1863. október 29-én történelmi jelentőségű döntésekkel zárult a genfi nemzetközi konferencia, amely megalapozta a Vöröskereszt világméretű humanitárius mozgalmát. A 163 évvel ezelőtti esemény Eger történetéhez is kapcsolódik: az irgalmasrendi kórházat 1944 őszén annak ellenére érte halálos bombatámadás, hogy tetején jól látható vöröskeresztes jelzés figyelmeztetett az épület egészségügyi rendeltetésére. A tragédia 24 ember életét követelte.
Egy csata, amely megváltoztatta a világot
A Vöröskereszt története az 1859. június 24-i solferinói csatáig vezethető vissza. Az észak-itáliai ütközet után sebesült katonák ezrei maradtak megfelelő orvosi ellátás nélkül. A borzalmakat személyesen megtapasztaló svájci üzletember, Henry Dunant a helyi lakosság segítségével igyekezett enyhíteni a szenvedést.
Dunant felismerte, hogy a háborúk sebesültjeinek ellátása nem függhet attól, melyik hadsereghez tartoznak. Az 1862-ben megjelent Solferinói emlék című művében olyan önkéntes segélyszervezetek létrehozását javasolta, amelyek békeidőben felkészülnek a háborús sérültek ellátására.
Elképzelése nyomán 1863 februárjában Genfben megalakult az öttagú bizottság, amelyből később a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága fejlődött ki.
1863. október 29. – megszületett a humanitárius mozgalom alapja
Az 1863. október 26. és 29. között megrendezett genfi nemzetközi konferencia elfogadta azokat a határozatokat, amelyek elősegítették a nemzeti segélyegyletek létrehozását és a háborús sebesültek szervezett ellátását.
Ekkor fogadták el a fehér alapon vörös keresztet mint az egészségügyi személyzet megkülönböztető jelzését.
A következő évben, 1864-ben megszületett az első genfi egyezmény, amely nemzetközi jogi keretet adott a sebesült katonák és az őket ellátó egészségügyi személyzet védelmének.
A Vöröskereszt jelképe ettől kezdve egyre szélesebb körben vált a segítségnyújtás, a semlegesség és az emberi élet védelmének szimbólumává.
Eger évszázados gyógyító hagyományai
Eger egészségügyi története jóval a Vöröskereszt létrejötte előtt kezdődött. A városban már a középkorban működött ispotály, amely a betegek és rászorulók ellátását szolgálta.
A későbbi évszázadokban egyházi intézmények, szerzetesrendek és orvosok jelentős szerepet vállaltak a gyógyításban.
Az irgalmasrend egri megtelepedése különösen fontos állomás volt. A rend kórháza hosszú időn keresztül a város egészségügyi ellátásának meghatározó intézményévé vált.
Az egykori irgalmasrendi kórház története ma a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház múltjának is része.
A gyógyítás és az elesettek segítésének hagyománya így Egerben is évszázadokra tekint vissza.
1944 októbere – amikor a vörös kereszt sem jelentett védelmet
A Vöröskereszt történetének egyik legfontosabb alapelve, hogy a sebesülteket, betegeket és az egészségügyi intézményeket fegyveres konfliktusok idején is védelem illeti meg.
Eger történetének egyik legsúlyosabb második világháborús tragédiája azonban éppen arra emlékeztet, hogy ezt az alapelvet nem mindig tartották tiszteletben.
október 27-én dél körül szovjet bombatámadás érte az egri irgalmasrendi kórházat. A becsapódás következtében a sebészeti épületszárny összeomlott, maga alá temetve az ott tartózkodó betegeket.
A támadásban 24 ember életét vesztette, és közel harmincan megsebesültek.
A korabeli beszámolók szerint a kórház tetején nagyméretű vöröskeresztes jelzés volt kifeszítve, amely az épület egészségügyi rendeltetését jelezte.
A tragédia különösen megrendítő, hiszen a kórház olyan hely volt, ahol az emberi élet megmentéséért dolgoztak.
A történeti források között a támadás pontos napját illetően eltérés található: egyes visszaemlékezések október 28-át említik. A Markhot Ferenc Kórház hivatalos megemlékezése október 27-ét jelöli meg.
Az áldozatok emléke ma is él Egerben
A bombázás áldozatainak többségét az egri Kisasszony temetőben helyezték örök nyugalomra.
A tragédiának emléktábla állít emléket a Markhot Ferenc utcában, ahol az elmúlt évtizedekben rendszeresen tartottak megemlékezéseket.
október 27-én a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület szervezésében koszorúzással és mécsesgyújtással tisztelegtek az áldozatok előtt. A megemlékezésen a kórház képviselői is részt vettek.
Az 1944-es események emlékezete nemcsak Eger háborús múltjának része, hanem annak is fontos példája, miért szükséges a civil lakosság, a betegek és az egészségügyi intézmények védelme.
A Vöröskereszt Heves megyei története
A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult meg, és azóta a hazai humanitárius segítségnyújtás egyik meghatározó szervezete.
A vöröskeresztes munka Heves megyében is fontos szerepet töltött be. A szervezet tevékenysége az évtizedek során a háborús segítségnyújtástól a véradások szervezésén át az elsősegélynyújtás oktatásáig és a szociális támogatásig terjedt.
Eger vöröskeresztes történetének kiemelkedő alakja volt Gortva József, aki 1993-tól irányította a Heves megyei szervezetet.
Munkássága idején számos országos és nemzetközi rendezvénynek adott otthont Eger. Különösen fontosnak tartotta a véradások szervezését, a fiatalok bevonását és az elsősegélynyújtás népszerűsítését.
Gortva József 2021 februárjában hunyt el. Eger közgyűlése még ugyanabban az évben posztumusz díszpolgári címmel ismerte el munkásságát.
A Magyar Vöröskereszt Heves Vármegyei Szervezete napjainkban is Egerben, a Klapka György utca 9. szám alatt működik.
A segítségnyújtás eszméje ma is ugyanolyan fontos
A Vöröskereszt 163 éves története arra emlékeztet, hogy az emberi élet védelme nem ismerhet országhatárokat, nemzetiségi vagy politikai különbségeket.
Az 1863-as genfi döntések olyan humanitárius mozgalom alapjait teremtették meg, amelynek értékei napjainkban is meghatározók.
Egerben az egykori irgalmasrendi kórház épülete és az 1944-es bombázás áldozatainak emléktáblája különösen megrendítő helyi emlékeztetője ennek az örökségnek.
A város kórháztörténete, az egészségügyi dolgozók munkája és a vöröskeresztes önkéntesek tevékenysége ugyanazt az alapvető emberi értéket képviseli: a bajba jutottakon való segítségnyújtást.
Források
Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága – Az 1863-as genfi konferencia határozatai
Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága – A Vöröskereszt alapítása és első évei
Markhot Ferenc Kórház – Emlékezés az egri Irgalmasrendi Kórház bombázásának áldozataira
Magyar Vöröskereszt – Gortva József posztumusz díszpolgári elismerése
Borítókép: Az egri Markhot Ferenc Kórház egykori irgalmasrendi épülete napjainkban. Fotó: Szinok Gábor.