Eger belvárosában, az Egészségház utcában áll egy különleges társasház, amelyet az egriek több mint fél évszázada Lordok Házaként emlegetnek. A jellegzetes kék üvegkorlátos épület a hetvenes években a jómód és a társadalmi rang egyik helyi jelképe lett. Lakásaihoz nem mindenki juthatott hozzá, a beköltözők között pedig olyanok is voltak, akik nyugati valutával fizettek új otthonukért. Az épület története azonban jóval korábban kezdődött, amikor az Eger-patak partján még elegáns polgári villák sorakoztak.
Amikor még villák álltak a patakparton
A mai Egészségház utca és környéke egészen más képet mutatott a 20. század első felében. Az Eger-patak mentén nagypolgári lakóházak és villák álltak, amelyek közül többnek saját kertje és közvetlen lejárata volt a patakhoz.
A környék már akkor is Eger egyik kedvező fekvésű része volt. Közel helyezkedett el a belvároshoz, a fürdőkhöz és az Érsekkerthez, miközben a patakparti házak viszonylag nyugodt lakókörnyezetet biztosítottak.
A második világháborút követő évtizedekben azonban megváltoztak a városépítési elképzelések. Az egykori villák helyét fokozatosan nagyobb lakóépületek és közintézmények foglalták el.
Az Egészségház utca egyik legjelentősebb átalakulása az 1960-as és 1970-es évekhez kapcsolódott. Ekkor alakult ki az a városkép, amelynek meghatározó eleme ma is a Lordok Háza.
A Lordok Háza már 1967-ben is állt
Az épület történetének pontosításához különösen érdekesek a régi városképek. Egy 1967-ben készült, Inkey Tibor nevéhez kapcsolódó Fortepan-felvételen már látható a Lordok Háza, miközben a később lebontott főispáni villa egy részlete még felismerhető.
Ez fontos történeti adat, mert arra utal, hogy a társasház már az 1960-as évek második felében a városkép része volt. Építésének pontos évét további korabeli dokumentumokkal lehetne meghatározni.
A korszakban Eger lakásállománya jelentős változáson ment keresztül. A város több pontján épültek új társasházak és lakótelepek, amelyek a növekvő lakásigény kielégítését szolgálták.
A Lordok Háza azonban nem egyszerűen egy újabb lakóépületként került be a helyiek emlékezetébe.
Miért nevezték el Lordok Házának?
A különleges elnevezés hátterében az épület lakásainak ára és az első lakók társadalmi helyzete állt.
A szocialista évtizedekben a lakáshoz jutás egyik jellemző módja a tanácsi kiutalás volt, de léteztek megvásárolható lakások is. A Lordok Házában az utóbbi lehetőség különösen nagy jelentőséget kapott.
Badacsonyiné Bohus Gabriella egri idegenvezető visszaemlékezése szerint az épület lakásai az akkori viszonyok között kifejezetten drágának számítottak. A vásárlók között olyanok is akadtak, akik dollárral vagy nyugatnémet márkával fizettek.
A nyugati valutához jutás akkoriban korántsem volt olyan természetes, mint napjainkban. Sok családnak külföldön élő rokonai segítettek a lakásvásárlásban.
Azok, akik rendelkeztek a teljes vételárral, kedvezőbb helyzetből választhattak az otthonok között.
A városban hamar elterjedt az a vélekedés, hogy aki ilyen drága lakást megengedhet magának, az bizonyára olyan gazdag, mint egy angol lord.
Így születhetett meg a Lordok Háza elnevezés, amely annyira meggyökeresedett a helyi szóhasználatban, hogy az épületet ma is ezen a néven ismerik.
Kik költözhettek a különleges társasházba?
Az épület első lakói között a visszaemlékezések szerint tehetős, ismert egri családok és külföldi kapcsolatokkal rendelkező vásárlók is voltak.
A lakások megvásárlása jelentős anyagi lehetőséget feltételezett. A korabeli lakáspiacon nemcsak a pénz, hanem az elérhető lakások száma, az értékesítés feltételei és a személyes kapcsolatok is befolyásolhatták a lehetőségeket.
A történet egyik érdekes részlete, hogy az akkori pártvezetés állítólag figyelemmel kísérte, kik vásárolnak lakást a társasházban.
A nyugati valutával történő fizetés és a külföldi rokoni kapcsolatok különösen feltűnőnek számíthattak a korszak politikai és gazdasági viszonyai között.
A ház így nemcsak lakóhely, hanem egyfajta státuszszimbólum is lett.
A helyi emlékezetben évtizedeken keresztül megmaradt az a kép, hogy a Lordok Házában lakni rangot jelentett.
A patakparti talaj is megdrágította az építkezést
A társasház építése műszaki szempontból sem volt egyszerű feladat.
Az Eger-patak közelében fekvő terület talajviszonyai különleges alapozási megoldásokat igényeltek. A laza, patak menti talaj miatt az építkezés a visszaemlékezések szerint jelentős többletköltségekkel járt.
A nagy méretű épület megfelelő alapozása elengedhetetlen volt a biztonságos kivitelezéshez.
A költségek emelkedése a lakások árában is megjelenhetett, ami tovább erősítette az épület drága, előkelő lakóházként kialakult hírnevét.
Hentes, könyvesbolt, ezermester és nyugati ruhák
A Lordok Háza történetéhez nemcsak a lakások, hanem a földszinti üzletek is hozzátartoznak.
Az idősebb egriek közül sokan emlékezhetnek arra, amikor az épület aljában különböző kereskedelmi egységek működtek.
Volt itt húsbolt, könyvesbolt, ezermesterüzlet és később egy népszerű használtruha-kereskedés is.
A húsbolt annyira hozzátartozott a környék mindennapjaihoz, hogy a helyiek egyszerűen a Lordok Házához mentek húst vásárolni.
Az ezermesterüzlet a korszak jellegzetes szakboltjai közé tartozott. Az ilyen boltokban a háztartási javításokhoz, kisebb szerelésekhez és barkácsoláshoz szükséges árucikkeket lehetett beszerezni.
Az üzletek homlokzatát világító neonfeliratok díszítették. Az egykori ezermesterbolt felirata még évtizedekkel később is emlékeztetett a régi kereskedelmi világra.
Különösen népszerű volt a házban működő turkáló, ahol nyugatról származó ruhákat és egyéb holmikat árusítottak.
A nyugati ruházati termékek a rendszerváltás előtt sokak számára különleges vonzerőt jelentettek. A használtruha-üzletekben olyan darabokhoz is hozzá lehetett jutni, amelyek a hagyományos hazai boltok kínálatában ritkábban fordultak elő.
A Lordok Háza földszintje ezért nemcsak az ott lakók, hanem a város más részeiről érkezők számára is ismert vásárlóhely volt.
Miért Egészségház utca az utca neve?
Az utca története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Lordok Házáé.
A 19. század első felében a mai utca területe részben az egri káptalan birtokához tartozott.
Az 1840-es évek környékén új közlekedési kapcsolatot alakítottak ki, hogy a belvárosból könnyebben elérhetővé váljanak a fürdők.
Az új utca először a Pyrker utca nevet viselte, Pyrker János László egri érsek tiszteletére.
Később Erzsébet sétányként ismerték, majd a 20. század közepén kapta meg mai elnevezését.
Az Egészségház utca név egy egykori egészségügyi intézmény emlékét őrzi.
A Klapka György utca sarkán ugyanis egy reprezentatív villa állt, amely eredetileg főispáni lakóépületként szolgált.
Az 1903-ban épült, szecessziós stílusú ház később többféle intézményi feladatot látott el. Az 1920-as években az egri ipartestülethez is kapcsolódott, az 1950-es évektől pedig egészségügyi célokra használták.
A környéken mentőállomás is működött.
Bár az eredeti épület már nem létezik, az utcanév továbbra is megőrizte ezt a történeti emléket.
A főispáni villából Pártiskola lett – megszületett a Csokipalota
Az Egészségház utca másik meghatározó épülete az egyetem mai B épülete, amelyet az egriek Csokipalotaként is emlegetnek.
A helyén korábban álló főispáni villát 1979-ben lebontották.
Az új épületet 1981-ben adták át a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának.
Az intézmény a köznyelvben Pártiskola néven vált ismertté. Oktatási és irodai feladatokat látott el, nyaranta pedig üdülési célokra is használták.
Az épület jellegzetes barna homlokzata és ablaksorai miatt kapta a Csokipalota becenevet.
Építészeti megítélése azóta is megosztja a városlakókat. A nagyméretű modern épület jelentősen eltér a környező történelmi városrész hagyományos építészeti arculatától.
Tervezőinek munkáját ugyanakkor Ybl-díjjal ismerték el.
A rendszerváltás után az épület a felsőoktatás használatába került, napjainkban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem B épületeként ismert.
Egy különleges szobor is őrzi a korszak emlékét
Az Egészségház utca környékének kevésbé ismert érdekessége Szabó László szobrászművész Nőalak című alkotása.
A Vízbelépő néven is ismert művet 1973-ban állították fel az utca házai közötti kis téren.
Az életnagyságnál nagyobb nőalak eredetileg kútszoborként is szerepelt a művészeti nyilvántartásokban.
Az alkotás az utca 20. századi átépítésének egyik művészeti emléke, amely a lakóépületek mellett a közterületek kialakításának történetét is felidézi.
Amikor a jó fekvés már nem csak előnyt jelentett
A Lordok Háza kezdetben különösen vonzó lakóhelynek számított.
A belváros közelsége, a strand, az Érsekkert és a patakpart egyaránt hozzájárult az épület népszerűségéhez.
Az évtizedek során azonban Eger közlekedése jelentősen megváltozott.
Nőtt a személygépkocsik száma, erősödött a helyi autóbusz-közlekedés, és a belvárosi utcák forgalma is egyre nagyobb lett.
A korábban kedvezőnek számító elhelyezkedés így fokozatosan hátrányokat is jelentett. A zaj és a forgalom miatt több régi lakó más környéken keresett otthont.
A rendszerváltás után ugyanakkor olyan egykori lakók is visszatértek, akik korábban külföldre költöztek, majd ismét a Lordok Házában vásároltak lakást.
Ez is mutatja, milyen erős kötődés alakulhatott ki az épülethez.
A Lordok Háza napjainkban – egy korszak emléke Eger szívében
A jellegzetes kék üvegkorlátos társasház ma is az Egészségház utca egyik legismertebb épülete.
Bár a lakók, az üzletek és a környék mindennapi élete az elmúlt évtizedekben sokat változott, a Lordok Háza elnevezés fennmaradt.
A régi társadalmi különbségek, a nyugati valutával vásárolt lakások és a korabeli kereskedelem világa ma már történelem.
Az épület azonban továbbra is emlékeztet arra az időszakra, amikor egy belvárosi társasházban megszerzett lakás nemcsak otthont, hanem társadalmi elismerést is jelenthetett.
Az Egészségház utca különlegessége éppen abban rejlik, hogy néhány száz méteren Eger több korszakának emlékei találkoznak: a 19. századi fürdőváros, a főispáni villák világa, a szocialista lakásépítés és a rendszerváltás utáni városi élet.
A Lordok Háza pedig mindmáig az egyik legérdekesebb példája annak, hogyan őriz meg egy város egy történetet egyetlen, nem hivatalos épületnévben.
Források
Minden, ami Eger – A „Lordok Háza” és az Egészségház utca története Egerben
Egertörténeti Ismerettár – 90. Lordház, Badacsonyiné Bohus Gabriella visszaemlékezése
HEOL – Nem is hinnéd, hogy lehetett bejutni Eger elit épületébe, a Lordok házába (2025. május 31.)
Egri Ügyek – Felújítják az egri egyetem Egészségház utcai épületét (2021)
Borítókép: A Lordok Háza és az Egészségház utca – Fotó: Szinok Gábor