán szereplő fejlesztések között megtalálható az önkormányzati hivatal és sportterem energetikai korszerűsítése, amelynek során többek között hőszigetelés, korszerű fűtési rendszer, új nyílászárók és napelemes rendszer készült.
A Magyar Falu Program segítségével a Réti utca és a Kossuth út felújítására is támogatást kapott az önkormányzat, a település honlapján pedig jelenleg is szerepel a helyi szociális infrastruktúra fejlesztése.
Egy másik Balaton, egészen más élményekkel
A Heves vármegyei Balatonon természetesen nincs strand, kikötő vagy balatoni naplemente. Van viszont évszázados történelem, palóc örökség, egy különleges középkori harang, régi templom, tatárjárási legenda és bükki táj.
És talán éppen ez benne a legérdekesebb.
Mert miközben az ország egyik Balatonját mindenki ismeri, a másik mellett sokan úgy haladnak el, hogy nem is sejtik, milyen történeteket őriz.
Források
Balaton Község hivatalos honlapja
Balaton község – A település története
ORIGO – Tudta, hogy létezik egy másik Balaton is Magyarországon?
Minden, ami Eger – Balaton község Heves megyében, a Bélapátfalvai járásban (2015)