Eger főterének történetéhez nemcsak nevezetes épületek, szobrok és városi események tartoznak, hanem azok a régi üzletek is, amelyek egykor a mindennapi élet fontos helyszínei voltak. Molnár István Géza fotóművész archív felvétele egy olyan üzletsort örökített meg a Dobó téren, amelynek kirakataiban kalapokat, háziipari termékeket és készruhákat kínáltak. A fénykép egy eltűnt kereskedelmi világ emlékét őrzi, amikor a belvárosban egymás mellett működő kisebb szaküzletek szolgálták ki az egrieket.
Három üzlet egyetlen homlokzaton
A régi fényképen egy emeletes, díszes homlokzatú épület földszintjén több üzlet sorakozik. A feliratok alapján három különböző kereskedelmi tevékenység azonosítható.
A bal oldalon a Kalap felirat olvasható. A kalapüzletek a korabeli ruházati kereskedelem jellegzetes szaküzletei voltak. A kalap nemcsak ünnepi viseletnek számított: a férfiak és nők öltözködésében egyaránt fontos szerepet töltött be, bár jelentősége az évtizedek során fokozatosan csökkent.
Mellette a Háziipar felirat látható. Ez különösen érdekes, mert a háziipari termékek értékesítése a szövetkezeti kereskedelemhez és a hagyományos kézműves munkához is kapcsolódott. A háziipari üzletek általában hímzett, szőtt, varrott és más kézműves jellegű termékeket forgalmaztak.
A harmadik felirat a Készruhák. Ez a kereskedelmi megnevezés arra utal, hogy az üzletben előre elkészített ruházati termékeket lehetett vásárolni, szemben a méretre dolgozó szabóságokkal.
A három felirat tehát három különböző árucsoportot jelöl. Az azonban további korabeli üzletjegyzékek vagy hirdetések nélkül nem állapítható meg, hogy a boltokat pontosan mely vállalatok, szövetkezetek vagy kereskedők működtették.
A háziipar szerepe a régi kereskedelemben
A fénykép egyik legérdekesebb részlete a Háziipar felirat.
A háziipar Magyarországon hosszú múltra tekint vissza. A hagyományos kézimunkák, hímzések, szőttesek és más használati vagy dísztárgyak készítése a vidéki családok számára sokáig kiegészítő kereseti lehetőséget jelentett.
A 20. század közepén a háziipari tevékenység jelentős része szövetkezeti keretek között folytatódott. Az elkészült termékek nemcsak helyi vásárlókhoz, hanem más városokba és az idegenforgalmi kereskedelembe is eljutottak.
Egerben a háziipari termékek értékesítésének különös jelentőséget adhatott a város turisztikai szerepe. A történelmi belvárosban működő ilyen üzlet a helyiek mellett a látogatók számára is elérhető volt.
A Dobó téri bolt konkrét árukészletéről azonban nem került elő olyan ellenőrzött korabeli dokumentum, amely alapján pontos terméklistát lehetne közölni.
Amikor még külön üzletben árulták a kalapokat
A Kalap felirat ma már önmagában is egy régebbi vásárlási kultúrára emlékeztet.
A 20. század első felében a kalap a városi öltözködés megszokott tartozéka volt. A férfiak körében a különböző filckalapok, a nőknél pedig az alkalomhoz és az aktuális divathoz igazodó fejfedők terjedtek el.
A második világháború utáni évtizedekben az öltözködési szokások változásával a kalap fokozatosan veszített korábbi mindennapi jelentőségéből. A szaküzletek azonban még hosszú ideig fennmaradtak.
A Dobó téri fénykép bizonyítja, hogy a felvétel készítésekor ilyen jellegű üzlet működött az épületben. A bolt alapításának éve, megszűnésének időpontja és egykori vezetőjének neve egyelőre nem igazolt.
Készruhák – változó vásárlási szokások
A készruha-kereskedelem térnyerése a magyar ruházati ipar fejlődésével függött össze.
Korábban sokan szabóval vagy varrónővel készíttették ruháikat, különösen az ünnepi öltözeteket. A nagyüzemi ruhagyártás elterjedésével azonban egyre több előre elkészített ruhadarab került az üzletekbe.
A készruhaboltok lehetőséget biztosítottak arra, hogy a vásárlók külön megrendelés nélkül válasszanak az elérhető méretekből és fazonokból.
A Dobó téri üzlet felirata ennek a kereskedelmi átalakulásnak a helyi emléke. A fényképből ugyanakkor nem állapítható meg, hogy kizárólag női, férfi- vagy vegyes ruházatot forgalmazott-e.
A Dobó tér évszázadokon át a kereskedelem központja volt
A Dobó tér kereskedelmi szerepe jóval régebbi a fényképen látható üzleteknél.
A területet a régi összeírások különböző neveken említették. A Forum, Theatrum és Pyarch elnevezések után az 1720-as évektől a „váras piartza” megnevezés is előfordult. Később Piac térként, majd Kossuth térként ismerték.
A tér már a középkorban is vásárok helyszíne volt. A piac és a kereskedelem évszázadokon keresztül meghatározta Eger központjának működését.
A 20. század során a főtér fokozatosan átalakult. Braun Károly polgármester kezdeményezésére parkosítási munkák indultak, 1935-ben pedig aszfaltburkolatot kapott a tér.
A kereskedelmi szerep azonban nem szűnt meg. A környező épületek földszintjén továbbra is üzletek működtek, amelyek a város lakosságának mindennapi szükségleteit szolgálták.
A kis szaküzletek mellett megjelentek a nagyáruházak
A hetvenes évek Eger kereskedelmében jelentős változásokat hoztak.
A Dobó tér közvetlen környezetében 1974 májusában megnyílt az új Centrum Áruház. A modern kereskedelmi létesítmény egyetlen épületben többféle árucsoportot kínált, így más vásárlási lehetőséget jelentett, mint a hagyományos szaküzletek.
Ugyanebben az évben, március 22-én a Katona István téren az ÁFÉSZ Áruház is megnyitotta kapuit.
A két nagyáruház megjelenése jól mutatja, hogyan alakult át Eger belvárosi kereskedelme. A kisebb boltok mellett egyre jelentősebb szerepet kaptak a nagyobb alapterületű, szélesebb választékot kínáló üzletek.
Ez nem jelentette valamennyi régi szaküzlet azonnali megszűnését. A különböző kereskedelmi formák hosszabb ideig egymás mellett működtek.
A Forst-ház és a régi egri üzletek emléke
A Dobó tér kereskedelmi múltjának másik jól dokumentált helyszíne a Forst-ház.
Az épület Forst Antal optikusmester nevét őrzi, aki később Eger főbírája is volt. A ház történetében az üveges- és optikusmesterség különösen fontos szerepet játszott.
A régi egri üzletekről szóló visszaemlékezések szerint a Forst-házban üveg-porcelán bolt működött, később pedig játékbolt is helyet kapott az épületben.
A játékbolt egykori elefántos cégére sok egri emlékezetében megmaradt. A régi üzlethelyiségekben ma már más tevékenység folyik: a Forst-házban 2004 óta étterem és kávézó működik.
A Forst-ház története jól szemlélteti, hogy Eger főterének épületei több különböző kereskedelmi korszakot éltek meg.
Egy régi fénykép, amely még sok kérdést őriz
Molnár István Géza felvételének különlegessége, hogy nem ünnepséget, nevezetes eseményt vagy a Dobó tér legismertebb műemlékeit állítja középpontba.
A fénykép a város hétköznapi kereskedelmi életének egy pillanatát dokumentálja.
A Kalap, Háziipar és Készruhák feliratok bizonyítják, milyen jellegű üzletek működtek az épület földszintjén. A boltok történetének pontos rekonstruálásához azonban további kutatás szükséges.
Különösen értékesek lennének azok a korabeli telefonkönyvek, kereskedelmi címtárak, vállalati iratok és újsághirdetések, amelyek az üzletek nevét, működtetőjét vagy címét is feltüntetik.
Az archív felvétel így nemcsak emlék, hanem helytörténeti kutatás kiindulópontja is.
Aki évtizedekkel ezelőtt Egerben élt, talán még emlékszik ezekre az üzletekre, a kirakatokra vagy az ott dolgozó kereskedőkre.
Ezek az emlékek segíthetnek megőrizni a Dobó tér történetének azt a részét, amelyről a város műemlékei és hivatalos krónikái jóval kevesebbet mesélnek.
Források
Egri Történeti Ismerettár – Dobó István tér, épületek és történetük
Bródy Sándor Könyvtár – Summáját írom: Eger, Centrum Áruház
Fortepan – Eger archív fényképei
HEOL – Egerről mesélő régi fotók (2011)
Forst-ház Étterem és Kávézó – Az épület története
Eger város hivatalos honlapja – Első séta: A vár felé
Borítókép: Eger, Dobó István tér. A Kalap, Háziipar és Készruhák feliratú egykori üzletsor. Fotó: Molnár István Géza fotóművész.